The Salvation (2014)

Soká éljen a western, mégpedig olyan minőségben, ahogy mostanában kapjuk a mozikban. Lehet, egyoldalúan választok kategórián belül is, de amiket láttam, egytől-egyig minőségi filmek (bizonyíték itt, itt).

Hogy azt hittem, Mads Mikkelsen mindent el tud játszani, de azért egy vadnyugati bosszúálló szerepe enyhén karakteridegen? Nem jól hittem. 

Azt viszont tudom, hogy baromi jó színész, ahogy Eva Green és Jeffrey Dean Morgan is, a forgatókönyvet Anders Thomas Jensen (is) írta, tehát azt hiszem, nem kell több egy 90 perces kikapcsolódáshoz.

Jon (Mikkelsen) már évek óta kint él az ígéret földjén. Van háza, földje, miegymás, így már át tudja hozni a feleségét és a gyerkőcét is Európából. 

A postakocsin azonban két férfi megzavarja a családi idillt, aminek tragikus következményei lesznek, minden résztvevőre nézve. 

Jon kivégzi a banditákat, ám ezzel magára haragítja a főbanditát, Delarue-t (Morgan). 

A város ugyan tudja, mit tettek Jon családjával, de félelemből Delarue mellé állnak, legalábbis senki nem segít Jon-nak.

A történet ugyan elég szokványos, de feldobja a dán minimalista stílus. Ezek olyan emberközeli és valóságos vadnyugatot teremtettek, hogy az amcsik Koppenhágába fognak járni a receptért. Van itt első hallásra már unalmasnak tűnő postakocsi, gőzmozdony, kisvárosi sheriff, gonosz banda és vezére és maga a bosszú motívum, ám ezt olyan szépen és egyszerűen tálalják a nézőnek, minden túlzás nélkül, hogy az valami elképesztő.

Ja és Eva Green végre nem vetkőzik le...sose gondoltam volna, hogy ezt egyszer pozitívumként fogom felhozni.

Alapfilm, ha western hangulatod van, de a nem rajongóknak is tetszeni fog.

Sin City: A Dame to Kill For (2014)

Nem működik. Lehet, csak nálam, de nem jött át a vásznon a hiper-szuper fekete-fehér noir álom. Hagyjuk az első részt, úgysem tudja felülmúlni, de kraft még lehetne benne. 

Van három sztorink, amik ímmel-ámmal kapcsolódnak egymáshoz, pontosabban Marv karakterével (Mickey Rourke). Mindegyikben ott sertepertél és meglehetősen jól. 

Ismét Dwight viszi az egyik történetet, esetünkben Josh Brolin (előtte Clive Owen), ismét egy nő (Eva Green) miatt kerül bajba és az Óvárosi prostik megint megmentik a seggét. 

A kedvencem Johnny fiú, egy laza szerencsejátékos (itt, jobbról), aki hülyére veri pókerben a nagy Roark szenátort. Lazát mondtam, nem okosat.

És végül, a totál bezakkant stripper, Jessica Alba (Nancy) látványos szenvedését nézhetjük végig...sokszor gondoltam közben, valakit ugyan lőjjé'má le, magadat, vagy a szenátort, mindegy, csak legyen valami. Aztán kicsit táncolgatott és minden rendben lett. Így megy ez.

Alba hiteltelen, Brolin unalmas, Eva Green mindig meztelen, az egész meg érdektelen. Sin City pedig még mindig szar hely a jó arcoknak. Azon kívül szép fekete-fehér is.

300: Rise of an Empire (2014)

A perzsák már megint itt vannak, vagy még mindig, már én sem tudom. Pedig megnéztem a filmet és homályosan dereng, ez valami mellékszál lehet, párhuzamos az első rész történetével. Mert az első részben azért a nagy kaszabolás mellett van minimális sztori is, míg ebben a részben nagyítóval sem találsz semmit. 

Támadnak a perzsák, élükön Artemisia (Eva Green), nagy didikkel.

Nagyon sok végtagot levágnak, hajókon harcolnak, ezen lovas támadást is sikerül véghezvinni. Igen, lovas támadást! Jó, csak egy ló van, de az tengeren pont egy lóval több, mint kellene.

Tehát görög honnak össze kell fogni és védeni kell a szabadságot (nemzetet?) a gonosz, despota hatalommal szemben. Amerikai olvasatban így megy ez.

Ha viszont már sem mondanivalójában, sem történeti hűségében nem bízhatunk, marad a látvány, amiből azért nem látszik semmi, mert eltakarják a levágott végtagok...és a didik. Hosszú unalmas harcjelenetek, cseppet sem szimpatikus karakterek.

Állítólag 3D-ben, moziban találhatsz benne némi élvezetet, de ennyi pénzért inkább nézz meg mást. Akármit.

Perfect Sense (2011)

Ez a film aztán feladta a leckét! Nem tudom eldönteni, hogy egy rakás szar, vagy egy nagyon jó film. Nem tudom ajánlani, hogy megnézd, ha önfeledt szórakozásra vágysz, viszont örülök, hogy megnéztem. A fene tudja.

Nyakunkon egy "világvége szerűség", az emberek egymás után vesztik el az érzékszerveiket, pontosabban nem tudják használni őket. 

Michael (Ewan McGregor) és Susan (Eva Green) egymásba habarodik, hogy aztán a csúnya világ ellenére kitartsanak egymás mellett, szagtalanul, hallatlanul. Romantikus filmre számítottunk, de ahhoz nem sok köze van, legalábbis nekem nem az jött le.
A két színész profi, de ha csak Eva Green lett volna a vásznon, hát azt sem bántam volna...de hogy még egyszer megnézzem?
Nincs az a pénz.