Kingsman: The Golden Circle (2017)

Töki immáron teljen jogú Kingsman ügynökként védi a hazát és a királynőt, valamint készül a nagy találkozásra az apóssal/anyóssal (a svéd királyi család). Minden kalppol, amíg a Kimgsman szabóságra rá nem robbantják az épületet. Csak Töki és Merlin (Mark Strong) éli túl a támadást. 

Minden odalett, így a végítélet protokoll lép életbe, miszerint fel kell venni a kapcsolatot az amerikai testvér szervezettel, a Statesman-nel. A megmaradt Kingsman ügynökök az amerikai szervezettel együtt veszik fel a harcot a világuralomra törő drogbáróval, Poppy-val (Julianne Moore) és embereivel, robotkutyáival, stb.

Pörgősebb, színesebb, ugyanakkor jóval egyszerűbb folytatást kaptunk. A titkosügynök klisék már unalmasak, dobjuk fel egy sokkal színesebb főgonosszal, aki a dzsungelmélyi hamburgerezőjében emberekből csinálja a húspogácsát. 

Még mindig vannak benne jó poénok, új arcok is, elég fajsúlyos nevek (Jeff Bridges, Halle Berry, Channing Tatum), ennek ellenére az amcsi tesók nem sok vizet zavarnak a sztoriban. Egyoldalú, whiskey piáló, fegyverbuzi, lasszót hajigáló vidéki bunkók, akik szerintem egy baromi nagy kihagyott ziccer. 

Mivel az angol rokont már ismerjük, Vaughn itt ismét kiélhette volna a beteg képzelgéseit, mint az első részeben, kaptunk volna valami újat erre a 2 óra 21 perce...apám, leírni is rossz, rohadt hosszú a film és ez bizony feltűnik a nézőnek is.

A vicces/lövöldözős kategóriában még mindig király, színes/szagos popcorn mozi, megéri megnézni, noha nem olyan emlékezetes, mint az első rész. Sebaj, majd talán a következő. 

Ja és Strong még mindig nagyon nagy ász, Elton John meg szorosan mögötte a második.

Atomic Blonde (2017)

Lorraine Broughton (Charlize Theron) az MI6 legprofibb ügynöke következő küldetése egy kiszivárgott ügynöklista visszaszerzése Berlinben. Az időpont 89', a berlini fal már repedezik, mindenki zsezseg, a nép érzi a változást, ahogy a helyi és idegen ügynökök is. A lista kell a nyugatnak és persze az oroszoknak is. Ki tudja, mit hoz majd a fal leomlása, a szennyest akkor sem kell kiteregetni.

Érkezése után felveszi a kapcsolatot a helyi legénnyel, Percival ügynökkel (James McAvoy) hol együtt, hol külön-külön nyomoznak/verekednek a lista után.

Mondjuk inkább verekednek. A filmet a John Wick-nél is serénykedő, kaszkadőrből lett direktor, David Leitch rendezte. Tagadhatatlan a hasonlóság, nem csak a kézi tusáknál, de a történetvezetésnél is. Ugyanis míg a Wick-nél az elhanyagolható, mert elég vékonyka (kutya halott, ergó gonosz emberek is halottak, csak még nem tudják), itt a történet szerves része (vagy legalábbis kellene h az legyen, baszki a hidegháború végén járunk Berlinben, ha ez nem jó alapanyag, helyszín és időpont egy izgalmas kémsztorihoz, akkor semmi). És a hasonlóság, mert az előző mondatból még én sem jönnék rá, mi az, az az, hogy bár látszólag az Atomic-ban van sztori, végül is nincsen. 

Minden történés szinte azért van a filmben, hogy utána egy jót verekedjenek. Azért beszélek valakivel, hogy utána az eláruljon és utána egy jót verekedjünk. 

Bocs, ez azért nem így megy, legalábbis nem így kellene. 

Ez a mozi egy nagy parasztvakítás, de annak jó. A bunyók tényleg kidolgozottak, eszméletlenül hosszúak, sokszor vágás nélküliek. Theron kiváló bosszú angyala, főszereplőként egymaga elviszi az akciófilmet, ami valljuk be, nem gyakori Hollywoodban. Nem kellett odaírni a plakáton a neve mellé, hogy pl  Tom Hardy. Mert mégiscsak akciófilm. Oda meg férfi kell. Hát ide meg nem kellett.

Zene, látványvilág pazar, bunyókat már mondtam. Kár hogy a sztorit csak ezekhez találták ki.

