The Big Short (2015)

A kortárs amerikai abszurd humor legnagyobb alakjának új műve azt a kérdést veti fel, hogy esetleg egy kis humorral válhat-e befogadhatóvá a nagy amerikai pénzügyi válság?!

A filmünk kiindulási pontja a nyolcvanas évek, amikor egy banki szaki rájön, hogy a boldog-boldogtalanak lepasszolt jelzáloghitelek és azok kötvényeiből hihetetlen hatalmasat szakító bankoknál nincs minden rendben. Néhány kisebb tözsde-huszár kiszagolta a nagypénz' lehetőségét és elkezdett a hitelminősítő intézetek és az újságírókat lefizető bankházak ellen „fogadni”. És ahogy a jó Murphy szokta „vót vala” mondani, ami elromolhat, az el is romlik. Főhőseink csak abba nem gondoltak bele, hogy mekkora globális pénzügyi válságra is mutyiztak.

Amit nem lehet elvenni a filmtől, hogy olyan precízen és részletesen magyarázza el a nézőnek, 2008 történéseit a Wall Street-en. Még az analfabéta is megérti.
És még Ryan Gosling is játszik benne…tyűha!

Terminator Salvation (2009)

Terminátor – Megváltás

Nem éppen szerencsés az utolsó epizóddal kezdeni egy quadrológiát. De a Terminátor filmeknél kb. a farkába harapó kígyó esete áll fenn.

Ebben a részben a középkorú John Conornak (Christian Bale) az a legnagyobb gondja, hogyan találja meg Kyle Reese-t, aki majd később az… (nem lövöm le a poént, hátha akad még olyan lény a földön, aki nem ismeri az alapmű történetét).
Közben azért megy a csata a gépek és emberek között.
Sajnos a főhősünk is elköveti azt a hibát, hogy megbízik egy báránybőrbe bújt farkasban. Na sebaj, az ifjú Reese-ről meg még kiderül, hogy nem éppen az a félős nyápic alak, mint amilyenek első ránézésre tűnik.

Ezzel a filmmel csak egyetlen egy apró gond van, hogy nincs meg benne a kellő spiritusz. Az első két résznél még csodálkoztunk, ha kiesett egy szemgolyó vagy elfolyt az ellen. Itt meg repkednek az élő szövetek és bénábbnál bénább robotok nehezítik meg a főszereplők életét. Pedig korunk két legkiválóbb, legkarizmatikusabb színésze segített az eddig csak sorozatokkal brillírozó rendezőnek.

Out of the Furnace (2013)

A harag tüze

Ennyire ellentétes véleményeket rég olvastam már egy filmről.

A Baze fivérek teljesen ellentétes módon próbálnak meg egyről a kettőre jutni egy lepukkant pennsylvaniai iparvárosban. Russel (Christian Bale) egy igazán egyszerű éltre vágyik, keményen dolgozik a helyi gyárban, ahol az apja is dolgozott egészen a betegségéig. Rodney (Cassey Affleck) viszont egy forrófejű háborút is megjárt balhés gyerek. Sajnos elköveti azt a hibát, hogy összeáll Petyvel (Willem DaFoe) aki illegális bokszmeccset szervez neki Északon. Ezután viszont egy szemvillanás alatt megváltozik a békés történet, hiszen öcsike hirtelen eltűnik. A helyi seriff (Forest Whitaker) a maga módján mindent megtesz, hogy előkerítse az eltűnt bárányt, ám Russell nem bízik exe új pasijában ezért saját kezébe veszi az irányítást. 

Hű de jó kis film lett a végére. Igazán realisztikus, lassan hömpölygő mozi, hihetetlenül erős színészi aktivitással. Felfoghatatlan, hogy egy második filmes rendező mennyire jól kordába tudta tartani ezt a sok Oscar díjas bagázst. Viszont a kritikusok és filmes portálok iszonyúan lehúzták az akotást, talán azért mert nem annyira eredeti a forgatókönyv. A filmben szereplő karakterek tényleg más filmekből köszönnek vissza, de kit érdekel amikor kisebbik Affleck istenien hozza megkeseredett iraki katonát.

Zseniális színészek egy nem hibátlan, de igazán friss gengszteres-thrilleres moziban.

American Hustle (2013)

Kicsit túlbecsült film, baromi jó színészekkel és jó alakításokkal. De semmi extra.  A korhű göncök, frizurák és zenék emelik ki a középszerűségből. Egyedül ezért fogok rá emlékezni pár hét múlva. De majd meglátjuk pár hét múlva.

Rosenfeld (Bale) nem éppen kisstílű csaló, de azért még nem nagypályás. Összejön a nagy Ő-vel, Sydney-vel (Amy Adams) és emelik a tétet. DiMaso (Bradley Cooper) FBI ügynök azonban lebuktatja őket, de börtön helyett alkut ajánl. 

