2016 a Sátán éve volt az amerikai sorozat felhozatalban. Vagy a pokolé. Vagy a démonoké. Szar világ volt, az biztos, Ash beszívott és újra tengelyt akasztott a holtakkal (Ash vs. Evil Dead), a kis sátánfattya megszületett és élt egy évadot (Damien) és ekkor indult Robert Kirkman képregényéből adaptált horror sorozata, az Outcast is. Kirkman munkája még a The Walking Dead, áldjuk, vagy átkozzuk a nevét, ez részenként, sőt epizódonként is változhat.
Kyle Barnes kapott jópár pofont az élettől, de úgy néz ki, sosem volt neki elég, mindig újra sorba állt a következőért. Az anyja kiskorában állandóan hülyére verte, a volt felesége meg a gyerek meg menekül előre, mert állítólag bántalmazta őket.
Visszaköltözik a szülei házába, ahová oly sok szép emlék köti. A szekrényhez biztos, ahová mindig az anyja elől menekült, amikor rájött a hoppáré'.
Ebből a mélabús magányból próbálja kirángatni a fogadott testvére, na meg a helyi csuhás, Anderson tiszteletes. Éppen megy egy gyerekhez, akit megszállt a zördög', ugorjon már be Kyle is, hátha tud segíteni. Tud is, a kis tetű úgy felkúrja idegileg, hogy hülyére veri és még a démon is kimegy belőle.
A bemelegítő után kibontakozik a kis csipet-csapat körvonala, álljanak össze, úgyis sok a démon manapság a környéken.
Viccesen egyszerű, de egyébként az első évad abszolút nézhető, sőt, aki csípi az ijesztgetős-megszállós stílust, annak etalon.
Mindenki talál benne valami neki tetszőt, az én kedvencem a lassan hitehagyottá váló pap, aki rohadtul megtalálta élete célját, vagyis a démonirtást, de nincs eszköze hozzá (egyre sikertelenebb, hiába emelgeti a Bibliát mint kezdő bmw-s a súlyzót a konditeremben), a démonok Kyle miatt tűnnek el. Neki pedig megvan a képessége, hogy előzze a gonoszt, de tele van kétségekkel, elege van az egészből, tíz percenként el akar menekülni.
Hátha az atya még olyanokat is hall a frissen felszabadított emberektől, hogy jobb volt, amíg benne volt az a valami, teljesebbnek és boldogabbnak érezte magát.
Úgy is ki kell űzni a démont az emberből, ha utána az áldozat megkattan, netán meghal? A tiszteletes válasza egyértelműen igen, Kyle már bizonytalan és ez az egyátalán nem elhanyagolható dilemma megfűszerezi a sorozatot.
Az első epizód testrész csavargatása, bunyó, a sok vér és könny csak egy kis bevezető, utána egy lassan csordogáló történetet kapunk, erős alakításokkal, jó betétdalokkal és extra hangulattal.
A második évadra a szufla elfogy, a lassú történet egy helyben topogássá válik. A jó karakterek meg dühítően ostoba dolgokat csinálnak és mintha a készítők húznák az időt. Na jó, a fődémon most kicsúszott Kyle és az atya kezéből, akkor most Kylne-nak is van egy nem ér a nevem, káposzta a fejem kártyája, ha őt kapják el. Ez a tizediknél már fárasztó.
Az első évad miatt érdemes belekezdeni, ha tetszett és érdekel, merre megy a sztori, nyugodtan folytasd a másodikkal. A nézettségi adatok alapján nem biztos, hogy lesz harmadik.