Olvastak volna pár John le Carré regényt, már azzal beljebb lettek volna.

Amúgy megéri megnézni, főleg moziban.

Ghost in the Shell (2017)

Ha nem látom és nem rajongok az eredeti anime-ért, vajon tetszett volna a film? 
Végiggondolva végül is kerek történetet gyúrtak belőle, igaz, ehhez felhasználták az összes részt, beleértve a két évadnyi sorozatot is, kivéve talán a 2004-es Innocence-t. 
De egy biztos, aki viszont rajongó, annak katyvasz lett, bárhogy is egyszerűsítették az eredeti sztorit. 
Ha lenne folytatás (azt rebesgetik, ha nagy siker lesz/lett volna, jön a következő rész), mi lenne a fő szál? Kilúgozták, újra eladták, úgy tűnik, ebben ennyi volt. Mondom, legalábbis a sztori alapján.
Szóval ebben a verzióban van az Őrnagy (Scarlett Johansson) aki egy bűnüldözői elitegység, a 9. szekció vezetője. Ő az első ember, akinek az agyát egy kiborg testébe ültették át. 
A soron következő ügye a Hanka vállalat tudósainak sorozatos legyilkolászása. Annak a vállalatnak, ami őt is "tervezte".
A Kuze nevű elkövető (ő konkrétan a sorozat 2. évadában szerepel) hajkurászása közben lassan az Őrnagy múltjára (születésére) is fény derül.
Szóval jó film lenne, ha nem ismerném a sztorit? Nem, akkor is maradna az egyszer nézhető kategória. A két szék közül a padlóra mintaszerű esetével van dolgunk. 
A fanokat nem lehet megvezetni azzal a pár, eredetiből mintaszerűen ellopott és közben gyönyörű képpel, a lényeg kell, a szellem, ami a burokban (páncélban van) vagyis legalább egy kis konyhafilozófiát a lét értelméről belenyomhattak volna. Így a magamfajtának a hiányérzet marad.
Aki meg új hús a cyberpunk világban,annak meg majdnem követhetetlen, hiába egyszerű a  történet. Ahhoz maga a világ eléggé összetett, hogy könnyen emészthető legyen. Testpáncélok, beültetések hálózat, sőőőt, saját hálózatok létrehozása, emlékek hekkelése, stb. 
Fél óra és a látványos akciójelenetek mellett is unalmas lesz (a vicc, hogy nekem is). Felteszem, ha nem Johansson a főszereplő, a kutya sem nézte volna meg a filmet. Sőt, el sem készült volna. Egy másfél órára elmegy és nyomokban a világ egyik legjobb anime-jét tartalmazza.
Egyetlen előnye azért volt a mozinak. Alig várom, hogy megnézzem újra az eredetiket, beleértve a sorozatokat is. Yeaaah, az nagy király, bátran ajánlom mindenkinek.

The Last Witch Hunter (2015)

Kaulder (Diesel) egy baromi kemény boszorkányvadász, akit még a középkorban valamikor egy főboszorkány az örök élettel átkozott. meg. A rohadék.
A csata és az átok után ugrunk pár száz évet, Kaulder már a jelen kori New York-ban irtja a szabályokat be nem tartó boszorkányokat. Egy szervezetnek dolgozik, ami a két faj, vagyis az emberek és a boszik között őrzi a békét. Vagy legalábbis próbálja őrizni. Kaulder tehát a boszorkányok Pengéje.

A társa és aktuális segítője (Michael Caine) meghal, de kiderül, nem természetes halállal, ráadásul a főboszit is fel akarja valaki ébreszteni Csipkerózsika álmából.
A rend új segítőt ad mellé (Elijah Wood), valamint társául szegődik egy fiatal boszi is, így veszik fel a harcot a nagy-nagy gonosszal.
Hát nem egy bonyolult film, ha annak is tűnik, akkor csak rosszul fogalmaztam. Diesel itt éppen nem morcosan néz és vezet autókat, ver szét komplett űrhadseregeket, hanem boszorkányokat aprít. Vin Diesel Vin Dieselt alakítja a vásznon, így kapunk egy erősen felejthető, középszerű filmet, amit egyszer meg lehet nézni, semmi gond. Ha nem most, majd egy év múlva a Film+ csatornán.
Noha a mellékszereplők nem kispályások, szinte nem is lehet látni őket a vásznon, szóval marad a gyengusz sztori a közhelyes megoldásokkal és a benga számítógépes grafikával.
Ja, a mozi azért (is) készülhetett el, mert Diesel nagy AD&D rajongó és a saját boszorkányvadász karakterét filmesítették meg és játszhatta el. Ez mondjuk nem semmi, de ez a film ettől nem lett értékesebb.
Nagyon nehéz jó fantasy filmet csinálni, ez az a műfaj, ahol tíz filmből nyolc egyből bukik, egy talán nézhető, a tizedik meg nincs is.

