Unlocked (2017)

Alice Racine (Noomi Rapace) szociális munkásként dolgozik Londonban. Gondolhatnánk ezt az első öt percben, de miután az általa hallottakról jelent egy rövid, keményvonású csajnak (és azt tudjuk a Craig-féle James Bond óta, hogy ez csak valami "M-szerű" magas beosztású titkosszolga lehet), sejtjük már, hogy komolyabb háttere lehet a csajnak. 

Egy parkolópályára állított CIA ügynök, aki bár rohadt jó vallató/kihallgató, mégis csipp-csupp ügyekkel foglalkozik és besegít az MI5-nek. 

Az ügynökségek hírt kapnak egy lehetséges biológiai támadásról. 

Alice-t vetik be, hogy kikérdezzenek egy már elkapott terroristát. 

A kihallgatás rosszul sül el, Alice-nak menekülni kell, az alany halott, a CIA és a MI5 is el akarja kapni. A búvóhelyét éppen kifosztó tolvajjal, aki nem mellesleg Orlando Bloom, ex tünde íjász és Irakot megjárt veterán katona, állnak neki, hogy kibogozzák a szálakat, megtalálják az ügynökségekbe beépült téglákat és elkapják a futárt a vírussal.

Girl'powa, kémes-csajos, vagyis csajos-kémes mozi, amit egyedül Rapace miatt néztem végig. Bazi nagy logikai bakik, kínosan feszengő A kategóriás színészek. Mondjuk, ha ezeket nem vesszük észre, akár tetszetős is lehet. Itt sem tudom eldönteni, mi volt a rendező terve. Kémes/politikai thriller, vagy akciófilm? Egyikkel sincs baj, sőt, vegyíteni is lehetne (ez az Atomic Blonde-nak jobban ment, bár ott is csak egy fokkal), de ebből katyvasz lett. 

Ne gondolj bele, ne tedd fel a "most ez hogy, minek ment oda, ha nem is kellett volna, mert.." kérdéseket, ne lepődj meg, ha Alice néha naivabb, mint egy nyolc éves kislány és akkor nincs baj. Ez a mozi nem rétegfilm, nem is lehet, ha mindig az arabok hozzák a biológiai fegyvert, amit persze az oroszoktól vettek. Ki gondolta volna???

Egyszer nézhető, a liftes jelenet csillagos ötös, ezenkívül akár még röhögni is lehet a badarságokon.

Spectre (2015)

James Bond (Daniel Craig) és nagy nemezise, Blofeld (Christoph Waltz) legújabb kalandjai Sam Mendes rendezésében. Nagyon nem vagyok szaki a Bond univerzumban, attól függetlenül, hogy minden egyes részt láttam.
Temettem a szériát, amikor jött a Casino Royale és a baltaarcú Craig, már majdnem koszorút is vettem, gondoltam, ennek annyi. A kellemes csalódás viszont nem kifejezés arra, amit a Casino után éreztem. Iszonyatosan bejött a Bourne-féle, a jelen korra reflektáló, céltudatos Bond.
A tökös karaktert ugyan vitték tovább a Quantum csendjében is, de ezt ugorjuk is át, az a film egy vicc, egynémely Monk epizód is jobban fel volt építve, mint az a katyvasz.

A Skyfall csapta fel Craig fejére a koronát. Vitathatatlanul az egyik, ha nem a legjobb Bond lett, mint film, mármint a Skyfall pedig a legjobb (a Casino Royale mellett). Az a szellemi rokkant, aki erre fanyalog, az húzzon Éhezők viadalát nézni.
Aztán meg itt van "ez". A túróba lehet így elcseszni a végét? Igaz, magasról lehet nagyot esni. Búcsúszaga van a dolognak, Craig és Mendes is hangoztatta, hogy elég volt + a filmben is van nem egy utalás. Ha én utoljára csinálok valamit, legyen már ugyan emlékezetes.
Craig becsülettel, de fapofával végigugrálta/lőtte/csajozta/menekülte a filmet. Állítólag, vicces, csibészes Bondot akartak csinálni. Hát nem sikerült.
Waltz élete legrosszabb alakítását nyújtja, nem félelmetes, teljesen hidegen hagyja a nézőt a szupergonosz terv is, szóval a Bond lányoknak kellene menteni a menthetőt, de Monica Bellucci jó, ha öt percig szerepel, Léa Seydoux pedig minden, csak nem a végzet asszonya.
Dühítő, hogy az "utolsó" részben belemagyaráznak egy olyan, mindenen (az első három részen) átívelő nagy összeesküvést, aminek a Bond általi leleplezése és felszámolása lenne elvileg a katarzis. Csak az a baj, hogy ez a nagy összeesküvés eddig nem létezett, mivel jobbat nem tudtak az írók, gyorsan kitalálták, hogy végül is itt minden mindennel összefügg, az előző főgonoszok is csak kisgonoszok voltak, akiket Blofeld irányított és ebben a részben, na most teljes a kép. Nem, az előző részekben nem volt benne Blofeld, még csak szürke eminenciásként sem, az egészet erre kihegyezni hülyeség volt, amatőr munka, hogy a Spectre még grandiózusabban hasson és Bond győzelmével (ugye senkit nem leptem meg) legyen lezárva a történetszál.
És ami a legrosszabb, unatkoztam a film alatt.
Akciófilmnek elmegy, de ennél jóval több kellett volna. A Skyfall után mindenképp, ha a Quantum után jön ki, aminél csak egy fokkal jobb, akkor talán nem csalódtam volna ekkorát.
Hogy valami pozitív dolgot is mondjak, Ralph Fiennes, Naomie Harris és Ben Whishaw miatt érdemes lenne megnézni...ha többet szerepelnének. Remélem, Craig nem ezzel a résszel akasztja fel a fogasra végleg a csokornyakkendőt.

