Taken 3 (2014)

A harmadik alkalommal Bryan Mills (Liam Neeson) nem albánokkal akaszt tengelyt végre, hanem oroszokkal. Mondjuk sok albán nem is maradt a világon az első két rész után (persze a film történetében). Az oroszok meg mindig jól jönnek. 

Itt sem bonyolították meg a sztorit, de ez már lehetne a sorozat védjegye is. Ne gondolkozzon a néző, mert még a végén feláll és elhagyja a vetítőtermet.

A rövid történetet nem fogom leírni, fél mondatot is sajnálok rá. 

De le kell szögeznem, végignéztem, kicsit tekertem bele (főleg az autós üldözés jeleneteknél) és lehet, őrült vagyok, vagy túlpihentem magam a hétvégén, de jobban tetszett, mint a második rész. 

Az elsőnek persze nyomába sem érhet, senki ne hördüljön fel. 

De ebben legalább hazudtak a címet illetően és csak egy rövid rablás van a film végén, ici-pici, olyan 3-4 perc. Haladás.

Agyatlan akció, ismert amerikai klisékkel, ugyanúgy, mint az előző részben. Orosz maffiózók állandóan isznak, jacuzziban áztatják a tetovált zacsikat bögyös prostikkal. Ja és a főnök tiszta fehér ruhában van az esetek döntő többségében. Ez már az második részben is idegesített, nem bírom túltenni magam ezeken a marhaságokon.

Nemrég olvastam a hírekben, a Taken sorozat miatt nem mernek Európába jönni szegény amerikai diákok. Mindenhol fegyveres albán/orosz maffiózók támad(hat)nak rájuk, rémes.

Kellett bele egy karakteres zsaru, aki nem annyira hülye, mint a társai, magyarul néha majdnem el is tudja kapni a főhőst. Forest Whitaker megpróbálja a lehetetlent és biodíszlet helyett egy "egyedi" karakter próbál lenni...inkább kevesebb, mint több sikerrel. Sajna. 

A legjobb Famke Janssen, hát ő igazi MILF, már elnézést. Nyírták volna inkább ki a kaszáspók lábú Maggie Grace-t. 

Jobban tetszett, mint a John Wick (fene az ízlésemet), ezt nem untam annyira. Ha láttad az előző két részt, nyugodtan nézd meg, nagyjából tudod, mit fogsz kapni. Máskülönben ne erőltesd.

Majdnem elfelejtettem, mi jut eszetekbe arról, hogy Liam Neeson magányosan, bosszúra éhesen gubbaszt egy nagy gyár alagsorában? Csak nem a Darkman? Ez vajon direkt volt?

The Color of Money (1986)

A pénz színe

Honnan veszed észre, hogy egy Martin Scorsese filmet nézel??? Több a duma benne, mint a történés! De ház ezért szeretjük! Nem?

Eddie (Paul Newman) a visszavonult biliárdjátékos egyhez ért nagyon, a szerencsejátékhoz. A Vincenttel (Tom Cruise) való találkozás után csak egy dolog lebeg a szeme előtt, hogy felkészítse az ifjú tehetséget a hazárdjátékok nagy meccseire. A két biliárdos és a csinos Carmen felcuccolnak és elindulnak a Las Vegas-i nagy tornára, de előtte még beugranak pár szalonba, hogy egy kis pénzt keressenek. Azért persze nem megy minden simán, mint ahogy az ilyen jellegű alkotásoknál lenni szokott.

Klasszikus kis mozi a kilencvenes évek megkapó hangulatával és minden bájával. Krúz', mint lelkes amatőr, Newman, mint vérprofi, ütős páros, mellesleg az idős aktor ezért az alakításáért vehette át első Oscar szobrocskáját.
Füstös kocsmák és hosszú velős dialogók, alá Scorsese, páratlan alkotás. Nincsenek üres járatok, némi kóstolgatás után a két játékos egymásnak feszül és a végletekig eljátszanak a másikkal.
Csipetnyi romantika, némi életérzés és fanyar humor, ja és biliárd minden szépsége bele van gyömöszölve ebbe a filmbe. Rögtön beugrott a Pókerarcok, ami szerintem sokat köszönhet ennek a filmnek.

Valóban jó mozi lett, az 1961-es Svindler folytatásnak titulált alkotás. Az idős rendező fejedelem neve ez idő tájt még garanciát jelentett a minőségi szórakoztatásra.

Out of the Furnace (2013)

A harag tüze

Ennyire ellentétes véleményeket rég olvastam már egy filmről.

A Baze fivérek teljesen ellentétes módon próbálnak meg egyről a kettőre jutni egy lepukkant pennsylvaniai iparvárosban. Russel (Christian Bale) egy igazán egyszerű éltre vágyik, keményen dolgozik a helyi gyárban, ahol az apja is dolgozott egészen a betegségéig. Rodney (Cassey Affleck) viszont egy forrófejű háborút is megjárt balhés gyerek. Sajnos elköveti azt a hibát, hogy összeáll Petyvel (Willem DaFoe) aki illegális bokszmeccset szervez neki Északon. Ezután viszont egy szemvillanás alatt megváltozik a békés történet, hiszen öcsike hirtelen eltűnik. A helyi seriff (Forest Whitaker) a maga módján mindent megtesz, hogy előkerítse az eltűnt bárányt, ám Russell nem bízik exe új pasijában ezért saját kezébe veszi az irányítást. 

Hű de jó kis film lett a végére. Igazán realisztikus, lassan hömpölygő mozi, hihetetlenül erős színészi aktivitással. Felfoghatatlan, hogy egy második filmes rendező mennyire jól kordába tudta tartani ezt a sok Oscar díjas bagázst. Viszont a kritikusok és filmes portálok iszonyúan lehúzták az akotást, talán azért mert nem annyira eredeti a forgatókönyv. A filmben szereplő karakterek tényleg más filmekből köszönnek vissza, de kit érdekel amikor kisebbik Affleck istenien hozza megkeseredett iraki katonát.

Zseniális színészek egy nem hibátlan, de igazán friss gengszteres-thrilleres moziban.

Bird (1988)

Clint Eastwood rendezői pályája során többször nyúlt már önéletrajzi darabokhoz. A nagy tisztelgése a Jazz koronázatlan királya előtt is egy nagy fába való vágás volt.

Bird (Forest Whitaker) munkásságát a kezdetektől hullámhegyek és völgyek tarkították, fiatalon és sikeresen a drogok világába került. Több betegség kínozta pályafutása során, egyedül felesége tudta kezelni ezt a kiváló képességű vadlovat. Született tehetség volt az nem kérdés, de sajnos ez egy olyan szakma volt a 40-es évek Amerikájában amiből nem lehetett

 megélni. Ebben az időben az emberek már nem voltak kíváncsiak az igényesebb Bbop-ra, inkább a „butább” Rock’n Rol hozta lázban őket. Rendezőnk alaposan kidolgozta a rövidke életút folyamatát és megfestette nekünk a whiskytől gőzölgő izzadságszagú csehók hangulatát. A saját bőrünkön éreztük, amikor a mississippi egy eldugott szegletében a zene történelmet írt. A mindig tökéletes Whitaker olyan szívet melengetően fújta a hangszert, hogy minimum egy Oscar jelölést érdemelt volna.

Viszont a film hosszúsága miatt csak a nagyszerű zene szerelmeseinek ajánlom.