The Strain (2014-)

A New York-i repülőtéren leszáll egy repülő, de landolás után a torony nem tud kapcsolatba lépni a pilótákkal. A függönyök elhúzva, se kép, se hang, a gép csak ott áll. Kivonul már lassan a római pápa is a helyszínre, de elsőnek Ephraim Goodweather és kis járványügyis csapata hatol be. Mindenki halott, sehol egy terrorista, semmi jele idegenkezűségnek. 

A nagy kutakodásban találnak pár túlélőt, szám szerint négyet, akik nem emlékeznek semmire, a karantén sem tetszik nekik, ők csak haza akarnak menni és kész. Közben valami baromi nagy izé szétlapítja egy ember fejét az egyik hangárban, majd eltűnik. 

Roppant hangulatosnak tűnik az első rész, Guillermo del Toro rendezte. 

Szóval jól kezdődik. Érdekes megközelítés, hogy a vámpirizmust a vírusok felől közelíti meg a sorozat. 

Az első pár részben ezt a látszatot tartják fent, ekkor még úgy tűnt, nagy potenciál van benne, de ez az évad közepe felé lejtmenetbe kapcsol és lett belőle egy szegény ember Walkind Deadje. 

Csúnya vámpírokkal és idióta szereplőkkel, akik homlokegyenest mást csinálnak, mint amit kellene, vagy amit egyszerűen a józan ész diktál.

A helyszínek is szűkösek, semmi New York-i káosz és anarchia, hogy alapozza kicsit a hangulatot. A fél várost ellepték a szörnyek, de nappal úgy megy mindenki a Meikbe, mintha mi sem történt volna.

Egyedüli dicséret a főgonosz szupervámpír szárnysegédjét illeti, remek a csóka, neki drukkolok. Mert még nézem, a második évad felénél járok, heti egyszer megteszi, bár tényleg nem tudom, miért ülök le megnézni az újabb részeket.

The Gunman (2015)

" - Helló. Itt Sean Penn, te vagy az, Pierre?

  - Helló, igen, én vagyok.

  - Szuper. Figyelj, mostanában rendesen kigyúrtam magam, arra gondoltam, összedobhatnánk egy akciófilmet. Neeson-nak is bejött, én meg jobb színész vagyok, ezt mindenki tudja.

  - Oké, jó ötlet, benne vagyok!

  - Mivel kigyúrtam magam, nem tudom, ezt említettem-e már, szóval sok félmeztelen jelenet kell. 

  - Megbeszéltük, de ugye elrabolhatnak benne egy csajt, akit majd meg kell mentenie a múltja elől menekülő, kiégett, de még mindig vérprofi szupergyilkos főhősnek?

  - Ha mehet az izmos testem mutogatása, vigyék a csajt, majd megmentem. Ha pedig a jelenet nem indokolja a félmeztelenséget, mindenképpen izompóló kell, hogy látszódjon a kigyúrt karomon az ér. 

  - Megbeszéltük Sean, a legfontosabbak tehát már megvannak, majd kerítünk valami sztorit és nagyot szakítunk.

  - Oké, hívj, ha összedobtál egy forgatókönyvet, lent leszek a teremben, csaó!

  - Rendben! "

Valahogy így indult a film. Az elrablással csak túloztam, tényleg van benne, de kb 10 perc a történetben és nem is ez a lényeges. Csak színesíti a sztorit. 

Ami jó a moziban, hogy Penn tényleg baromi jó színész, neki elhiszem a szörnyű múltat és a véres jelent. Mellesleg néha már túlzásokba is esett, szerintem az forgott a fejében, hogy minden bizonnyal ő lesz a világ legjobb akciószínésze, csak úgy hipp-hopp, ha már ment a Nevem Sam, ez már nem lehet nehéz. És egy kicsit "túltolta", legalábbis néhány jelenetben.

Az alapproblémát még nem értem, lehet, alszok rá egyet, holnapra talán világosabb lesz a gonosz cég motivációja (ugyanis ha vagy nyolc évig Penn nem pofázott az akcióról, akkor mi a fenéért kezdene épp most csicseregni a cégről...de ha odaküldünk pár bérgyilkost, akin épphogy nincs rajta a céges póló, lehet, mondom, csak lehet, a célpontnak eszébe jut, hogy köpni kellene az interpolnak).

