Justice League (2017)

Batman 2016-ban le akarta zúzni Supermant, de végül összefogtak és együtt szúrták magukat tökön a mozinézők előtt (a szégyenbe Superman bele is halt, Affleck/Batman meg beleőszült). Egy pozitívumot tudok csak felhozni mentségére, képbe került Wonder Woman (Gal Gadot), aki később egy külön epizódban kasszát és agyat robbantott. 

A DC sötét, hülye filtereket használó világában most nagy a káosz. Superman halott, a bűnözési hullám a tetőponton, mindenki tanácstalan. Közben különös lények tűnnek fel a világban, akik keresnek valami ládát vagy mi a toszt. Ládát, gyűrűt, Skywalkert a végtelen köveket, az élet értelmét, stb. A Marvel/Disney és a DC világban mindenki keres valamit.

Batman, a kis fineszes rájön, hogy valami nem stimmel, összeránt egy kis csapatot, hogy elejét vegye a világ leigázásának. Flash, aki villámgyors, Halember, aki beszél a halakkal, Gal Csodanő Gadot, Cyborg aki meg a számítógépekkel beszél és persze Batman, aki meg kőgazdag, saját bevallása szerint ez a szuperképessége.

Nem a legrosszabb szuperhős film, amit valaha láttam, lehet fanyalogni, tele van hibával, hosszú is, a CGI kiüti a szemed, de ez már legalább egy minimum szint. Ennél rosszabb sose legyen. 

Nem is kell Marvelesnek lenni, ne az legyen a mérce, jobban örülnék, ha a DC megtalálná a saját hangját. És ha a Disney többet keres? Az utolsó pár filmre alig emlékszem, pedig láttam mindet. Mondjuk a DC néhány mozijára meg emlékszem, de azt meg inkább felejteném...

A csapat összerántása egészen bejött, az első óra pozitív, jó poénok is vannak. Én erre még nagyobb hangsúlyt fektettem volna. 

Superman visszatérése már inkább időhúzás, na meg a végső harc...barmi látványos, biztosan én vagyok már öreg a fél órán keresztül zúzunk, majdnem meghalunk aztán mégse közhelyekre. Talán ebben az is közrejátszik, hogy a főellenség, Steppenwolf rohadtul nem érdekel senkit, unalmas, egysíkú. Húzott egy számot a Világpusztítási Hivatalban, ő előre került, most őt verték le, holnap jöhet a következő. Ebben a Marvel is béna, minden gonosz nagyon-nagyon gonosz, me'csak.

Amúgy meg tisztességes munka, én szorítok, hogy a következő még jobb legyen, addig meg kérünk még egy Csodanőt. Sőt, egy Flash mozira is befizetnék.

Maze Runner: The Scorch Trials (2015)

A mai napon tanult rövidítés a filmvilágból: YA, vagyis Young Adult (movie).

Fémjelzi az összes rémes mozit, amit el tudsz képzelni, kezdve a Kalácsképű Katniss lánnyal, vagy a másik agyament Beavatottal, aki az unalmas ostobák rendjébe tartozik, ha jól emlékszem. És persze a kezdet kezdetén ott van a zsebkendőket nedvesítő Alkonyat-széria. Nem is kellene többet mondanom. 

És mégis vannak olyan stúdiók, producerek és rendezők, akik látnak ebben a műfajban valamit. Pénzt, jobbára, szakmai elismerést aligha. De ha erre van igény, akkor most ki az idióta? Ha ezzel beéred, ő meg hülyére keresi magát, akkor Hölgyek/Urak, én/te/mi vagyunk az idióták. Erről ennyit.

Egy év után már meg is érkezett a Maze Runner folytatása. A labirintusból szabadult tiniket sebtiben megmentik és elviszik egy szuper helyre, ahol több labirintusból szabadult tini várja már őket. Innen minden nap párat kiválasztanak és elviszik őket egy "boldogabb helyre". 

Thomasnak nem tetszik ez a hirtelen jött boldogság, nyomozgatni kezd és rájön, ugyanaz a gonoszcég' (WICKED) működteti az a helyet is, aki bezárta őket a labirintusba. 

