A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bankrablás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bankrablás. Összes bejegyzés megjelenítése

Takers (2010)

A Szemtől szemben sikere után nehéz összehozni egy igazi „Tökéletes bűnözős” filmet. De azért évről-évre megpróbálják, ha nem is lenyomni inkább tisztelegni az eredeti mű előtt.

Siker séma itt is adott: Van egy vérprofi széftörő szupercsapat (Paul Walker, Idris Elba, Hayden Christensen és pár repper) és velük szembenálló megszállott zsarunk (Mat Dilon). A legutóbbi tökéletesen végrehajtott rablás után a munkamániás Jack Welles ott liheg a társaság nyomába. Ezen a ponton megjelenik a sittről éppen csak kilépő Ghost, aki valaha banda tagja volt és most egy újabb szuper melót akar végre hajtani velük. A szajré csábító, az idő kevés tehát a rizikó faktor az egekbe és még ráadásul ott van kétely, vajon mennyire bízhatnak a frissen szabadult régi barátban.

Látványvilág, ami egy ilyen filmben kötelező az simán megállja helyét a Bay féle akciókultúrában. A történet eléggé csavarosnak mondható, a karakterek 50 százaléka jól kidolgozott. Szóval semmi rosszat nem tudok mondani róla így elsőre.

Mindenképpen megéri megnézni, mert igazán feszes tempójú, elég tökös mozi.
Takers (2010) on IMDb

Going in Style (1979)

Hírek Tarantinó házatájáról: Rendező zsenink azt tervezi Eli Rothal, hogy újra forgatják George Burns nagy sikerű Öreg rókák nem vén rókák című vígjátékát. Hát akkor ennek apropóján nekem is elő kellett vennem.
Három hetvenes tata (Geroge Burns, Art Carney, Lee Strasberg) egy napon úgy dönt, hogy elegük van a galambetetésből, inkább kirabolnak egy bankot. Kezdeti bizonytalanság után simán megcsinálják a balhét. Ezután pedig megpróbálják a frissen szerzett ropogósokat elverni. Na, ez lesz a film vezér szála, viszont a Las Vegasban meg duplázott rengeteg pénz elköltése azonban nem is olyan vidám dolog, mint ahogy azt tervezték.
Szépen lassan csordogáló film, amely nem rest elveszni a részletekben, pl. reggeli kávé készítés mozzanatinak helye van a filmtörténet nagy képei között. A főszereplő öregek nagyon értik a csíziót, szinte lubickolnak a szerepükben. És e közben a New Yorki életérzés csak úgy árad a filmből.

Ritkán látni ilyen keserves komédiát
Going in Style (1979) on IMDb

Dog Day Afternoon (1975)

Sydney Lumet tökéletes színészvezetésbe remekül passzolt Al Pacino szerepei iránti alázata, kettejük közös munkái a mai napig filmművészeti gyöngyszemek.
Sal (Al) és Sony (John Cazale) két kezdő bankrabló egy kánikulai délutánon lép be egy aprócska New York-i bankban. A széftörők 10 percesre tervezett akciójuk balul sikerül, ezért hosszú órákra a pénzintézetben ragadnak. Mivel főszereplőink jóravaló emberek, ezért hamarosan összebarátkoznak az alkalmazottakkal, majd a nap előre haladtával egyre több amerikai kezd el szimpatizálni velük. E közben Sal egyre jobban érzi magát a röpke hírnévben, a csetlő –botló rendőrség számár viszont egyre kínosabb az ügy. 
Csekély cselekményű, de annál keményebb atmoszférával rendelkező művel van dolgunk, amely többnyire zárt térben játszódik. 
Lumet bizonyítván nagyságát, itt is a karakterek szociális hátterének bemutatásával alkot nagyot. A két főszereplő színészóriás pedig iszonyú intelligenciával hozza a társadalom pereméről lecsúszott embereket. 

Legfőképp azoknak ajánlom, aki szerint Al Pacinonak már vagy öt szobrocskája kellene, hogy legyen!