Idris Elba méltatlanul kevés jelenetet kapott, Javier Bardem is, ami nagy kár. Mondjuk az éttermi meglepetés Barcelonában nagyon nagy jelenet, Penn, Bardem (főleg Bardem) és a "mindjárt elrabolják lány" remek "édeshármast" nyújt, le a kalappal. Ilyen, amikor jó színészek akciófilmben játszanak.

Ugyanakkor nehéz rá azt mondani, hogy jó film, maradjunk a nem rossz kategóriánál.
Nem az bánt, hogy kevés benne az akció, ami van, az tuti és a kevesebb néha több. Jó volt Penn-t látni egy tőle szokatlan szerepben. És tényleg ki van gyúrva. 

Azért egyszer nézhető.

Run All Night (2015)

Valahogy mindig hozzám kerülnek a Liam Neeson filmek. Így jártam.

Jimmy Conlon (Neeson) veterán maffiózó, aki a sok általa kiosztott halál és szenvedés miatt búslakodik a pia felett. A bandában már félhülyének nézik, a fia (Joel Kinnaman) nem áll vele szóba, szóval maradnak neki a múlt démonai.

Sajnos a gyerkőc bajba keveredik, gyilkosság szemtanúja lesz, az elkövető nem más, mint a maffiavezér (Ed Harris) fia. Jimmy akaratlanul is beszáll a buliba, és az egyik gyerek meghal. 

A két apa, a két régi barát egymásnak feszül és kifordítják New Yorkot a négy sarkából.

Régimódi üsd-vágd nem apád stílusú gengszter mozi, ami egy olyan világban játszódik, ahol a rosszfiú üldözi a menekülő rendőrt, mindenki megvehető, vagy kinyírható, akár a nyílt utcán is.

Neeson annyira laza alkesz senior gangsta', hogy Bruce Willis lassan felhívja a receptért, hogy a Die Hard sokadik részéhez még lerobbantabb tudjon lenni. 

És Ed Harrissel együtt a vásznon tökéletesek, az éttermi jelenet Harris nagy monológjával a barátságuk végéről nagyon el lett találva.

Hibája ugyan több tucat, pl a szuper bérgyilkos a nyomukban kicsit "idegen" a film stílusához képest, az apa-fiú viszony állandó arcunkba tolása sokszor unalmas, de bőven benne van a nézhető kategóriában. 

Kicsit direktebb, mint a Sírok között, ezért aki szereti az akciósabb mozikat, nem fog csalódni.

Son of a Gun (2014)

Az ausztrál filmek egyre jobbak, kezdenek kibontakozni a kamera mindkét oldalán.Vissza a déliekhez, pl ott van a  Szívtipró gimi;), The Babadook, a Rover és még egy tuti western is, amiről még nem írtam, de ami késik, az persze nem jön időben.

A történet ugyan nem bonyolult, minden részét láttuk már mindenhol máshol is, de mégis nézhető, sőt, élvezhető.

JR hat hónapra sittre kerül. A börtönben persze imádják a kisfiúkat, hamarosan rajongói is akadnak. 
A bajból Brendan (Ewan McGregor) húzza ki, védelmet ad a srácnak. Cserébe segíteni kell a szökésben, amikor kiszabadul. 
Valamit valamiért. 

JR állja a szavát, a szökés után pedig együtt néznek be egy aranybányába, hogy öreg napjaikra a megélhetésüket biztosítsák. 

Legalábbis megpróbálják, mert semmi nem egyszerű, még Ausztráliában sem. A maffiafőnök nem szereti, ha JR kerülgeti a nőjét, hogy Brendan kéri a részét a lopott aranyból, így a két szökevénynek már nem csak a rendőrökkel gyűlik meg a baja.

Egy börtönös/tolvajos/üldözős/gengszteres-leszámolós film, pontosan ebben a sorrendben. Semmiből sem kapunk túl sokat, mire rájöttem, hogy ez a börtönös szál már lerágott csont, már szöknek is, majd lopnak, ahol egy nagyon-nagyon jó tűzharc jelenetet is kapunk, szuper autósüldözéssel. Ekkor a Szemtől szemben jutott eszembe, rendőrök a menekülő rablók után, kelepelő géppityuk', csikorgó kerekek. 

