A következő címkéjű bejegyzések mutatása: politika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: politika. Összes bejegyzés megjelenítése

Kill the Messenger (2014)

Jeremy Renner a tucat akció mozik után vérbően igyekszik bebizonyítani, hogy ő még is csak színész. Ezért viszont nem válogathat a forgatókönyvek között.

Gary Webb egy közepes újságíró egy sacramentói lapnál, de a szerencse rámosolyog, és véletlenül rábukkan egy igazi összeesküvés elméletre, amely felfelé íveltetheti karrierjét. Ebben a történetben a CIA is jócskán benne van, hisz a bizonyítékok igazolni látszik azt a tézist mi szerint a nemzetközi bűnüldözésszerv érdekelt volt a Nicaraguából az államokban drog csempészetben és lázadó seregek felfegyverkezésében. Miután megírja a történetet és nyilvánosságra hozza a bizonyítékokat, rögtön ezer veszély leselkedik az újságíróra és családjára egyaránt.

Egy kicsit katyvaszosra sikerült ez az igaz történet ihlette oknyomozós riportfilm. Nem igazán értettem ki kivel van, ki az ellenség és ki a segítő barát. Rég nem hollywoodi szuper latidus egy igazság mellé álló közemberből hőst csinálni, de néhol a klisék bombázása helyett jobban rákoncentrálhattak volna a dolgok emberi oldalára. Sebaj, a tucat mozik között elfér majd a polcon, az alkotok meg verhetik a mellüket mekkora hazafias tette hajtottak végre.

Jobb, ha hallgatsz (2014) on IMDb

Survivor (2015)

Kate Abbot (Milla Jovovich) az amerikai nagykövetségen dolgozik, Londonban, mint frissen kinevezett biztonsági főnök. Már az első pár nap feladja neki a leckét, a vízumkiadások beszigorítása miatt páran morcosak lesznek rá, így a komplett osztályt felrobbantják egy étteremben. 
Mi sem könnyebb ennél. 
Kate éppen ajándékot vett a szülinapi bulira, így ő csak pár repeszt kapott, viszont a gyanú így rá(is) terelődött. Rajta van a londoni rendőrség, a nagykövetség emberei és egy Nash (Pierce Brosnan) nevű szuper'sohaseláttasenkideiszonyatjó' bérgyilkos.
Baromi unalmasnak indult, de limonádé sztori eszembe juttatta, hogy nem mindenki James Bond/Jason Bourne, szóval egy 'civil' csetlés-botlása ilyen szempontból még érdekes is lehet és a végére (ami a közepe) még be is lendült a film. Nincs benne sok meglepetés, a zárás kicsit akciófilmes hollywood-i befejezés lett, de mit is várhatunk? Be kell csalni a nézőket a moziba.
Ha nagy melegben otthon a légkondis szobában unatkozol, talán megéri rápróbálni, de ezért moziba felesleges menni, ott azért jobbat is lehet találni.

Survivor (2015) on IMDb

American Hustle (2013)


Kicsit túlbecsült film, baromi jó színészekkel és jó alakításokkal. De semmi extra.  A korhű göncök, frizurák és zenék emelik ki a középszerűségből. Egyedül ezért fogok rá emlékezni pár hét múlva. De majd meglátjuk pár hét múlva.

Rosenfeld (Bale) nem éppen kisstílű csaló, de azért még nem nagypályás. Összejön a nagy Ő-vel, Sydney-vel (Amy Adams) és emelik a tétet. DiMaso (Bradley Cooper) FBI ügynök azonban lebuktatja őket, de börtön helyett alkut ajánl. 
Ha segítenek elkapni neki nagyobb halakat, korrupt politikusokat, később igazi nagy gengsztereket, eltűnhetnek a térképről. 
Később azonban a hazugságspirálból már nem bírnak kiszállni, a tét a börtön helyett az életük lesz.

Szóval túl nagy hype volt a film körül, lövésem nincs, milyen díjakat kapott, de jó párat begyűjtött.
Személy szerint én unalmasnak találtam. 
Nem igazán érdekelt egy karakter sem, semmimegrázó, vagy kiszámíthatatlan nem történt a sztoriban. Minden csak úgy megtörtént, semmi, "húúúúú, b*szki".
Bale átváltozása dagadt, kopaszodó bizniszmenné' csak azért történhetett, mert meggyőzte a rendezőt, hogy ő tud át nagyon dagadt és csúnya is lenni, megy neki, mint A Gépész-ben az anorexia. Ez annak örül, ha sanyargathatja magát, de ez a film szempontjából nem igazán releváns.
138 perc, amit még Amy Adams eszméletlen dekoltázsa sem tud érdekessé tenni.

Amerikai botrány (2013) on IMDb

JFK (1991)

Oliver Stone-nak fiatalabb éveiben még volt bátorsága botrány témákat előhúzni a nyuszis kalapból. A kritikusok meg feszengve székeikben, figyelték ahogy zsenink kicikizi mindenki Amerikáját. 