Dog Day Afternoon (1975) on IMDb

Üvegtigris (2001)

Az újkori magyar film készítés egyik legnagyobb alakja valami olyan életérzést tett le az asztalra, hogy az már csuda.

Az első részben megismerhetjük Lalit (Rudolf Péter), aki isten háta mögötti büféjében tengeti napjait, viszont társasága akad bőven. Hű fegyver hordozója, Sanyi talán a legszerethetőbb karakter az egész bagázsból, a maga aranyos világával. Az Üvegtigris a hat ember közötti barátság egyetemes szimbóluma. Hisz Gaben (Reviczky Gábor) itt kereskedik rozoga autócsodáival, Róka (Gáspár Sándor) pedig a csencseléseinek selejt eredményeit hordja a büfé mellé. Csoki (Csuja Imre) viszont napestig a környéken keménykedik és szórja elmés bölcsességeit. Végül is történet nincs, vagy csak nagyon halovány, inkább az egyes részek próbálják egymás humorát űberelni. Még is valahogy ez katyvasz iszonyúan magával ragadja nézőt, aki szinte azonosulni akar a kétbalkezes szereplőkkel. Végére összejön azért egy hosszú epizód, ahol a főszereplők végső elkeseredésükben bankrablásra adják fejüket.

Ki kell mondanom, hogy Rudolf Péter, olyan filmet alkotott, ami túl fogja élni az évtizedek viharait és mindig alkalmat ad majd idézgetésre.

Now You See Me (2013)


Egy csapat bűvész a világ legnagyobb mutatványára készül, közben főműsor időben Las Vegasból kirabolnak egy francia bankot (?Franciaországban?), hülyét csinálnak az FBI-ból és még viccelődni is marad idejük! 
Jesse Eisenberg és Woddy Harrelson "főbűvészek" szinte elviszik a hátukon az egész filmet, ennek ellenére még feltűnik Michael Caine, mint mecénás, Morgan Freeman, mint trükkleleplező ex-bűvész és végül a személyes kedvencem, a szinte mindig lerobbantnak kinéző (majdnem, mint Bruce Willis a Die Hard filmekben) Mark Ruffalo szpesöl'édzsönt, akiből olyan szinten csinálnak hülyét főhőseink, hogy az már művészet. Szóval nem amatőr a gárda.
A feszes tempó és a látványos képek a helyemre ragasztottak, nem értem rá agyalni közben azon, hogy nem akkora csavar van a végén, amekkorának szánták és hogy logikailag néha bukó a film.
Lekötött, jól szórakoztam rajta, sőt, tetszett.
Kikapcsolódásnak kiváló.

Szemfényvesztők (2013) on IMDb

Point Break (1991)

A kétezres évek akciói zsánereinek prototípusa: szerethető karakterek, igaz szerelem és az életérzés.

Johnny (Keanu Reeves) az ifjútitán nyomozó, a világot megváltani érkezik Eléjbe. Persze, hogy kap egy zsémbes ikont társnak maga mellé. A városban ez idő tájt amerikai elnöknek öltöző szörfösök rabolgatnak bankot. Együtt tervelik ki, hogy főhősünk épüljön be a Bermuda gatyás társadalomba. Elő a szörf deszkával és uccu a hullámokra, de ez azért nem ilyen egyszerű. Szerencséjére a parton a naplementében összetalálkozik a banda vezére (Patrick Swayze) és ő közte a kapoccsal, a gyönyörű Tylerrel.

Ekkortájt kerültek elő a tini képű hekusok és a bölcs tengerparti életművészek és rendezőnk erre két fajta alfa hímre építette a filmjét. Ezekben az időkben egy valamire való drámában még kötelező volt a szentimentalizmus, a jó győz a szerelem mindenekfelett és a bajtársiasság.
Kedves kortárs akció társadalom nem ismerős a történetet valahonnan, mondjuk A halálos iramból?!

