Wind River (2017)

A Wind River indiánrezervátum vadkilövője Cory Lambert (Jeremy Renner) egy indián lány holttestére bukkan a vadonban. Mivel a rezervátum területén a helyi hatóság nem illetékes, az FBI veszi át a nyomozást. Ki is küldik a legközelebbi ügynöküket, Jane Banner-t (Elizabeth Olsen), hogy folytassa le a nyomozást. A tetthelyen már kiderül, az ügyet gyilkosságként kell kezelni. Banner természetesen egyből a tapasztalt nyomkövető és vadász, Cory segítségét kéri, hogy kiigazodjon a vidéken és a vidékieken egyaránt.

Van itt nekünk egy tapasztalt vén rókánk, egy zöldfülű FBI ügynök, nagy, hideg és barátságtalan külvilág, na meg a helyi morcos emberek, akikkel egy idegen úgysem tud szót érteni. A Bakos szótárban a közhely bejegyzésnél ennek a filmnek kell(ene) szerepelnie. 

Ha azonban vigyázó szemünket a rendezőre és a főszereplőkre vetjük (Taylor Sheridan, aki letette az asztalra a Sicario és a Hell or High Water forgatókönyvét, Jeremy Renner, aki mindig jó...és ha már főszereplőket írtam, Elizabeth Olsen, aki csak a Marvel filmekből ugrik be, bocs), már dörzsölhetjük is a kezünket és dobhatjuk be a popcornt a mikróba.

Maga a bűnügy egyszerű, mint a faék, semmi csavar, semmi meglepetés, a konkrét nyomozói munka tíz perbe is beleférne. Az atmoszféra teremtés, amit Sheridan mesterien írt/rendezett meg, ez a specialistása, ezt láthattuk az előző munkáinál is. A szürke kisembert szenvedését, aki a nagy, magasztos célok elérésébe majd beledöglik, miközben a külvilág (a mexikói határ, a sivatag, a fagyos rezervátum) próbálja összeroppantani. És akkor a kisember felteheti a kérdést, hogy mi a picsáért csinálom én ezt? Csak pár közhelyes választ lehet adni (ami attól még hogy közhelyes, nem kevésbé igaz).

Sheridan első rendezése közel sem tökéletes, írni még mindig jobban tud, de sok rendező a két kezét is odaadná, ha ilyen elsőfilmet' tudott volna összehozni.

Bevallom, néha annyira szájbarágós volt, hogy inkább mosolyogtam a drámai szövegen, mint hogy szomorúan együttéreztem volna, a betétdalok is inkább voltak suták és volt pár időhúzós üresjárat.

Ennek ellenére jó, megéri megnézni, a vége tűzharc a Sicario border jelenetéhez mérhető, ezt tanítani kellene. És a nagy puffogtatás előtt egy mesteri flashbackkel visszatér az alapokhoz és egyszerűen elmeséli, mi történt a lánnyal, így mire elsülnek a fegyverek, pont kerül a történet végére. Már nyugodtan nézhetjük, ki miért lő és kinek miért kell meghalnia.

Kill the Messenger (2014)

Jobb, ha hallgatsz

Jeremy Renner a tucat akció mozik után vérbően igyekszik bebizonyítani, hogy ő még is csak színész. Ezért viszont nem válogathat a forgatókönyvek között.

Gary Webb egy közepes újságíró egy sacramentói lapnál, de a szerencse rámosolyog, és véletlenül rábukkan egy igazi összeesküvés elméletre, amely felfelé íveltetheti karrierjét. Ebben a történetben a CIA is jócskán benne van, hisz a bizonyítékok igazolni látszik azt a tézist mi szerint a nemzetközi bűnüldözésszerv érdekelt volt a Nicaraguából az államokban drog csempészetben és lázadó seregek felfegyverkezésében. Miután megírja a történetet és nyilvánosságra hozza a bizonyítékokat, rögtön ezer veszély leselkedik az újságíróra és családjára egyaránt.

Egy kicsit katyvaszosra sikerült ez az igaz történet ihlette oknyomozós riportfilm. Nem igazán értettem ki kivel van, ki az ellenség és ki a segítő barát. Rég nem hollywoodi szuper latidus egy igazság mellé álló közemberből hőst csinálni, de néhol a klisék bombázása helyett jobban rákoncentrálhattak volna a dolgok emberi oldalára. Sebaj, a tucat mozik között elfér majd a polcon, az alkotok meg verhetik a mellüket mekkora hazafias tette hajtottak végre.

American Hustle (2013)

Kicsit túlbecsült film, baromi jó színészekkel és jó alakításokkal. De semmi extra.  A korhű göncök, frizurák és zenék emelik ki a középszerűségből. Egyedül ezért fogok rá emlékezni pár hét múlva. De majd meglátjuk pár hét múlva.

Rosenfeld (Bale) nem éppen kisstílű csaló, de azért még nem nagypályás. Összejön a nagy Ő-vel, Sydney-vel (Amy Adams) és emelik a tétet. DiMaso (Bradley Cooper) FBI ügynök azonban lebuktatja őket, de börtön helyett alkut ajánl. 

Ha segítenek elkapni neki nagyobb halakat, korrupt politikusokat, később igazi nagy gengsztereket, eltűnhetnek a térképről. 

Később azonban a hazugságspirálból már nem bírnak kiszállni, a tét a börtön helyett az életük lesz.

Szóval túl nagy hype volt a film körül, lövésem nincs, milyen díjakat kapott, de jó párat begyűjtött.

Személy szerint én unalmasnak találtam. 

Nem igazán érdekelt egy karakter sem, semmimegrázó, vagy kiszámíthatatlan nem történt a sztoriban. Minden csak úgy megtörtént, semmi, "húúúúú, b*szki".