Született július negyedike sikerei után még mélyebbre hatolt Stone, a jenki politika posványában. Elővette JFK aktát fogta és jól leporolta, majd kigondolt egy közfelháborodást keltő filmet. Aztán gondosan kiválogatta a megfelelő színészeket és az egyszerű honpolgárok orra alá dörgölte a megmaradt nyitott kérdéseket. Meglátszik, hogy az alkotók ízzé-porrá szedték a történetet, a „fekete lyukakat” pedig okosan meghagyták. Ezáltal egy olyan filmet kaptunk, ami nem foglal állást inkább több összeesküvés-elméletet préselt amúgy is rengeteg kérdés közé.

Miért is olyan lélegzetelállító akkor ez film? 
Szinte hihetetlen, hogy Kevin Costner milyen erőteljes alakítással ugrik fejest a műbe, én még speciel nem láttam soha ilyen jól játszani. A rendező zsenialitását dicséri, hogy a dokumentarista részek mindegyike eredeti kópia, szóval aki nem élt még a merényletkor az most végig izgulhatja.
Miről is szól akkor mozi? 
Garison szenátor (Costner) nem tud bele nyugodni, hogy eltusolták az igazságot Kenedy halálával kapcsolatban. Felkerekedik régi cimboráival és újra végig járja gyilkosság helyszínét és szépen lassan kibontakozik a felismerés, hogy nem lehetett a tettes csak Oswald (Gary Oldman).
Egyetlen hibája talán a játék idő kívül (Egy seggel végig ülni lehetetlen!), hogy ez a téma Amerikán kívül a kutyát sem érdekli!
JFK (1991) on IMDb

Butter (2011)


A történet egyik szála: Iowa államban él Destiny, aki nevelőszülőktől nevelőszülőkig vándorol, hogy végre kikössön egy jónak tűnő párnál, akik tényleg komolyan gondolják a gyereknevelést és nekik nem csak "üzletileg" kell egy örökbefogadott gyerek.
A másik szál: a helyi vajszobrász bajnok a visszavonuláson gondolkodik, már minden díjat vagy tízszer nyert meg, jó lenne mást is esélyhez juttatni. A felesége, Laura (Jennifer Garner) viszont ragaszkodik az állandó díjeső miatti hatalomhoz és elismertséghez, benevez férje helyett a versenyre.

Mivel Destiniy új családjában rájön, érdekli a vajszobrászat, ő is indul a megmérettetésen. A két nő, illetve a kislány és a boszorkány összecsap a helyi versenyen, majd a megyein, hogy eldőljön, ki a jobb szobrász (illetve ki képes mindenre, hogy a díjat elnyerje).

Nagyon kellemes meglepetés volt a film. Baltaarcú Jennifer Garner óriásit alakít a tipikus délvidéki, WASP-osztálybeli, istenfélő, szalon-náci republikánus családanya szerepében. Sok kritikát is kapott a film konzervatív értékek nem mindig bújtatott kritikájáért, de szerintem vicces és rendkívül találó is egyben (a vacsora jelenet a nagy asztalnál egy az egyben Amerikai Szépség). Nagyon illik a filmhez és tényleg elevenbe talál.
A másik kedvencem a kiscsaj', Yara Shahidi, akinek a nevét jó lesz megjegyezni. Tündéri és remek a szerepben.
Hugh "Farkas" Jackman-t is élvezet nézni, a vidéki tahó autókereskedő remekül illik hozzá...kicsit jobban is, mint a szuperhősség'.
Igazi kis délutáni matiné, remek szórakozás.

Vaj (2011) on IMDb

The Place Beyond the Pines (2012)

A „kib***ott kúl” Ryan Gosling összeakad a „ügyeletes közeg” Bradley Cooperrel és még csak negyed óra telt el filmből.

Luke (Gosling) a motoros Forrest Gump megtér az ő Rominájához (Eva Mendes) és titkolt közös gyermekükhöz. Hogy eltartsa a csonka családot, ahhoz a pénzt bankrablásból szerzi a sebesség megszállott főhősünk. Sajnos az ilyen miliőben felnövő gyermeknek nem sok reménye van a tisztességes életre. Bezzeg a pisztoly túloldalán álló államügyész apuka által pátyolgatott minta rendőr (Cooper) a tökéletes pályafutás előtt áll. Szinte kapóra jönnek a korrupt társak stikliei, amit nem rest felhasználni az előmenetelés érdekében. Egy ilyen apával megáldott fiúnak csak megszületni volt nehéz, ellentétben a nehéz sorsú Jasonnal.

A négy központi karakter körül elhomályosodik a világ és csak a velőig hatoló dráma marad. Nem az ártatlanság mintaképei, de a maguk módján szerethetőek ezek a szomorú emberek. Derek Cianfrance pedig remek kézügyességgel keveri a két generáció életútját. Ilyen rezsicsökkentős időszakba igazán kifizetődő film, hisz egy áráért rögtön hármat kapunk!