Brenton Thwaites (JR) elég jól adja a nagyok között lavírozó zöldfülűt, a pálmát...bocs, az eukaliptuszt a filmben mégis McGregor viszi. Nagyon elhiszem, hogy egy kőkemény rabló, aki nem fél meghúzni a ravaszt, ha valaki közte és a szajré között van. 

Annak ellenére, hogy tényleg nem sok eredetiség van benne, jó film, kellemesen csalódtam.

Everly (2014)

Ebben a filmben minden kicsi. A hely, ahol játszódik (egy szoba, néha a folyosó is), a történet (főgengszter lotyója fellázad és nem akar többé lotyó lenni), és a mozi költségvetése.

Ami nagy viszont, az Salma Hayek majdnem ötven évesen. 

Azért az ilyen jellegű filmeknél nem nagyon dicsérgetjük az alakítást, mert nem látjuk az színész arcjátékát a lőpor füsttől, a spriccelő vértől és a robbanásoktól. 

Maradok a "tisztességesen helyállt" megállapításnál. Kellően semmitmondó. Na meg ahogy kinéz majdnem ötven évesen. Felháborító.

Semmit nem tudtam a filmről, talán jobb is, így nem nagy elvárásokkal ültem neki. Az egy helyszínes mozik mintapéldánya, a tipikus hibákkal együtt.

Iszonyatos tempót kell diktálni és/vagy fantasztikus színészeket belerakni, vagy bármit, ami leköt, mert akaratlanul is lankad a figyelem az egy idő után ingerszegény környezet miatt (bármennyit is robbantanak benne).

Itt az Everly nem teljesít jól, a hullámzóan betörő gonoszok unalmasak lesznek és ez ezt a kanapén haldokló maffiózó és a későbbiekben megjelenő családtagok sem dobják fel.

Ennek ellenére díjazom  a próbálkozást, aránylag jó filmet hoztak össze kevés pénzből, majdnem eredeti ötletre építve.

Az ImdB pontszám kicsit alacsony, ez ne riasszon el senkit ettől a kicsit Tarantino-s agymenéstől.

Horns (2013)

Ig (Daniel Radcliffe) és Merin (Juno Temple) Alsótőgyes' legszerelmesebb szerelmesei. Már gyerekkoruk óta együtt vannak, a kis közösség alfa párja, egészen addig, míg Merin-t brutálisan meg nem gyilkolják. Ig gyásza sem tart sokáig, mivel a rendőrség szerint ő az elkövető. Az egész város ellene fordul, a legrégebbi barátai sem hisznek ártatlanságában.

Egy nagy kegyhely gyalázás után Ig arra ébred, szarvak nőttek ki a fejéből. A szarvak mellé, vagy a szarvak miatt különleges képességet is "kapott", ami az elején idegesíti, de később rájön, ezzel megtalálhatja párja gyilkosát. 

Nem szokványos sztori, Stephen King fiának Joe Hill-nek az agyából. Még csak behatárolni sem tudom a stílusát. Mindenből egy kicsi. 

Az első pár perceben Tim Burton-ra (esetleg Jeunet) gondoltam, az erdős jelenetek igen meseszerűek, a "szarvas" rész már inkább abszurd komédia (na nem mindegyik része), a nyomozós szál már thriller, a bosszú meg már horror. 

És persze ott vannak a visszaemlékezős romantikus jelenetek a legbutább arcú lánnyal Hollywood-ban (Temple). Ezek persze nem válnak el élesen egymástól, így viszont csak lestem, mit hozott itt össze a francia rendező, Alexandre Aja (The Hills Have Eyes).

Ja, és működik. Sőt, rohadtul élveztem. Imádom a stílusát, ami nincs is igazán. 

Tetszik a hangulata, jól megfogták a kisvárosok ájtatos, képmutató közegét. Viszont sec-perc alatt kimutatják a foguk fehérjét, amint egy kis nyomás alá kerülnek. Az ostoba és maradi pap, az agyalágyult és perverz háziorvos, a perc hírnévért hamis tanúzáson kapott pincérnő, a drogos zenész remek karikatúrái egy hasonló közösségnek. 

A történetben is van egy-két csavar, egészen jól előkészített meglepetések. Nem tudom, kit dicsérjek, a rendezőt, vagy Hill-t, aki megírta az alapanyagot. 

Egyenes út vezet a kegyetlen bosszúig (ami be is teljesül, nagy pacsi érte). A szülőkről és a legjobb barátokról megtudott igazságok egyre mélye lökik Ig-et a kétségbeesésbe. Gyönyörűen lefelé ívelő életút, minden apró rezzenését lehet érezni.