Megszöknek ugyan, de a kinti világ sem móka és kacagás, vannak kint vírussal megfertőzött zombik, különböző bandák, bazi nagy sivatagok, mert ugye a világ, mint olyan, már nem létezik, csak nagy, elhagyott városok, félig betemetve homokkal. 

Elfutnak az egyik bandához, ott hallanak valamit, elfutnak egy másikhoz, utána egy harmadikhoz. Hát nagyjából ennyi. 

A történet, mint olyan, nem létezik. Ahogy a Sziámi mondja: "sodródni kell, sohase tudni a célt..."! Itt ezt szó szerint értik, mennek az orruk után, a néző meg vakarja a fejét, hogy most mi is van. A végére leesik, hogy van a gonosz gyógyszergyár, meg vannak a többiek. 

És Thomas meg különleges, nem tudjuk miért, de nagyon az, mert mindenki úgy néz rá és kész.

Millió hibája van és kevés a pozitívum. Először is annyira nem volt maradandó az első rész, hogy egyből felvegyem a fonalat, mi is történik kezdetben. 

Talán az tetszik benne a legjobban, korhatáros mozi ellenére meglepően ijesztő is tud lenni, valamint nem spórolták ki az akciót sem. Sőt, igazából a majd két órás műsoridő csupa akció, amikor meg nem az, akkor tartalmatlan párbeszédek és jellegtelen karakterek untatják csak a nézőt. 

Ettől jobb film ez, mint az Éhezők viadala. Ott nézhettük a Kalácsképűt órákon át szenvelegni, közben fekete szerkóban lenyilazott egy repülőt. Akció vége. Ez a mozi legalább bevállalja, agyatlan, de próbálja fenntartani a figyelmet. Többé-kevésbé sikerül is. 

Egyszer még majdnem fel is nevettem, amikor a főgonoszt és a főhőst egy vastag, zárt ajtó választja el és akkor Thomas (a főhős) olyan jóízűen és lazán befakkol' a gonosz felnőttnek, hogy ihajj! Abban benne volt a YA mozik minden mondanivalója.

Nagy jóindulattal nézhető kategória, esetleg ha láttad az előző részt, vagy csak tetszik a poszt-apokaliptikus háttér.

Kingsman: The Secret Service (2014)

Jól öltözött angol kémek megmentik a világot a pusztulástól. Menő öltönyben, csak stílusosan. Nem a régi Bond vonal, aki a sok extra kütyü és fantasztikus kaland ellenére is "próbál" a realitás talaján maradni, ám mégiscsak mese marad), nem is az új, Jason Bourne-féle új-Bond vonal, ahol szinte érezzük az izzadságszagot, az angol úriember már eltűnt, maradt a hatékony, ugyanakkor esendő ember, aki bizony néha hibázik (mondjuk nem Bourne, ő tévedhetetlen robot).

A Kingsman visszatér az alapokhoz, de olyan szépen használja fel a kémes közhelyeket, hogy az "ezt is láttam, meg ezt is láttam már" eszembe sem jutott, helyette maradt a színtiszta szórakozás. 

Matthew Vaughn (Kick/Ass, The Layer Cake) minőségi mozija egy percig sem veszi magát komolyan, ezért eddig ez az év legjobb akció-vígjátéka. Colin Firth egy betonkemény ügynök? Karakteridegen szerep, ha pl a Brigitte Jones-ra gondolok. Ennek ellenére úgy áll rajta az öltöny, mintha ráöntötték volna, úgy verekszik, mint Jet Lee és lehengerlő, mint...mint Colin Firth. Ha már itt tartunk, le a kalappal a harcjelenetek előtt, minden látható, nem adták a kamerát egy epilepsziás operatőr kezébe.

A történet szerint Eggsy (magyarul Töki, sztem a Tojci jobb név), a dél-londoni nagypofájú proli, apja bajtársának köszönhetően bekerül a legszupertitkosabb kém előképzőbe, ahol bizonyíthatja rátermettségét. 

Miközben küzd a feladatokkal és a magasabb oszályba tartozó vetélytársakkal, egy multimilliomos őrült (Samuel L. Jackson) ki akarja irtani az emberiség nagyobb részét. Kell a hely. 

