Sin City: A Dame to Kill For (2014)

Nem működik. Lehet, csak nálam, de nem jött át a vásznon a hiper-szuper fekete-fehér noir álom. Hagyjuk az első részt, úgysem tudja felülmúlni, de kraft még lehetne benne. 

Van három sztorink, amik ímmel-ámmal kapcsolódnak egymáshoz, pontosabban Marv karakterével (Mickey Rourke). Mindegyikben ott sertepertél és meglehetősen jól. 

Ismét Dwight viszi az egyik történetet, esetünkben Josh Brolin (előtte Clive Owen), ismét egy nő (Eva Green) miatt kerül bajba és az Óvárosi prostik megint megmentik a seggét. 

A kedvencem Johnny fiú, egy laza szerencsejátékos (itt, jobbról), aki hülyére veri pókerben a nagy Roark szenátort. Lazát mondtam, nem okosat.

És végül, a totál bezakkant stripper, Jessica Alba (Nancy) látványos szenvedését nézhetjük végig...sokszor gondoltam közben, valakit ugyan lőjjé'má le, magadat, vagy a szenátort, mindegy, csak legyen valami. Aztán kicsit táncolgatott és minden rendben lett. Így megy ez.

Alba hiteltelen, Brolin unalmas, Eva Green mindig meztelen, az egész meg érdektelen. Sin City pedig még mindig szar hely a jó arcoknak. Azon kívül szép fekete-fehér is.

Killshot (2008)

Feketetoll (Mickey Rourke) kiöregedett bérgyilkos, akit csak a 'mostmáraztánténylegazutolsó' meló utáni pénzeső érdekel csak. Pech, de a célpont mellett azt is kinyírja, akit a megbízó szerint nem kellett volna...

Üldözik is, de nem nagyon érdekli indián (WTF?) barátunkat, hazafelé úton Indiánfalvára találkozik egy kisstílű senkivel (Richie Nix, alias Joseph Gordon-Lewitt), akit maga mellé vesz, mert a halott öccsére emlékezteti. Együtt belevágnak egy harmadrangú zsarolási ügybe, amit el is csesznek.

Rourke  és Levitt miatt néztem meg a filmet, de tényleg csak ezért. Tele van logikai buktatókkal, Feketetoll nem tudom, hogy úszta meg eddig a börtönt, ha akkorra balfasz, hogy egy ilyen kis majommal leáll zsarolgatni egy csóró ingatlanügynököt+hibát hibára halmoznak. Szerintem a forgatókönyv író és Rourke a forgatási szünetben szétszívták a maradék agyukat is.

Levitt viszont kiváló a kis pattogó szarházi szerepben, de ezért nem éri meg elpazarolni rá másfél órát.

The Rainmaker (1997)

Esőcsináló

Volt egyszer egy rendező, aki szeretett sötét tónusú, komor hangulatú öltönyös színészekkel tűzdelt filmeket készíteni.

Az ifjú ügyvédbojtár, Ruby (Matt Damon) megélhetési problémai miatt kénytelen a „szemese áll jó” Csonttörőnek (Micky Rourke) melózni. Mentora a bohókás kullancs Deck (Danny DeVito) lesz, aki bevezeti a kliens szerzés nem éppen törvényes bugyrába. Közben azért főszereplőnk élete kezd jobbra fordulni, mert a leukémiás Ray ügyében rögtön nagy pert akaszthat egy biztosítási cég nyakában. Az ellenfele a nagy pályások közt is a legjobb Drummond (John Voight), vele és farkasaival akaszt bajszot fekete bárányunk.

A mozi DeVito a kilencvenes évek zsenialitására épül, itt is legszerethetőbb karakterét, a simlis ügynököt veszi elő, aki dumájával kompenzálja alacsonyságát (csúnyaságát). Damonnak jól állnak a tárgyalótermi csetlések-botlások, amit a konkurencia kíméletlenül kigúnyol. Ezzel momentummal és „beteggyerek” szállal rendezőnk jól megszorongatja a néző szívét. Egy pont után már két fronton is szurkolhatunk a főszereplőnek, mert lamur is beúszik az igazán aranyos Kelly (Claire Danes) képében, aki viszont nem az egyszerű eset. Igazi retro élményt nyújt a mű barnás színvilága és Coppola védjegye: az élire vasalt svihák.

Legjobb ügyvédes film, bár ekkor tájt még a csapból is a Ne bántsátok a feketerigót másolatok kötöttek ki a tékák polcain.

Angel Heart (1987)

Brutál jó film, félelmetes atmoszférával. Mickey Rourke sokak szerint ekkor volt pályája csúcsán, De Niro-val kiegészülve remek párost alkotnak. Egy kis misztikum, déli voodoo hangulat, izgalmas és néha befosatós sztori. Minden megvan egy esti jó filmhez. Ász.
A New York-i magánzsarut megbízzák, hogy a találjon meg egy énekest. 
Beleveti magát a déli mocsárvilágba, ahol a huszadik századi törvények mellett egy ősibb és félelmetesebb hatalom is jelen van. 
A nyomozás során mindenki, akivel beszélt, mindenki, aki segít neki, holtan kerül elő. 
Angel (Rourke), ahogy belemászik az ügybe, nem csak a nyomozás szálait veszíti el, hanem lassan a józan eszét is.

Immortals (2011)

Halhatatlanok

Újabb adag görög mitológia, a különc rendező, Tarsem Singh tolmácsolásában.

Theseus egy fiatal kézműves, ő az a tipikus jófiú, aki még akár sokra is viheti. Kérik, hogy álljon be a seregbe, harcoljon a gonosz Hyperion (Mickey Rourke) ellen, aki felégeti az egész világot, hogy megszerezze az Epiruszi Íjat. Csak három ember mer vele szembeszállni, egy papnő, egy tolvaj és a főhősünk. Ezek után az a kérdés, hogy az istenek segítségére számíthatnak-e?! 
Néhány szívszorító pillanat után beindul az akció gőzhenger. Látványos csaták jellemzik a filmet, ami egy ilyen jellegű mozinál elvárt. Méltó követője a 300-nak, sokkal szűrreálisabb, minden képkockáján érződik a rendező keze munkája.

Rourke miatt simán megéri egyszer megnézni, egyre jobban teljesít a „sírból” visszahozott öregfiú.