Ha segítenek elkapni neki nagyobb halakat, korrupt politikusokat, később igazi nagy gengsztereket, eltűnhetnek a térképről. 

Később azonban a hazugságspirálból már nem bírnak kiszállni, a tét a börtön helyett az életük lesz.

Szóval túl nagy hype volt a film körül, lövésem nincs, milyen díjakat kapott, de jó párat begyűjtött.

Személy szerint én unalmasnak találtam. 

Nem igazán érdekelt egy karakter sem, semmimegrázó, vagy kiszámíthatatlan nem történt a sztoriban. Minden csak úgy megtörtént, semmi, "húúúúú, b*szki".

Bale átváltozása dagadt, kopaszodó bizniszmenné' csak azért történhetett, mert meggyőzte a rendezőt, hogy ő tud át nagyon dagadt és csúnya is lenni, megy neki, mint A Gépész-ben az anorexia. Ez annak örül, ha sanyargathatja magát, de ez a film szempontjából nem igazán releváns.

138 perc, amit még Amy Adams eszméletlen dekoltázsa sem tud érdekessé tenni.

Reign of Fire (2002)

A tűzbirodalma
Sárkányos és poszt-apokaliptikus cyberpunk mozi Christian Ballel és a friss Oscaros MC-vel.

2020-ban nem idegenektől kell az emberiségnek tartani, hanem olyan mesebeli lényektöl, amivel Bilbónak is meggyűlt a baja egykor. Quinn (Bale) áll a maroknyi túlélő főleg gyerekből álló kolónia élére, hogy a kilátástalan harc helyett inkább a föld alá bújva vészeljék át a zivataros időket. A egyenlőtlen küzdelem tetőpontjaként megérkezik kelet felől az újabb ellenség, avagy a segítség Zan (McConaughey) a Sárkányölő személyében. A vezér és csapat azt tűzte ki célul, hogy elpusztítja az egyetlen hímet és így majd vége szakad a borzalomnak.

Tutkó jó történet kezdet kibontakozni már az elején, az ilyen típusú filmeknél még a logikai buktatók sem károsak annyira. A két főszereplő színész további bizalomra adott okot. Két kiemelkedő csata után viszont vége lett a filmnek, hopsz. Szerintem lehetett volna még a fércelni a forgatókönyvön és mutogatni még a szörnyfajzatokat, borzongatni és ijesztegetni, amolyan fantasy módra.
Viszont így is vállalható, sárkányos és poszt-apokaliptikus cyberpunk mozi a jobbak közül.

American Psycho (2000)

Christan Bale a 2000-es évek elejére igazi átváltozó művésszé nőtte ki magát. Az autentikus színészetet kedvelő Krisztián, hol kigyúrt állattá, hol pedig csontsovány elmebeteggé vált egy szerep kedvéért. Nem hiába ő lett az évezred egyik legtöbbet foglalkoztatott sztárja.

Partik Bateman (Bale) a megtestesült tökéletes férfi, otthonosan mozog a divatvilágában és elegendő időt fordít külső megjelenésére. A befektetős kollégaival örült versengést idéznek elő, hogy kinek menőbb a névjegykártyája, a csaja, vagy mennyire menő zenét hallgat. Patrik idegei egy idő után kezdik felmondani a szolgálatot és kénytelen az erőszak felé fordulni. Ismerősein és ismeretleneken vezeti le a pörgős életmóddal járó feszültséget.

Mi lehet annál szórakoztatóbb, mint amikor topmodell alkatú lányok térdig tocsognak a vérben? Közben pedig olyan megaslágerek szólnak, mint a Sussudio vagy a The Greatest Love All. Ez a film arra volt hívatott, hogy bemutassa a yuppe életforma visszásságait. Bár annyira nem taglóz le, mint nagy elődei (Született gyilkos, Mechanikus Narancs), de Bale játéka rendkívüli. Készült egy harmatgyenge, említésre se méltó folytatás is.

A film jónak mondható, de azt hallottam, könyvben sokkal jobb.

A Midsummer Night's Dream (1999)

Éppen ma este lesz Szentivánéje, ritkán szoktam(tunk) valami aktuálisat ajánlani. Most megpróbálok rávilágítani, mitől különleges és misztikus ez az este.

A filmünk a 19. századi Toscanában játszódik, ahol a szerelemházasság még nem éppen elfogadott dolog. Pedig Hermina és Lysander (Dominic West) inkább elbujdosik, mint hogy szerelmük ne szökjön szárba. Sajnos mindkettőjüknek akad elrendelt hitvese, Demetrius (Christan Bale) és Heléna személyében. Az egymást üldöző szerelmi négyszögünk egy sűrű erdőbe téved, ahol Titánia (Michelle Pfeiffer) és Oberon (Rupert Everett) a tündérkirályi-pár az uralkodó. Puck (Stanley Tucci) a tündér-udvari bolond egy kicsit összekuszálja némi varázslattal a szerelmesek érzelmeit álmaikban. Nem mindennapi kavalkád veszi kezdet és hogy még nagyobb legyen a felfordulás, a helyi színésztársulat is a közelben próbál, akinek vezetőjükre, Tompor Miklósra (Kevin Kline) is kerül némi varázslat. Innentől kezdve a színész, a király és királyné féltékenykedései közé csöppen.