The Place Beyond the Pines (2012) on IMDb

Broken City (2013)

Politikás, Walberg kontra Crowe-os és igazi New Yorkos.
A kemény rendőr, Billy (Walberg) elköveti élete hibáját, felcsap önbíráskodónak. Az ügyészség megkegyelmez neki, mert a város polgármestere (Crowe) szövi a dolgokat. Hét év múlva újra előveszik az óta magánnyomozóvá avanzsált főhősünket, zsíros összegért a New Yorki „firstlady”-ről (Catherine Zeta-Jones) kell kideríteni valami mocskosat. Na, ekkor szabadulnak el az indulatok, gyilkosságok és összeesküvések tömkelege kerül elő a választás elő estéjén. Huges (The book of Eli, From Hell) jól hozza elő a szennyet az amúgy fényesnek tűnő városról. Jól váltogatja egymást a tökös verekedés és a kőkemény drámázás. Jó hír, hogy Walbergből lassan színész lesz, és jól mutat Crowe mellett (aki viszont zseniális). 
Csihi-puhi-mozi, borítékolható végkifejlettel és igazi politikai klisékkel.

State of Play (2009)


Feszes kis politikai thriller, a jobb fajtából. Szegény képviselő (Ben Affleck) heroikus küzdelme a nagy lobbi ellen. Segítségére van újságíró cimborája (Russell Crowe), aki nem rest kideríteni az igazságot akkor sem, ha ezzel nem csak a gonosz cégnek tesz keresztbe.
Árulás, gyilkosság, szerelem és hűtlenség, van itt minden. Ez is csak egy átlagos hétfő este az amerikai kongresszusban.

Jó kis film, annak ellenére is tetszett, hogy nem vagyok a műfaj rajongója. Mellékszerepekben sem kismiskák játszanak, itt van mindjárt Helen Mirren, Robin Wright, Rachel McAdams.
Ha bejött a Pelikán ügyirat, vagy a Közellenség (bár ez inkább akciófilm), akkor ez is mehet.

A dolgok állása (2009) on IMDb

A vizsga (2011)

Kevés hírverést kapó viszonylag új magyar filmként kevés filmes portálon lehet róla hallani valamit.

1957 karácsonyán járunk, a forradalom után minden ügynököt felül kell vizsgálni. Nem kivétel ez alól Jung elvtárs se, aki az ügynökség legjobbja. Felettese az élő legenda Markó Pál (Kulka János) aki minden piszkos kis trükköt bedob, csak védje mentoráltját és még asszony is várja otthon a halászlével.


Abban nagy a film, amibe kis országunk: történelembe és színjátszásban. Feszes kis kevés szereplős történet, inkább dráma, mint thriller. Kiemelkedő alakítások jellemzik, Kulcsár szerepében Scherer Péter parádés.

Az utóbbi három év legjobb magyar filmje!

Abraham Lincoln: Vampire Hunter (2012)


Csak akkor nézd meg, ha nagy vámpíros-ölős film rajongó vagy, egyébként kár vele próbálkozni...ez is egy ' feleslegesen készült el ' kategória (IMDB). El nem tudom képzelni az a korosztályt, vagy réteget, akinek ez a film tényleg bejön és minden pillanatát élvezi! Ha pedig nincs ilyen ember (tömeg), akkor minek?
ignem

The Ides of March (2011)

A rendező Clooney, a téma már megint a politika.

Mike Norris szenátor (Clooney) versenyben van az elnöki székért, csak egy pár körzet támogatására lenne szüksége. Segítője, az ifjú titán Stephen (az ügyeletes macsó Ryan Gosling), aki mindenre képes a siker érdekében.

A film atmoszférája nyomja a mellkasodat, mit egy infarktus. Sőt az élet nagy kérdéseire is igyekszik választ adni a mű. A hűség vagy pénz, szerelem vagy igazság. A szokásos jó fiú-rossz fiú séma, Gosling pedig tökéletesen hozza a „csendes amerikait”.

Hogy mégis miért érdemes megnézni? Talán a két főszereplő tökéletes játékáért, amit az ilyes fajta filmekben már megszokhattunk

The Ides of March (2011) on IMDb

Nothing But the Truth (2008)

Rachel Armostrong (Kate Beckinsale) politikai újságíró egy tekintélyes lapnál. Leközöl egy cikket, amiben nem kevesebbet állít, mint hogy az Elnök - figyelmen kívül hagyva a CIA fedett ügynökének (Vera Farmiga) beszámolóját - a rövidtávú politikai céljai érdekében adta ki a parancsot Venezuela bombázására.
Ezzel még nincs is baj, de a Kormány és a Cég nagyon szeretné tudni, hogy ki volt a riporter forrása. Perbe fogják és börtönbe csukják, hátha megtörik...
Közben az ügynök élete sem tejfel, mivel nem hallgattak rá a fejesek, azt hiszik, bosszúból ő volt a szivárogtató. 
Óvakodom a politikai thriller műfajtól, nem hiszek benne, hogy kicsit is lehet hiteles. Persze ez a film valós történeten alapul:)!
De ennek ellenére tetszett. Ezen én magam is meglepődtem.
Összességében leszűrhető a filmből, hogy Amerika mégsem az a fenenagy' szabadság hazája... Na ne már...:)
ignem