The Man from U.N.C.L.E. (2015)

A világhírű tolvaj, később CIA ügynök, Napoleon Solo (Henry Cavill) küldetése, hogy egy ex-náci atomfizikus lányát menekítse ki Kelet-Berlinből. Gaby Teller (Alicia Vikander) talán közelebb juttatja a lány apjához. Az orosz fél is érdekelt az ügyben, a legjobb ügynökük üldözi őket fél Berlinen keresztül, de az amicsi és a lány átjut a falon. A két ügynök már másnap találkozik, a főnökeik azt akarják, együtt dolgozzanak a "nagy ügyön", vagyis buktassák meg azt a nemzetközi terrorszervezetet, akinek Gaby apja tervezi az atombombát. Elindul a kémesdi, országhatárokon át, az óra meg ketyeg.
Nincs új a nap alatt. Guy Ritchie-nek sem sikerült semmit hozzátenni a 60'-as években futó sorozathoz. Ahhoz nem volt szerencsém, a Mission: Impossible sorozathoz volt hasonló, elvileg. A főhőst, Solo karakterét maga Ian Fleming eszelte ki, amolyan amerikai James Bond-nak. Ehhez jött akkor (és most is) az orosz ügynök, Illya Kuryakin, az egyszerű recepthez hozzácsaptak egy jó csajt és mehetett is a széria vagy száz részen keresztül. Guy Ritchie pedig felrázva, de nem keverve szállítja nekünk a 2015. évi verziót.
Állítólag egy sorozat epizódot nyújtott el egy teljes estés mozivá. Ez meg is látszik a nem túl bonyolult történeten. Láttunk már ilyet elég sokszor. A mozi legnagyobb erőssége a korszak hangulatának megjelenítése. Annyira a hidegháborús 60'-as évek, hogy szinte már a szagát is érzem. Eszméletlenül korhűek a helyszínek, a ruhák, a szemüvegek, stb., a betétdalokról nem is beszélve. Erre még Calvill karaktere rátesz egy lapáttal, Solo szerepét egy úriszabó illesztette a széles vállaira. Annyira jól alakítja az nőcsábász/playboy ügynököt, hogy egynémelyik James Bond színész sírva könyörgött volna a receptért.
A nagy ellenpont meg olyan, amilyennek egy orosz ellenpontnak lennie kell (nagy, erős, kemény orosz akcentus, előbb üt és aztán kérdez személyiség).
A mindig aranyos Vikander sajnos nem látszik ki a két főszereplő mögött, sokszor a jelenete kimerül a pofavágásban és a fintorgásban.
És akkor jöhetne a helyzetkomikum, a két teljesen különböző karakter hogyan oldja meg a problémákat, hogy piszkálják egymást, kinek jobbak a kémes szerkentyűi? Na, itt már találunk hibákat, illetve mindenhol máshol sokszor látott közhelyeket. Ebből a szempontból semmi eredeti nincs benne, Ritchie saját stílusa meg pláne nem látszik.
Gyenge sztori és kiszámítható viccek vs. hangulat, stílus és látvány? Én döntöttem, magam is meglepődtem, de tetszett. Igazi egynyári akcióvígjáték. A berlini autós üldözés (trabant és wartburg csata) miatt már megéri megnézni.