Természetesen a jó erői vesztésre állnak, Tojcinak is be kell segítenie, ha meg akarják menteni a világot. Fiatalok és öregek együtt, hogy aztán a fiatal, magáévá tegye a Kingsman stílust és átvegye a stafétát jelentő esernyőt. 

Remek választás, másfél óra szórakozás.

Interstellar (2014)

Cooper (Matthew McConaughey) és kis családja valahun' délen délen éldegél a kukurica'rengeteg kellős közepén. Régen szuper pilóta volt, most pedig farmer, akinek mindig elromlik valamelyik kombájnja. 

Esténként, munka után vágyakozva néz fel a csillagokra és sajnálkozik az elszalasztott lehetőségek utána. 

Az ökológiai katasztrófa után neki és a fiának is az a sors jut, hogy a világot elborító porvihar és a növényeket elnyelő penész ellenére is termeljen, mert az emberiségnek az újrakezdéshez nem okoska mérnökökre, hanem kajára és az azt megtermelő dolgos kezekre van szüksége (mert "komoly ember környezetvédelemmel nem foglalkozik", ugye, törzsfőnök??)

Porosan telnek a napok, amikor véletlenül (oké, nem is annyira véletlen az) rátalálnak egy kutatóbázisra, ahol Brand professzor (Michael Caine) elmagyarázza Cooper-nek, biztos eljön a világvége, a por és a penész mindent felfal, az egyetlen lehetőség, ha Cooper és egy válogatott csapat űrbe megy, egy Einstein-Rosen híd (aka féreglyuk) segítségével egy másik galaxisba jutnak, ahol van pár élhetőnek kinéző bolygó. Az utolsó reménység, de nem mindenkinek. 

A faj túlélése az elsődleges szempont. 

Nolan monumentális űrmeséje az emberiség egy lehetséges jövőjéről és a megmentők próbálkozásairól. Óriási munka volt elkészíteni és ugyanolyan nagy munka megemészteni is a filmet. 

Látványban pazar, olyan, amilyennek lennie is kell. Mert ugye nem egy lézerharcos kalandfilmet nézünk, hanem egy lehetséges jövőt, vagyis inkább úgy fogalmaznék, egy technika szempontjából lehetséges jövőt. 

A filmen bábáskodott, mint szaktanácsadó, Kip Thorne, Stephen Hawking és a néhai Carl Sagan nagy cimborája, a fekete lyukak és féregjáratok nagy szakértője.

Ha már szóba hoztam, akkor kiemelném ismét a lehetséges szót. Sok kritika érte a filmet, mert "nem felel meg a valóságnak". Szóval egy elméleti fizikus munkáját ítéli meg egy legtöbbször az alkalmazott fizika tanszékről megkérdezett fizikus. Mint amikor egy építész megálmodik egy baromi nagy, újszerű és rendhagyó épületet, a kivitelező (kőműves) pedig köp egyet, hogy aszongya', "rogyna rá az ég arra, aki ezt kitalálta, mert az könnyű volt, de ezt a sz*rt kivitelezni a valóságban lehetetlen). Bocs, ha megsértettem valakit (kőművesek, fizika tanszék dolgozói, stb).

Én személy szerint hálás vagyok Thorne-nak, aki miatt szinte kézzelfogható a relativitás elmélet, a  fekete lyuk, a téridő és nem utolsó sorban az űrutazás megdöbbentően egyszerűnek látszó, mégis szinte megoldhatatlan problémái.

Aki meg azért fanyalog, mert nem lett teljesen kocka a film, az elfelejti, hogy hollywood-i produkcióról van szó, Nolan rendezte, a bumogós'zenét meg Zimmer. Van benne könny és kis nyál, fel kell dobni valamivel az unalmas elméleteket, különben senki nem venne rá jegyet. 

Ez az érzelmesség azonban nem bukik át a tűrőképességem határán, bár amikor Hathaway odahányta az űrhajó belsejébe, a tudósok fülének kellős közepébe, hogy a negyedik dimenzió az maga a szeretet, ami át tud lépni téren és időn, az egészen elképesztő volt. Hogy estél volna bele a fekete lyukba, teee. 

Damon beszari negatív figurája és Cooper felnőtt fiának csökönyös hülyesége pedig kellett a filmbe és bár tényleg nem kaptak sok időt a vásznon, szükséges karakterek voltak, hogy bemutassák az emberi gyarlóságot és kicsinyességet. Negatív figurák, aki miatt ökölbe szorul a kezünk. Így izgalmasabb. Pont.