Point Break (1991) on IMDb

Faster (2010)


A fenébe, még fogadtam is volna, hogy nem fog tetszeni, de elbuktam volna. Én ebből a Dwayne Johnson gyerekből semmi jót nem nézek ki, elsősorban azt nem, hogy jó színész. Félreértés ne essék, ebben a filmben sem villant nagyon (és kicsit sem), de legalább elmondhatja magáról, hogy egy nézhető moziban is szerepelt.
A történet, mint olyan, nem létezik, a csóka kijön a sittről és sorra keresi meg azokat akik megölték a bátyját. Hát ennyi. Kiderül, hogy a gonosz nem mindig annyira gonosz, a fehér is néha inkább szürke, szóval kicsit moralizál, de ettől a film inkább pikánsabb lesz.
Billy Bob Thornton nagyon rendben van a zsaru szerepében, egyedül csak a playboy bérgyilkos nyikhaj érthetetlen a számomra, de ettől még nyugodtan alszom.
Meglepően jó.


Henry's Crime (2010)

Henry bűne
Vera Farmiga kezd egyre felkapottabb leni, ennek én nagyon örülök, mert tehetséges és jól tartja magát.

Henry (Keanu Reeves) nem az szószátyár fajta, szereti a monoton életet és maga módján még rendes is a felségéhez. Egyszer azonban egy félreértés folytán bankrablásba keveredik. De faképnél hagyják társai, főhősünket pedig 3 évre le is sittelik érte. Itt ismerkedik meg Maxxal (James Caan), a régimódi svindlerrel, aki segít neki eligazodni a kóterben. Szabadulása után Henry különös tervel áll elő, ki akarja rabolni a bankot, amiért leültették. Csak arra nem számít, hogy nézelődés közben elüti a helyi színésznőcske (Vera Farmiga). Az együgyű Forrest Gump bankot rabol, majd beleszeret Jenny-jébe.

A rendezőnk mozija a se nem klasszikus romantikus, se nem akció. Inkább valami drámai egy nagyadag Csehov öntetettel. Sablonos történet, egyszerű karakterekkel, kiszámítható fordulatokkal.
Válasz inkább mást.

Szív/rablók (2010) on IMDb

Stolen (2012


A sokszor emlegetett felesleges film kategória. Will Montgomery (Nicolas Cage) egy balul sikerült rablás miatt börtönbe kerül. 8 év múlva szabadul, de az biztos, hogy már végzett az alvilággal, jó útra tért. Ja, az első 10 percben, de mivel a régi haverja elrabolja a lányát, cserébe az utolsó rablásban szerezett pénzért, Will újra akcióba lendül. Mivel az a zsé' már nincs meg, újra szereznie kell 10 milliót...így megy ez.
Itt már majdnem örültem, hogy Cage kezd kilábalni a szar filmekből, de ez már megint egy visszalépés...igaz, apró lépés, de mégis. 
Ha a filmben nem ő szerepelne és nem lenne benne az általában fantasztikus Danny Huston (FBI ügynök), akkor ez a film simán B kategória. Nem nézed meg, ha megnézed sem igazán tetszik és tuti, hogy másnap már nem emlékszel rá.
Kár a gőzért.
ignem

Flypaper (2011)


Bankcsapda
Most írjam le még egyszer, kik ezek a barmok aki ilyen film címeket kitalálnak.
Helyszín egy tipikus bank, a néző már messziről érzi, hogy történni fog valami. Meg is érkeznek a rablók, látszik rajtuk, hogy igazi profik (Villany leó’, maszkok, profi stukik). Hoppá érkezik Mogyoró és vaj, nem kell nagy tehetség, hogy kitaláljak ők a balfasz kasszafúrók. Rövid egyezkedés (lövöldözés) után felosztják a területet és megkezdődhet a konzervnyitás. Van viszont egy fura, jelentéktelen alak a túszok között, aki minden meg tesz, hogy bele üsse az orrát a bankrablók életébe, ő Tripp (Partrick Dempsey). Neki még arra is jut ideje, hogy jót flörtöljön a csinos pénztáros csajjal (Ashley Judd) Vígjátékos akciók és csavarok a tömkelege jellemzik a filmet. Tudtátok, hogy a legjobb tolvajoknak van egy listájuk az világhálón? Tutira nem!
Csuka móka és kacagás, szívből ajánlom!
tás

