Lucas Hood a sittről szabadul, de máris a nyomában van a maffia. 15 évet
húzott le fegyveres rablásért, a szajré sosem lett meg, ez kell az
üldözőknek. Társa és egyben párja eltűnt. Ha megvan a csaj, megvan a
cucc is.A hely, amit keres, Banshee.
Az első éjszakán már balhéba keveredik a külvárosi kocsmában. Az új sheriffet a szeme előtt gyilkolják meg. Erre jön a szuper ötlet, ha ezt itt még nem ismerik, akár ő is lehetne az új közeg. Pár szívesség a régi havertól és meg is vannak a papírok. Rendőr mindenki tud lenni, főleg egy kisvárosban. Ha van elég fánk és kávé, a világ végéig is őrzi majd a rendet.
Banshee azonban nem egyszerű hely. Hood kemény gyerek, mondani sem kell, elég lazán kezeli a törvényeket, de van másik legény is a gáton. Kai Proctor (Ulrich Thomsen), a helyi kiskirály cseppet sem örül az új sheriffnek, uh. kettejük csatája nem sokáig várat magára.
Aztán ott van még a Hood nyomában loholó maffia, a régi asszonya, aki már tisztes családanya, meg az a sok csip-csup ügyecske, amivel rendőrként törődnie kell.
A nagyon badass' Hood remek karakter, külön élmény, hogy a jelvény ellenére sem igazán próbál rendőrnek látszani. Dühös és csalódott, mert más ölelgeti a csaját, a pénznek hűlt helye és rájön, Banshee nem az a képeslapon tündöklő nyugalmas kisváros.
Kemény bunyókat kapunk, a város nagyhangú tagjainak hamarosan beveri az orrát, a város asszonyait meg....hát na, csak tizenpár' évet ült a sitten.
Az első évadban, a szebbnél szebb nők és véres jelenetek ellenére, sőt, a nagy átívelős történetszál ellenére is a legjobb Proctor és Hood párosa. Thomsen a tőle megszokott profizmussal hozza a hatalmát építgető helyi gonoszt. Egyátalán nem egydimenziós karakterről van szó, egy idő után érthető, milyen motivációi vannak, így a végén már szinte drukkoltam neki.
Egy nagyon pörgős és látványos akciósorozat kidolgozott karakterekkel. Hamarosan kezdem a második évadot.