A legjobb sci-fi az évtizedben, megelőzve a Sunshine-t, ami kicsit direktebb és jóval rövidebb.

Transformers: Age of Extinction (2014)

A harmadik részt nem láttam, de Chicago városát abban jól lerombolták a robotok. A negyedik rész már azzal kezdődik, hogy az emberek üldözik a robotokat, az Álcákat és az Autobotokat egyaránt. És mindezt egy titokzatos harmadik fél tanácsára.

Cade Yeager (Mark Wahlberg) házi feltaláló rendbehozza a sérült Optimus fővezért, így ő és "kis"lánya, majd később a lányka barátja is üldözötté válik.

Van ebben a filmben ratatatatatatatatata és csim-bum, durr, durr és csók is, robbanások, Dinóbotok és az Álcáknál is gonoszabb robotok, rossz emberek és korrupt ügynökök.

Közhelyes apa-cseperedő lány konfliktus, a végére már majdnem érthetetlen sztori (oké, nem bonyolult, de nem érdekelt egyátalán), texasi pajta baromi nagy amerikai zászlóval, mi emberek vagyunk, nem mindig jók, de így szeressetek minket konyhafilozófiával.

Egy több, mint két és fél órás akciófilm, amiben semmi extra sincs, csak Stanley Tucci a "gonosz" tudós szerepében. És Nicola Peltz minál rövidebb nadrágokban. Legfeljebb.

Ez a mozi is azért született meg, mert Michael Bay képes volt megcsinálni CGI segítségével és össze tudott kalapozni 165 misit.

Csak azért fanyalodtam rá, mert másnaposan jó ilyen sz*rokat nézni. Kikapcsolnak...legalábbis ezt kellett volna elérnie, de a felétől elkezdtem beletekerni. Ne erőltessétek.

The Mist (2007)

Stephen King novellája (Csontkollekció, 1985) alapján készült mozi. Legyünk őszinték, King történeteit a legtöbbször nem tudják jól megjeleníteni a filmvásznon. Egy-két jól sikerült próbálkozás akad (Halálsoron, A remény rabjai, stb), de két tucatra jut egy tuti és ez nem jó arány.

Bizakodásra adhat okot, hogy a filmet Darabont rendezte, mint ahogy a fentebb említett kettőt is (+ott sertepertélt a Walking Dead háza táján, mint rendező/író/producer).

A történet finoman szólva sem bonyolult. Egy óriási vihar után, apa és fia a helyi áruházba megy, hogy feltöltsék a nyaraló készleteit.

 Hirtelen köd ereszkedik a kisvárosra és akkor elszabadul a pokol. Aki kimegy, nem jön vissza, de nem azért mert eltéved...

Ahogy az már lenni szokott egy ilyen világvége hangulatban, a bentiek idegei szépen lassan kezdik felmondani a szolgálatot, a jóravaló kisvárosi polgárokat már nem csak a ködből kinyúló csápok tizedelik. 

A pár, még egyenlőre normális főszereplő rájön, talán kint a ködben nagyobb biztonságban lennének, mint bent a sok szektás, a Végítélettől megrészegült idióta között.

Nos, a novella jobb. Ha a film után inkább elolvasnád, máris megérte megnézni. 

A CGI szörnyek gyengécskék és kicsit el is nyújtották a játékidőt, de mindezek mellett egyszer talán nézhető. Horrornak semmiképpen sem nevezném, az egyetlen félelmetes benne az, hogy az ember menyire meg tud zakkanni nyomás alatt.

Ahogy Melville mondta: "inkább alszom együtt egy józan kannibállal, mint egy részeg kereszténnyel"...és milyen igaza van.

Noah (2014)

Magyarosan Noé, alias Russel 'bunyozzukvégigavilágot' Crowe, aki Ádám leszármazottja, akit látomások gyötörnek, aki hajót épít és ráhajítja a családot és minden állatból kettőt. Mert az istene nagytakarítást végez és a felmosással kezdi a melót.