Chaos (2005)


Káosz
Wesley Snipes és Jason Statham egymással szemben, ez már a nagyokat idézi, mint amikor Chuk Norris és Bruce Lee egy filmben szerepelt.
Bankrablással indít, túszszedés, a szokásos séma. Helyszínre érkeznek a rend őrei is, megkezdődik a tárgyalás. A rablóknak egy kérésük van, csak Conners(Statham) nyomozóval hajlandóak beszélni. Ő viszont az a balhés zsaru, aki először lő, aztán kérdez, ezért éppen felfüggesztését tölti. Visszajön hát, hogy a kezébe vegye az ügyet, de hiába tesz meg mindent, az elkövetők elmenekülnek és még az újonnan kinevezett társával (Ryan Phillippe) se tudja elkerülni, hogy kitörjön a káosz. A rabló-pandúr játék kezdetét veszi az izgalmakban és fordulatokban bővelkedő filmben. Érdemes megemlíteni még Snipes szerepét, sosem volt még ennyire kiforrott karaktere. Ő ezt a labdát le is csapja, zseniális! Írjuk a kora számlájára.
Meglepően jó és izgalmas mozi, ami azért az akció zsánerein belül marad. Mindenképpen ajánlom a tesztoszteron függőknek!
tás

30:Minutes or Less (2011)

30 perc vagy annyi se
Jesse Eisenberg elindult lefelé a lejtőn. Sajnos!
Nick (Eisenberg) a pizza futár és indiai származású barátja, két igazi lúzer srác. Lövésük sincs, hogy mit akarnak az élettől, nincs komoly kapcsolatuk, állandóan csesztetik egymást elég durván (a story szerint ezért mentek szét Nick szülei! L). Náluk csak a mellékszerepben kreténkedő sexmániás gazdag palánta (Danny McBride) és a bombamániás igazi idióta haverja lúzerebbek. Kitervelik, hogy az ex katona papát hogyan tegyék el láb alól a lottó nyereményből maradt zséért'. Felbérelik a legbénább mexikói bérgyilkost (Michael Pena), akit valaha láttam. De ehhez kellene pénz is, mi lenne tehát, ha egy vadidegen emberre bombát erősítenének és bankrablásra kényszerítenék!? Rendelnek is rögtön egy pizzát. Ekkora barmok nem léteznek! Ilyen béna, röhejes és teljesen igénytelen filmmel rég nem találkoztam.
Ezt a filmet még Kovács Lehel hangja sem menti meg. Inkább rendelj egy pizzát, mit hogy megnézd ezt a borzalmat.
tás

Inside Man (2006)

"Sorry to interrupt you, Mister Mayor, but there's an old American saying: When there's blood on the streets, somebody's gotta go to jail."

Bankrablós mozi, ami az utóbbi évek legjobbja a kategóriában, még mindig, az Ocean's széria filmjeinél legalábbis biztosan (ráadásul ezek feldolgozások, szóval már eleve nem lehet jó:))!
Egy reggel, Manhattan egyik bankjában pár rossz fiú túszokat ejt. Látszik rajtuk, hogy nem ma kezdték a szakmát, pillanatok alatt átveszik az irányítást. A rendőrség körbeveszi az épületet, megkezdődik a szokásos "gyertek ki - neeeem megyűűűűnk" játék. Vagy mégsem?


Meglepő fordulatok, a rablók nem is rosszak, a rendőrök nem mindig feddhetetlenek, a politikusok korruptak (na jó, ez nem meglepő)! A jó a filmben, hogy egyátalán nem unalmas, pedig jobbára egy helyen, a bankban és környékén játszódik a film. Nagyon-nagyon jól adagolja a feszültséget, kis plussz infókkal, meglepő fordulatokkal és egy kis humorral. Az operatőri munka a film egyik legnagyobb erőssége, csakúgy, mint a betétdalok. Denzel Washington, Jodie Foster és Clive Owen nagyot domborít a filmben, le a kalappal előttük.
Kötelező!

A belső ember (2006) on IMDb