Butaképű' Temple kicsit idegesített, de semmi komoly. 

Radcliffe helyett lehet, egy kevésbé kölyökképűbb színészt választottam volna, mert őt még mindig nehezemre esik komolyan venni. Nem azért, mert ő volt a herripotter', hanem mert úgy néz ki, mint egy nyolc éves szakállal, kicsit kigyúrva és szőrös mellkassal.

Összességében viszont pokoli jó lett a film. Hajrá, Aja.

Sin City: A Dame to Kill For (2014)

Nem működik. Lehet, csak nálam, de nem jött át a vásznon a hiper-szuper fekete-fehér noir álom. Hagyjuk az első részt, úgysem tudja felülmúlni, de kraft még lehetne benne. 

Van három sztorink, amik ímmel-ámmal kapcsolódnak egymáshoz, pontosabban Marv karakterével (Mickey Rourke). Mindegyikben ott sertepertél és meglehetősen jól. 

Ismét Dwight viszi az egyik történetet, esetünkben Josh Brolin (előtte Clive Owen), ismét egy nő (Eva Green) miatt kerül bajba és az Óvárosi prostik megint megmentik a seggét. 

A kedvencem Johnny fiú, egy laza szerencsejátékos (itt, jobbról), aki hülyére veri pókerben a nagy Roark szenátort. Lazát mondtam, nem okosat.

És végül, a totál bezakkant stripper, Jessica Alba (Nancy) látványos szenvedését nézhetjük végig...sokszor gondoltam közben, valakit ugyan lőjjé'má le, magadat, vagy a szenátort, mindegy, csak legyen valami. Aztán kicsit táncolgatott és minden rendben lett. Így megy ez.

Alba hiteltelen, Brolin unalmas, Eva Green mindig meztelen, az egész meg érdektelen. Sin City pedig még mindig szar hely a jó arcoknak. Azon kívül szép fekete-fehér is.

The Raid 2: Berandal

Rama (Iko Uwais), még fel sem eszmélt az előző rajtaütés okozta sokkból, máris egy titkos rendőri alakulat tagjaként kell beépülnie a maffiába. Először börtönbe megy, hogy elnyerje a vezér fiának kegyét, majd szabadulás után irány a meló.

Se család, se barátok, csak egymásnak feszülő maffia családok. Hamarosan háború lesz és Rama a ott álldogál középen, egy szál, ill egy pár ököllel.

A sztori az Infernal Affairs és a New World keresztezése, vulgáris és kicsit közönséges dél-ázsiai stílusban. Ám ez jól áll neki, mert nincsenek benne olyan jó színészek, mint az előbb felsorolt két filmben, uh. valamire fektetni kell a hangsúlyt. 

Az előző rész történetietlensége itt átcsap egy vad és sokszor dagályos drámázásba és mindezt teszi 2 óra és 30 percen át. 

A közhelyes, zsarubeépülős' családhiányzós', nem tudom, kiben bízhatok sablonok lehet, hogy sokszor unalmasak, de annyira nem tolakszik az arcunkba, hogy idegesítsen. 

A gond, hogy a történet és a karakterek szempontjából totál érdektelen részek is be lettek mutatva. Mi a fenéért? 

A rendező lógott egy szívességgel ezeknek a színészeknek? Kimaradtatok az első részből, itt kaptok fejenként öt percet?

Lövésem sincs, de ha háromnegyed órát kivágnék a filmből, észre sem vennéd, ha először látnád. Sőőőőt! Még jobban tetszene.

Mert ezzel együtt is az év eddigi legjobb akciófilmje, a kategóriájában talán az évtizedé is. 

Kidolgozott és nem hétköznapi verekedős jelenetek, vér, verejték és könnyek mindenhol. Igen naturálisan mutatják a sebesüléseket, szóval aki ezt nem bírja, az ne nézze.

Szinkron nélkül is tökéletesen érthető, hiszen az erőszak nyelve nemzetközi (és ezt a karakterek anyanyelvi szinten beszéli is...főleg a kalapácsos lány).
Mindenképpen élmény.

New World (2013)

A koreiai filmeket nem lehet megunni, főleg, ha ennyire jók.

A Goldmoon cég vezére - mely cég több maffia klánt egyesít és tünteti fel tevékenységüket...khöm.. "legális üzletként" - autóbalesetben meghal. A főnök halála után, mivel nincs egyértelmű örökös, a klánok között elindul a harc, ki legyen a legfőbb vezér.