Kingsman: The Secret Service (2014)

Jól öltözött angol kémek megmentik a világot a pusztulástól. Menő öltönyben, csak stílusosan. Nem a régi Bond vonal, aki a sok extra kütyü és fantasztikus kaland ellenére is "próbál" a realitás talaján maradni, ám mégiscsak mese marad), nem is az új, Jason Bourne-féle új-Bond vonal, ahol szinte érezzük az izzadságszagot, az angol úriember már eltűnt, maradt a hatékony, ugyanakkor esendő ember, aki bizony néha hibázik (mondjuk nem Bourne, ő tévedhetetlen robot).

A Kingsman visszatér az alapokhoz, de olyan szépen használja fel a kémes közhelyeket, hogy az "ezt is láttam, meg ezt is láttam már" eszembe sem jutott, helyette maradt a színtiszta szórakozás. 

Matthew Vaughn (Kick/Ass, The Layer Cake) minőségi mozija egy percig sem veszi magát komolyan, ezért eddig ez az év legjobb akció-vígjátéka. Colin Firth egy betonkemény ügynök? Karakteridegen szerep, ha pl a Brigitte Jones-ra gondolok. Ennek ellenére úgy áll rajta az öltöny, mintha ráöntötték volna, úgy verekszik, mint Jet Lee és lehengerlő, mint...mint Colin Firth. Ha már itt tartunk, le a kalappal a harcjelenetek előtt, minden látható, nem adták a kamerát egy epilepsziás operatőr kezébe.

A történet szerint Eggsy (magyarul Töki, sztem a Tojci jobb név), a dél-londoni nagypofájú proli, apja bajtársának köszönhetően bekerül a legszupertitkosabb kém előképzőbe, ahol bizonyíthatja rátermettségét. 

Miközben küzd a feladatokkal és a magasabb oszályba tartozó vetélytársakkal, egy multimilliomos őrült (Samuel L. Jackson) ki akarja irtani az emberiség nagyobb részét. Kell a hely. 

Természetesen a jó erői vesztésre állnak, Tojcinak is be kell segítenie, ha meg akarják menteni a világot. Fiatalok és öregek együtt, hogy aztán a fiatal, magáévá tegye a Kingsman stílust és átvegye a stafétát jelentő esernyőt. 

Remek választás, másfél óra szórakozás.

This Means War (2012)

Kémes hármas

A film alapötletét olvasva, vagy plakátját nézegetve csuklóból rögtön leírja az emberfia. Pedig Reese már egyszer megdolgozott az Oscárért és a partnere korunk igazán egyedi alfahímje, Mr Tom Hardy. Felcsigáztalak?!

Adott két szupertitkos ügynök és a közéjük éket verő aranyos szőke reklámtündér. A két bájgúnár a nő lenyűgözése végett nem rest bevetni a titkosszolgálat legújabb high-tech kütyüijeit és megindul a harc a macáért. Ennek tetejébe főhősnőnk nem igazán határozottságáról híres, mondhatni döntésképtelen, viszont van egy okos barátosnéja' aki ellátja olyan jó tanácsokkal, mint például feküdj le mindkettővel… Hihihi!

Szuper látványos akció-romantikus-komédia, amely nem rest jól belemászni az arcukban, hogy megmutassa, mit meg nem tehet egy hypertitkosügynök.
Az viszont már némi aggodalomra ad okot, hogy a szűkre vágott villódzó verekedős jelentekben már azt sem tudjuk ki kivel van. Sebaj, Witherspoon kisasszony annyira bájos, hogy el hisszük neki milyen nagy gondban van a párválasztás terén.
Egy-két kiváló mellékszereplő is feltűnik a vásznon, például a legjobb barátnőt alakító Chelsea Handler. Na meg persze a csajok legnagyobb örömére itt van Hardy meg az ő nagy boci szemei.

Néhol azért felveszi fonalat és működik a film. Simán ajánlhatod a csajodnak, te meg közben láthatod fehérneműben a Doktor Szöszit.

RED 2 (2013)

Annyira, de annyira nem szeretem ezt a filmet. Csináljunk egy folytatást, mert az első résszel nagyot szakítottunk alapon ismét a nyugger szuperügynökök mentik meg a világot és hozzák el a Világbékét.

Bruce Willis állatira unja a szerepet, szerintem azt sem tudta, most éppen melyik filmet forgatják. Expendables, Die Hard sokadik része, bármi jöhet, ő lenyomja azt is.

Rohadtul unalmas, a viccek inkább szánalmasak, a szerelemes civódás (Willis, Parker és Zeta-Jones között) pedig idegesítő.

Bele-bele tekertem, a végére már így sem voltam kíváncsi. Kíméld magad.

Skyfall (2012)

Bond 23. ámokfutása a második legnagyobb fan tolmácsolásában, legalábbis a blog írói között.