A fogadtatás tényleg vegyes, de ez közhely, mindenki ezt mondja a net minden sarkában. Pár lényeges kritikai portál és az imdb viszont csak megerősíti a fenti állítást. Vegyes, ami azt jelenti, vagy tetszik, vagy nem. Az a hümmögős, elmegy vélemény nem igazán jelenik meg sehol.

Nálam sem, nekem nem tetszett. Nem csak a téma karcol, de a hozzá álmodott dolgok is, a Noét védő transzformerszek (ezt milyen jól kitaláltam a film alatt, erre már csomóan előálltak vele), az emberiség kihalása, a heroikus csaták, az élet dicsőítése két gyilkolászás után. A kanos kölykök lázadozása külön idegesítő.

Megalkuvó popcorn mozi, mega' CGI látvánnyal, amiben az élet értelmének feszegető kérdések végső válasza a szeretet, meg hogy ne egyél húst, mert az rossz, ott vannak a magok, egyed azt.

Érdekes volt a bárkás történetszál, Noé hirtelen pszicho-gyilkológéppé akart válni, mivel a fejébe vette, azért kapták a nyakukba az özönvizet, mert ugye tabula rasa, magyarán amint leszállították az állatokat, nekik is ki kell pusztulniuk. Erre az a dinka menye (Emma Watson) nem teherbe esik? Több se kellett neki, késsel zaklatja a boldog anyát. 

Nem is tudtam, hogy ez így volt. Aztán olvastam, hogy ez már a rendező saját találmánya. Aztán rájöttem, hogy azt gondoltam, "nem is tudtam, hogy így volt". Höhöhö, azóta is ezen, illetve magamon nevetek. Akkor nem is így volt, hanem máshogy:)? Elmagyarázná valaki?

Ami viszont bemart, az a kreacionista mázba bújtatott, gyorstalpaló teremtéstörténet. Hogy ezzel a hatásvadász, ostoba, nyúédzses' baromsággal kihez akartak szólni, fel nem foghatom. Mutattak volna inkább kevesebbet, mert láttam én ottan' bevágva a tengerbe az a sejtosztódást. 

Bezony'áám, huncutkodtak, aztán többen lettek. Rendezőnk viszont finoman sugallja, azt sem a legyek hordták ám oda, hanem a creator, aki jó intelligensen betervezi itt nekünk az életet. És akkor mindenki megkapja a magáét, a szektás és a gyaur kutya is.

Amiért végignéztem, még ha fél szemmel is, az Crowe. Baromi jó színész, nélküle ez az egész egy korhadt bárkát nem érne.

Ráfoghatjuk, hogy új megvilágításba helyezte a történetet, de ha csak ennyi pozitívumot találunk benne, akkor megette a fene az egészet.

Ja igen, azt hogy Anthony Hopkins totál úgy néz ki, mint Gollam, amikor kaparászik a földön a drágaságait keresve, én fedeztem fel, a hülye transzformerszek helyett ez is megteszi. Ennyi.

Thor:The Dark World (2013)

Újabb marvel film, amiben világunkat ismét végveszély fenyegeti. A sötét elfek pusztítását csak Thor (Chris Hemsworth) akadályozhatja meg. Az erő, amit az elfek keresnek, véletlenül Jane Foster (Natalie Portman) testét szállta meg, szóval a NŐ megmentése - és egyúttal a világé - pipa!

Ami talán kiemeli a középszerű szuperhős filmek közül, az Hemsworth és Portman...na meg a Loki gyerek (Tom Hiddlestone). A történet felettébb érdektelen (újabb gonosz, aki méggonoszabb, a barátok megint fedezik a főhős seggét, amíg világmegváltó hősi kalandokba keveredik öt percenként). 

Távolról sem a legjobb szuperhős mozi, de egyszer végig lehet ülni. Látszik rajta, hogy "töltelék", kedvcsináló az új Bosszúállókhoz.

The World's End (2013)

Öt régi barát nagy nehezen összeröffen egy éjszaka erejéig, hogy befejezzék a nagy alkohol túrát (amit a gimi végén nem tudtak teljesíteni).

Gary King (Simon Pegg) a fővezér, valamint az egyetlen, aki még "leragadt" annál az éjszakánál, a többiek tisztes kispolgárok lettek, a hátuk közepére sem kívánják az éjszakai kocsmázást. 