Kang (Min-sik Choi, aka: Oldboy, I Saw the Devil) felügyelő szerint két lehetséges örökös jöhet szóba, Jung és Lee. A kettő között csak egy különbség van a rendőrség szempontjából mégpedig, hogy Jung első embere és barátja, Ja-sung beépített zsaru. Elindul tehát egy nagy szabású rendőrségi akció, az Operation New World, amiben nem kisebb célt tűznek ki célul, mint hogy egymásnak ugrasztják és romba döntik...nem, pontosabban irányítás alá vonják a Goldmoon-t. Mert tudják, ha teljesen eltűnik, előbb-utóbb ismét létrejön egy szerveződés, amire ők már nem lehetnek befolyással.

Elkeződik a harc a rendőrség és a klánok között a trónért. Ja-sung pedig a szarvihar kellős közepében találja magát.
Kang, a főnöke nem tűr ellenkezést, ahogy a másik főnök, Jung sem, szóval nem lenne könnyű neki életbiztosítást kötni.

Az elején már elárultam, nagyon tetszett, szóval oda a meglepetés:)!

Az Infernal Affairs-hoz hasonlítják, illetve ennek koreai változatát emlegetik a kritikusok. Önmagában is kiválóan megállja a helyét, összehasonlításra csak pozitív értelemben lehet igény. Nálam ez így szólna: "Majdnem annyira jó film, mint az Affairs."

Ami nekünk zavaró lehet, a sok hasonló név és arc, szóval megéri koncentrálni kicsit a film közben, mert ha nem így teszel, a közepére könnyen elveszítheted a fonalat.

A fordulatos sztorit kiváló zene kíséri, ami még nekem is "fület szúrt", pedig nem erre szoktam figyelni. 

A film felétől, történéstől és alakítástól függetlenül egy dolog járt a fejemben. Mégpedig, hogy maffiózó és rendőr között csak a jelvény a különbség. A módszerek, a hozzáállás, a hatalom akarása ugyanúgy működik mindkét szervezetben.

Kiváló mozi.

You're Next (2012)

A Davison család házassági évfordulót ünnepel a hétvégén. Helyszín az isten háta mögött kettővel. A családi vacsora nem a hirtelen kirobban veszekedés miatt szakad félbe, hanem már maszkos fickó miatt, akik szó szerint rajtuk ütnek és halomra mészárolják őket.

Látszik a filmen a kis költségvetés, de ettől inkább bájos lesz. Nagyon meg akar felelni a nőzőnek, sok a meglepetés, az izgalmas fordulat. Van benne szerethető karakter és a gonoszokat pedig  lehet rendesen utálni és ezért nagyon lehet örülni is, mikor visszanyal a fagyi és a vadból lesz a vadász.

Nekem tetszett és majdnem nem vettem észre azt a sok logikai bakit, amivel sajna tele van a film. De minden közhelyes (mert az) mozzanata ellenére hangulatos slasher, egyszer meg lehet nézni, ha szereted a műfajt.

Rohadtul bírom, amikor a nagyon rosszak nagyon megszívják. És ebben rendesen megszívják.

Escape Plan (2013)

Ray (Stallone) nagykoponya' szabadulóművész, neki a börtön mindig csak egy egyszerű közjáték. Persze előbb-utóbb ő is börtönére akad, a CIA ugyanis vele teszteli le a leghiperszupertitkosabb' objektumát. Ez már nem sétagalopp, a szokásos tervek csődöt mondanak. Ray egyedül nem tud megpattanni, az osztrák tölgyre (Schwarzenegger) támaszkodva megoldania a nagy szökést. 

A szuperbörtön szupergonosz igazgatója, Hobbes (Jim Caviezel) pedig mindenáron meg akarja akadályozni a szökést. Ilyenek ezek a szadista börtönigazgatók.

Divatja van a modern filmek old-school köntösbe bujtatásának, szóval ez a mozi is illik a trendhullámba. 

Stallone magabiztosan mászik kifelé a cellából, mint ahogy tette azt már számtalan jobb-rosszabb börtönös filmjében (pl Tango & Cash, Lock Up, alias A bosszú börtönében, de szökött a Dredd-ben is, ha jól emlékszem...ja és persze a Pusztító).

Swarci meg Swarci, a terminátor keménységű akcentusával és színészi játékával is egyszerűen jó nézni. Az egy mondatos poénok itt is ütnek. 