Michael Hoffman üdén viszi át a színművet egy modernebb korban, a Shakespeare-i jellemzők (humor, szerelem) itt is jól működnek. Az erdő varázslatos környezetének teremtményei az első percben még rémisztőek, de aztán kellően viccesé válnak.

Fergeteges komédia, a szeremről és annak bűvöletéről mesejáték formájában.

The Dark Knight Rises (2012)

Én most már nem tudom, szeretem-e Christopher Nolan-t. Az első két Batman nagyon-nagyon jó lett, az általam leggyakrabban forgatott dvd-k közé tartozik. Az Eredet szerintem "egy marék epret sem ért", szóval ilyen aránnyal még jól is jöhet ki Nolan a versenyből.

Annyi biztos, hogy a trilógia leggyengébb részével állok szemben. Pedig hosszabb, több pénzbe került, új arcok is vannak benne, sokat verekednek. Mi kellhet még? Őszintén szólva nem tudom, ezen gondolkodom már napok óta.

A történet biztosan gyenge. Amikor Bruce Wayne eltűnik szem elől vagy fél órára és közben elmondják Bane történetét, hogy asszongya': "...volt egy zsoldos, aki nagyon szeretett egy királylányt, de nem lehettek egymáséi a király miatt..." Azt hittem, rosszul látok/hallok! Egy ilyen jó színészekkel, sötét tónussal átitatott filmbe belevinni egy gagyi közhelyet?? Bruce Wayne valami börtönben van és miután Bane szétkapta, elkezd edzeni, fekvőtámasz, felülés és készül a bosszúra?? Stallone Rocky filmjeiben ez még elmegy, de itt? Ha ezeket kihagyják, 20 perccel kevesebb a film, viszont nem lesz benne annyi üresjárat..vagy gagyi.

A karakterek jók, de egyik sincs - még a Batman sem - előtérbe helyezve. Mindenki teszi a maga dolgát. Fel sem tűnik, hogy Batman sokáig nincs is.

Bane szerintem jó, félelmetes is, nincs vele gond! A "Macskanő" (Anne Hathaway) azt hittem, jobban fog idegesíteni, de kellemes meglepetés volt. Egy percre sem hittem el, hogy egy veszedelmes/dögös tolvaj/végzet asszonya, de nem lógott ki a sorból, pedig nem láttam a filmben ennyire felesleges karaktert!

Biztosan a bőrszerkója vonta el a figyelmem.

Összességében óriási film és nagyon sajnálom, hogy nem tetszik.

A moziban néztem meg először és szerintem utoljára.

ignem

The Fighter (2010)

A harcos

Le kell szögeznem, hogy a kedvenc sportom a boksz, minden ilyen témájú film a szívügyem.
Az ír Micky Ward életéről szól a film, akinek sokban hasonlít az élete Jim Braddockéhoz (róla is készült film Cinderella Man címmel), mindketten a pályájuk vége felé lettek kiforrott sportolók.

A film főszereplője Micky (Mark Walgberg), egy kisvárosi csendes srác, útépítőként dolgozik és amolyan felhozó emberként bokszolgat. Sajnos nem bír kilépni a bátyó (Christian Bale) árnyékából, aki egyszer „leütötte” a híres Sugar Ray Leonardot, ő a porfészek hőse. Ráadásul mama a menedzsere, aki fia karrierjét szívből építgeti, mint inkább ésszel tenné. Pocsékabbnál-pocsékabb küzdelmek után rátalál főhősünkre az igaz szerelem (Amy Adamas) és ahogy az lenni szokott, az élete is megváltozik, elindul a csúcs felé. 

Számtalan klisé miatt egy kicsit unalmasra sikeredett a film. Látszik, inkább az alakításokra mentek és rögtön a bratyó és a mama el is hozott két Oscar. Bale nem érdemtelenül, bámulatosan hozta a lúzer drogos figurát, miatta érdemes leginkább megnézni a filmet. Ami bántó volt a lelkemnek, hogy nem követik a meccsek a valóságot és a rekonstruált mérkőzéseken nem igazán tudták bemutatni, mekkora fájter volt ez a srác, ami miatt leginkább szerette őt a közönség.

Boksz rajongóknak mindenképpen ajánlom a filmet, férfi társaimnak pedig üzenem, tényleg mutatós Amy egy szál sortban.