Törvényszerűen össze is vesznek, a régi sérelmek orvoslásának nyoma sincs kezdetben. Az éjszaka közepén azonban észreveszik, a város, ahol felnőttek, a szó szoros értelmében megváltozott.

A Sahun of the Dead és a Hot Fuzz írójának és főszereplőjének (Pegg) újabb agymenése. Az eddigi leggyengébb agymenése. Nem rossz, ne tessék félre érteni, de az előzőekhez képest gyengébb, ráadásul sok az önismétlés is (végső menedékhely és egyben cél is a kocsma, most nem zombik elől menekülnek, hanem "mások" elől, stb). 

A balhé közbeni "baráti civódások" és gyerekkori sérelmek sem érdekelnek annyira, hogy azt mondjam, ezt a filmet feltétlenül meg kell nézni. 

Vannak jó poénok, de ettől még középszerű maradt. Ha az előző kettő mozi tetszett, nézd meg ezt is, így lesz kerek Pegg eddigi munkája.

Warm Bodies (2013)

Meg kell hagyni, meglepett a film. A sztoriról, azon kívül, hogy zombis film, inkább nem mondok semmit. Szórakoztató és érdekes, szembesülünk vele, hogy a zombi-lét nem csak kripta hideg lehet. Beteg az, aki ilyeneket kitalál.
Ja és nem horror, ijedősek is nézhetik. Látszik rajta, hogy kis költségvetésű film, de ez az előnyére válik, szóval egy megtekintésre ajánlott.

This Is The End (2013)

A 127 órás James Franco (James Franco) házavató partit tart, amire Seth Rogen és egy csomó 'elvileg ismernem kellene, mert úgy viselkednek' színész és énekes is hivatalos. A buli közepén eljön a Világvége, de szó szerint. Tűzeső, szörnyek/démonok, földrengés, stb. A szűkebb haveri kör a házban ragad, megpróbálják túlélni az Apokalipszist. Mert az túl lehet...

Ha a filmben Seth Rogen és Rihanna is szerepel, akkor az figyelmeztető jel lehet. Vagyis ekkora fost még nem láttál, gondolnád. És részben igazad is van. Kakis/fingós/baszós/beszívós/böfögős/szexista "viccek" tömkelege, amit megpróbálnak spontánnak és lazának is feltüntetni. Mert ők ilyen ám igazából. 

Összességében viszont, ha nem is korszakalkotó az ötlet, az eredetiség halvány lenyomata azért látszik a filmen, de ehhez nagyon kellett erőlködniük.

Kevin Smith és munkássága jutott eszembe (talán a téma miatt is, lásd Dogma) az állandóan együtt szereplő, vagy feltűnő Ben Affleck, Matt Damon, Chris Rock, stb, emitt meg Seth Rogen, Jonah Hill, Michael Cera, James Franco és más arcok miatt + ehhez jön még hozzá egyfajta "nem szokványos, újhullámos miliő". 

Egy biztos, Emma Watsont akkor sem fektetném meg, ha eljönne a világvége (mellesleg egy ripacs) és Seth Rogen látens meleg, más magyarázat nincs a sok "nagyon vicces" fallikus szimbólumra.

Csak akkor nézd meg, ha a valamelyik színész a kedvenced és nagyon-nagyon pihent vagy.

Perfect Sense (2011)

Ez a film aztán feladta a leckét! Nem tudom eldönteni, hogy egy rakás szar, vagy egy nagyon jó film. Nem tudom ajánlani, hogy megnézd, ha önfeledt szórakozásra vágysz, viszont örülök, hogy megnéztem. A fene tudja.

Nyakunkon egy "világvége szerűség", az emberek egymás után vesztik el az érzékszerveiket, pontosabban nem tudják használni őket. 

Michael (Ewan McGregor) és Susan (Eva Green) egymásba habarodik, hogy aztán a csúnya világ ellenére kitartsanak egymás mellett, szagtalanul, hallatlanul. Romantikus filmre számítottunk, de ahhoz nem sok köze van, legalábbis nekem nem az jött le.
A két színész profi, de ha csak Eva Green lett volna a vásznon, hát azt sem bántam volna...de hogy még egyszer megnézzem?
Nincs az a pénz.