Rutinosan hozzák a keménylegényeket, amint már megszoktunk tőlük. Nincs is ezzel semmi baj. 

Ami nem tetszik, az Caviezel igazgatója, egyszerűen annyira egysíkú és szinte képregényszerű gonosz, hogy még ebbe az egyszerű történetbe sem illik bele (pl. lepkegyűjtás két szadizás között? WTF?). 

És miért van benne 50 Cent? Azt hitték, csak ezért beülnek azok is, akik már nem ismerik első kézből a két senior akciósztárt? Hogy egy barmi felesleges karakter, az hagyján, de még a minimálisan elvárható színészi teljesítményt sem hozza ez a szerencsétlen.

Ja és Sly és Swarci tényleg szinte szuperkoponyákat (tervezős, mérnökös stratégák) alakítanak, szóval ez szerintem különösen vicces.

Tisztes öregfiús akciózás, ha bejön a műfaj, nem fogsz csalódni.

RED 2 (2013)

Annyira, de annyira nem szeretem ezt a filmet. Csináljunk egy folytatást, mert az első résszel nagyot szakítottunk alapon ismét a nyugger szuperügynökök mentik meg a világot és hozzák el a Világbékét.

Bruce Willis állatira unja a szerepet, szerintem azt sem tudta, most éppen melyik filmet forgatják. Expendables, Die Hard sokadik része, bármi jöhet, ő lenyomja azt is.

Rohadtul unalmas, a viccek inkább szánalmasak, a szerelemes civódás (Willis, Parker és Zeta-Jones között) pedig idegesítő.

Bele-bele tekertem, a végére már így sem voltam kíváncsi. Kíméld magad.

2 Guns (2013)

Egy nem is rossz akciófilm Marky Mark Wahlberg és Denzel nemrohadlerólaakalap' Washington főszereplésével.

Buddy-cop mozi, a Halálos fegyver 2013-as (de jóval gyengébb) változata.
A zsarukat (beépített ügynök DEA ügynök és egy katonai hírszerző) felültetik a főnökeik, ezért kénytelenek egyedül boldogulni Papi Greco drogbáróval, egy szemét CIA ügynökkel és bandájával. Na meg az áruló munkatársakkal. Így megy ez Új-Mexikóban. 

Pop-corn lövöldözős akció és azt kell mondjam, minden kilsé ellenére ez egy nem rossz film. Kevés ilyen normális zsarus-haveros film jön mostanában (úgy értem, ami nem ZS kategória), szóval egyszer nézhető. Washington szinte minden szerepben megállja a helyét (és minden szerepben kalapban dzsasztázik') és Wahlberg sem annyira idegesítő, mint szokott. 

Nézhető.

Bullet to the Head (2012)

Sly legújabb filmjében egy veterán bérgyilkost alakít, akit felültetnek, ezért bosszút áll. Nincs új a nap alatt.

Buddy cop stílus, hamisítatlan 80-es évek, legalábbis annak szeretne tűnni. Erőltetett és unalmas, sajnos Sarah Shahi az egyetlen aki miatt érdemes a filmet megemlíteni. Tetkó nélkül is jól néz ki, de így rosszkislányosan' nagyon feldobja a filmet.

Kár pazarolni rá a sávszélességet.

The Count of Monte Cristo (2002)

Régi nagy kedvenc Dumas regényem! Már úgy álltam hozzá, nem gond, ha nem ugyanaz a sztori, vagy ha más lesz a vége, megnézem. Jó színészek játszanak benne, Jim Caviezel és Guy Perace játékára nem lehet panasz. Egy igazi kosztümös popcorn mozi, egy kalandfilm a régi érából. Nekem bejött, attól függetlenül, hogy idegesítően sokszor tértek el az eredeti történettől. Nem tökéletes, de élvezhető. Az alábbi videó a teljes film.

Safe (2012)

Hogy miért nézem az újabb és újabb Jason Statham túlpörgetett akciófilmeket, fel nem foghatom! Volt a Szállító,  meg a Mestergyilkos, a Crank című szörnyedényről ne is beszéljünk. Futószalagon gyártott, egy kaptafára készülő filmek.
Na, ez a mozi is olyan, de...élvezhető akciókkal, legalább.
A sztori itt is bugyuta, de látványos a bunyó (a metrós agyabugyálás tuti), jók az üldözési jelenetek, sőőőt, még vicces is néha.
Arra készültem, hogy nagyjából 4x sebességgel pörgetem a dvd lejátszóban, ehelyett majdnem tekerés nélkül végigültem...ez is valami.