Bale átváltozása dagadt, kopaszodó bizniszmenné' csak azért történhetett, mert meggyőzte a rendezőt, hogy ő tud át nagyon dagadt és csúnya is lenni, megy neki, mint A Gépész-ben az anorexia. Ez annak örül, ha sanyargathatja magát, de ez a film szempontjából nem igazán releváns.

138 perc, amit még Amy Adams eszméletlen dekoltázsa sem tud érdekessé tenni.

Hansel & Gretel: Witch Hunters (2013)

Jancsi és Juliska, miután feltüzelték a mézeskalács ház boszorkányát, fejvadászatra adják a fejüket. Híres boszorkányvadászok lesznek, amerre járnak, gyúlnak a máglyák, égnek a gonosz némberek.

Talán még az ötlet elmenne, de a kivitelezés már problémás. 

Azt olvastam a filmről, hogy azért "jó" (vagyis nem annyira szar), mert nem akarja magát komolyan venni. Hát nem is lehet, ha sorozatlövő nyílpuskával, inzulin injekcióval, meg elektrosokkal randalíroznak főhőseink az erdőben. 

Basszus, lehet, hogy Jeremy Renner jó színész, de olvasni nem tud, mert ha igen, úgy kivágta volna a rendezőt és a forgatókönyvet az ablakon, hogy ihajj! Gemma Arterton sem hiába szerepel a filmben, jól áll neki a dögös, mélyen dekoltált bőrszerkó és a szuper nyílpuska. Ennyi. A hitvány a legmegfelelőbb jelző rá, azt hiszem.

The Bourne Legacy (2012)

Egy újabb Bourne, Matt Damon és Greengass (rendező) nélkül. Minden fenntartás nélkül vártam a filmet, mivel az első három rész annyira egy akció etalon nálam, elcseszni úgysem tudják. És szerintem nem csak nálam rakta magasra a mércét, az utána jövő filmek is próbáltak - látványban legalábbis - hasonulni hozzá.
Gondolok itt pl az "új" James Bondra, aki az Casino Royale-ban már egyátalán nem a 'kütyüs' menőcsávó a láthatatlan kocsival, hanem egy nagyon is gyakorlatias katona, aki józan paraszti ésszel oldja meg a gondokat (megvan, amikor a yamakasi terrorista átugrik egy ici-pici lyukon az építkezésen üldözős jelenetben, Bond meg egész egyszerűen áttöri a falat, kütyü, trükk és...khöm...ész nélkül??). Kicsit durva példa, de valami ilyesmire gondolok. Egyszerű és hatékony. 

Láthatjuk, a léc magas és miután megnéztem a filmet, nem tudom eldönteni, csak remeg, vagy le is esett...mármint a léc.

Jeremy Renner egyszerűen akkora ász, nehéz rá rosszat mondanom! Jó az ügynök szerepében, kicsit esendőbb, nem olyan terminátor jellegű, mint Damon. Sokat pofázik, például.
Az előző részekhez képest itt kapott a főszereplő maga mellé egy egészen jó csajt (színészi és küllemi értelemben is). Rachel Weisz-t ahogy utáltam eddig, annyira kellemes csalódás volt most. A kémia is működött köztük, uh. ez pipa. 

A történetet már annyira megerőszakolták, hogy az már gyalázat. Annyira újat akartak mondani, hogy közben nem vették észre, visszakanyarodtak az elejére. Sok az üresjárat, a Bourne filmeket sem az erős dialógok és a drámai szempilla rebegtetések miatt szeretjük.

Nem sajnáltam az időt rá, hogy megnéztem. Jó akciófilm? Igen. Méltó folytatás? Az túlzás lenne. Megnézném-e dvd-n? Talán, egy jó év múlva...vagy kettő.

The Hurt Locker (2008)

Sokára, de csak megnéztem. Óvakodni szoktam a háborús filmektől, éves átlagban jó, ha kettő beesik. Körülöttem viszont már annyian dicsérték, hogy adtam neki egy sanszot. Az első, ami eszembe jutott a filmről, Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan, vagy az És azután c. könyve a háború embertelenségéről és az elveszett generáció megszületéséről. 

Számomra a filmnek ez a mondanivalója, az aktuálpolitikai utalások, Amerika és a Bush éra agresszív terjeszkedése csak hab a tortán. Nem mondott semmi újat, de a "régi mesét" legalább szépen és stílusosan közölte. Hangulatos és néha izgalmas is, noha a történet szempontjából nincs haladás, nem unatkoztam rajta (legalábbis nem emlékszem rá). Jó, hogy nő rendezte, nem akarok okoskodni, hogy látszik rajta és ha nem tudnám, akkor is tudnám, de tényleg látszik rajta:)! Sokan támadták is, hogy nem valósághű, nem is ilyenek a bombaszakértők (nem kommandósok és mesterlövészek egyszerre a bombák "szakértése" mellett), de az okoskodóknak ajánlom a Hacktion c. magyar sorozatot, majd rájönnek, a Bombák földjén ahhoz képest a kőkemény valóság. 

A film hangulatára visszatérve egy pillanatra, amikor Jeremy Renner (óriási színész, mellesleg) az elején hatástalanítja a bombát a kocsiban, miközben a csapat tagjai fedezik a hátsóját, az valami pazar jelenet. Így kell feszültséget teremteni.

A ködöd/füstös rész, amikor főszereplőnk nyugodtan álldogál az utca közepén, egy az egyben Ottlik: Iskola a határon...be is fejezem, sokat beszélek könyvekről, ez pedig egy filmes blog:)!

Ajánlom megnézésre, de én azért nem veszem meg dvd-n.

ignem