James (Daniel Craig) a legnagyobb török bazárban üldözi a rosszfiút, akinél van valami, ami nem az övé, mígnem egy vonat tetején jön a csihi-puhi. Sajnos a  segítő társ (ügyeletes Bond lány) lelövi főhősünket. Na de ugye volt már ilyen a történelemben, legkedveltebb ügynökünk feltámad poraiból, mikor a tudomására jut, hogy a titkosszolgálat főhadiszállásán valaki robbantott. 

Megkezdődik az őrületes hajsza az agybeteg Silva (Javier Bardem) után, aki mint ha mindig egy lépéssel Bond előtt járna. Meg kell hagyni, a franchise történetében a legjobb főgonoszt hozza Bardem (megérdemelte volna legalább az Oscar jelölést). A Q-t alakító Ben Whishaw egy kicsit nyers választás, de ez még belefér az új irányvonalba.
A helyszínek gyönyörűek, a lányok úgy szintén. Amit még külön kiemelnék a forgatókönyvből: zseniálisak azok a morzsák, amik egy korábbi 007-es filmre utalnak vissza (pl. Aston Martin). Jelentem, a főcím és az aktuális betétdal (Adele-Skyfall) a legjobb, amit valaha láttam és hallottam.

Az hiszem az újjáéledt titkosügynökünk második legjobb filmjével van dolgunk.
A Casino Royal-t nálam még mindig nem tudták űberelni.

A vizsga (2011)

Kevés hírverést kapó viszonylag új magyar filmként kevés filmes portálon lehet róla hallani valamit.

1957 karácsonyán járunk, a forradalom után minden ügynököt felül kell vizsgálni. Nem kivétel ez alól Jung elvtárs se, aki az ügynökség legjobbja. Felettese az élő legenda Markó Pál (Kulka János) aki minden piszkos kis trükköt bedob, csak védje mentoráltját és még asszony is várja otthon a halászlével.


Abban nagy a film, amibe kis országunk: történelembe és színjátszásban. Feszes kis kevés szereplős történet, inkább dráma, mint thriller. Kiemelkedő alakítások jellemzik, Kulcsár szerepében Scherer Péter parádés.

Az utóbbi három év legjobb magyar filmje!

Body of Lies (2008)

"Ain't nobody likes the Middle East, buddy. There's nothing here to like."

Egy fedett CIA ügynök, Roger Ferris (Leonardo DiCaprio) vesszőfutása a Közel-Keleten, terroristák és a saját főnökei között (IMDB). A cél, hogy elkapják az egyik nagy terrorista sejt vezetőjét. A gond, hogy ahány ember, annyiképpen képzelik el a megvalósítást.

Jó film, DiCaprio remek, Mark Strong (Hani) egész egyszerűen félelmetes, mint a helyi titkosszolgálat vezetője, de jó, hogy nem vagyok az útjában.

Összességében  tényleg jó mozi, kiváló szereplőkkel és jó történettel. Ridley Scott rendezte és mindezek ellenére is egyszer nézhető, de attól félek, egy hét múlva nem nagyon fogok rá emlékezni.

The Debt (2010)

Azadósság

Mondom, jöjjön egy háborús, Moszados, tikosügynökös film, legalább is az előzetes erről szólt

Rachel Singer (Helen Mirren) valaha kiváló titkosügynök volt. Anno még sikerült a társaival eltenni a láb alól egy náci háborús bűnöst. Lánya papírra vetette a történetet, nagy sikerű könyv lett belőle, ma már ünnepelt sztárok az akcióba részt vevők. Egyszer csak az osztag egyik tagjával történik valami és fény derül egy „adósságra” régről. Ezek után felpörögnek az események és visszatérünk a múltba.

A három főszereplő zseniális alakítást tesz le az asztalra. Akcióban és fordulatokban bővelkedő filmet tár elénk a rendező.

Talán azért tetszett ennyire, mert teljesen másra számítottam, a beharangozó elolvasása után. Bátran ajánlom, … na nem kell félni tőle!

Mission: Impossible-Ghost Protocol (2011)

Konkrétan olyan ócska az eleje, mintha egy nagy B kategóriás film lenne mondjuk Lorenzo Lamassal a főszerepben. A sztori béna, de a szereplők teszik a dolgukat, Tom Cruise sem annyira idegesítő, mint máskor. Pozitív, hogy Jeremy Renner is szerepel a filmben, de mellékszereplőként nem sok vizet zavar.
Gondolkozom, mi is a hibája a filmnek...talán az lehet, hogy egy csepp feszültség sincs benne...mennek ide, látványos dirr-durr, utána mennek amoda, ott is csitt-csatt! Unalmas.
Nem vagyok egy Mision: Impossible fan, de ennél az előző három rész fényévekkel jobb volt. Ha más nincs, nézd meg egyszer, aztán keress valami jobbat.
ignem