Spectre (2015)

James Bond (Daniel Craig) és nagy nemezise, Blofeld (Christoph Waltz) legújabb kalandjai Sam Mendes rendezésében. Nagyon nem vagyok szaki a Bond univerzumban, attól függetlenül, hogy minden egyes részt láttam.
Temettem a szériát, amikor jött a Casino Royale és a baltaarcú Craig, már majdnem koszorút is vettem, gondoltam, ennek annyi. A kellemes csalódás viszont nem kifejezés arra, amit a Casino után éreztem. Iszonyatosan bejött a Bourne-féle, a jelen korra reflektáló, céltudatos Bond.
A tökös karaktert ugyan vitték tovább a Quantum csendjében is, de ezt ugorjuk is át, az a film egy vicc, egynémely Monk epizód is jobban fel volt építve, mint az a katyvasz.

A Skyfall csapta fel Craig fejére a koronát. Vitathatatlanul az egyik, ha nem a legjobb Bond lett, mint film, mármint a Skyfall pedig a legjobb (a Casino Royale mellett). Az a szellemi rokkant, aki erre fanyalog, az húzzon Éhezők viadalát nézni.
Aztán meg itt van "ez". A túróba lehet így elcseszni a végét? Igaz, magasról lehet nagyot esni. Búcsúszaga van a dolognak, Craig és Mendes is hangoztatta, hogy elég volt + a filmben is van nem egy utalás. Ha én utoljára csinálok valamit, legyen már ugyan emlékezetes.
Craig becsülettel, de fapofával végigugrálta/lőtte/csajozta/menekülte a filmet. Állítólag, vicces, csibészes Bondot akartak csinálni. Hát nem sikerült.
Waltz élete legrosszabb alakítását nyújtja, nem félelmetes, teljesen hidegen hagyja a nézőt a szupergonosz terv is, szóval a Bond lányoknak kellene menteni a menthetőt, de Monica Bellucci jó, ha öt percig szerepel, Léa Seydoux pedig minden, csak nem a végzet asszonya.
Dühítő, hogy az "utolsó" részben belemagyaráznak egy olyan, mindenen (az első három részen) átívelő nagy összeesküvést, aminek a Bond általi leleplezése és felszámolása lenne elvileg a katarzis. Csak az a baj, hogy ez a nagy összeesküvés eddig nem létezett, mivel jobbat nem tudtak az írók, gyorsan kitalálták, hogy végül is itt minden mindennel összefügg, az előző főgonoszok is csak kisgonoszok voltak, akiket Blofeld irányított és ebben a részben, na most teljes a kép. Nem, az előző részekben nem volt benne Blofeld, még csak szürke eminenciásként sem, az egészet erre kihegyezni hülyeség volt, amatőr munka, hogy a Spectre még grandiózusabban hasson és Bond győzelmével (ugye senkit nem leptem meg) legyen lezárva a történetszál.
És ami a legrosszabb, unatkoztam a film alatt.
Akciófilmnek elmegy, de ennél jóval több kellett volna. A Skyfall után mindenképp, ha a Quantum után jön ki, aminél csak egy fokkal jobb, akkor talán nem csalódtam volna ekkorát.
Hogy valami pozitív dolgot is mondjak, Ralph Fiennes, Naomie Harris és Ben Whishaw miatt érdemes lenne megnézni...ha többet szerepelnének. Remélem, Craig nem ezzel a résszel akasztja fel a fogasra végleg a csokornyakkendőt.

Defiance (2008)

Ellenállók

Az amerikai háborús filmek 21. századi nagymestere egy bibliai szerű igaz történetet hozott a Holokauszt emlékévtized megnyitására.

A Bielski fivérek (Daniel Carig és Liev Schreiber) a háború előtt piti kis bűnözésből élteket. Azonban a szüleiket meggyilkolták a helyi (lengyel) náci szimpatizánsok. Ők ahelyett, hogy bevonulnának a gettóba, inkább az erdőbe bujkálnak és bosszút forralnak. Arra viszont nem számítanak, hogy többen csatlakoznak hozzájuk, akik közt akad olyan, aki partizánná akar válni és van, aki csak túl akarja élni a borzalmakat. A két legidősebb fivér vállalják, hogy oltalmazzák és megvédik a helyi kolónia tagjait.

Zwick filmjén meglátszik Mózes történetének nyomai, sőt nem is titkolja, ő bizony ezekből a klisékből építkezik. Egy naturalista filmet akart készíteni gyönyörű képekkel és kiváló alakításokkal.

Nem emelkedik ki a háború borzalmait bemutató filmek közül az biztos, de nem lehet neki felróni, hiszen annyira lenyűgöző, hogy magával ragadja az embert.

Skyfall (2012)

Bond 23. ámokfutása a második legnagyobb fan tolmácsolásában, legalábbis a blog írói között.

James (Daniel Craig) a legnagyobb török bazárban üldözi a rosszfiút, akinél van valami, ami nem az övé, mígnem egy vonat tetején jön a csihi-puhi. Sajnos a  segítő társ (ügyeletes Bond lány) lelövi főhősünket. Na de ugye volt már ilyen a történelemben, legkedveltebb ügynökünk feltámad poraiból, mikor a tudomására jut, hogy a titkosszolgálat főhadiszállásán valaki robbantott. 

Megkezdődik az őrületes hajsza az agybeteg Silva (Javier Bardem) után, aki mint ha mindig egy lépéssel Bond előtt járna. Meg kell hagyni, a franchise történetében a legjobb főgonoszt hozza Bardem (megérdemelte volna legalább az Oscar jelölést). A Q-t alakító Ben Whishaw egy kicsit nyers választás, de ez még belefér az új irányvonalba.
A helyszínek gyönyörűek, a lányok úgy szintén. Amit még külön kiemelnék a forgatókönyvből: zseniálisak azok a morzsák, amik egy korábbi 007-es filmre utalnak vissza (pl. Aston Martin). Jelentem, a főcím és az aktuális betétdal (Adele-Skyfall) a legjobb, amit valaha láttam és hallottam.

Az hiszem az újjáéledt titkosügynökünk második legjobb filmjével van dolgunk.
A Casino Royal-t nálam még mindig nem tudták űberelni.

The Girl with the Dragon Tattoo (2011)

A tetovált lány

Az ismert skandináv-rejtély újragondolása David Fincher agyából.

Mikael (Daniel „dzsémszbond” Carig) valahol a hófödte Svédországban újságíróskodik, sajnos nem éppen a legjobb passzban van, mert belekeveredett egy csúnya perbe és úgy nézz ki most ő a hunyó. Éppen kapóra jön Henrik Vanger (Christopher Plummer) ajánlata, aki évek óta próbálja felkutatni szerettet unokahúgát. Így főhősünk bevackolja magát a bírtok vendégházába, poros iratok közé. De sajnos a kép sehogy se akar összeállni, de egy véletlen során összehozza sors egy rejtélyes ifjú hölggyel, akiről kiderül, hogy nem éppen az, akinek gondolnánk.

Azoknak, akik az eredetit nem látták: Csavaros történet, látványos hangeffektek és vágások, borús atomszféra, egyszóval minden benne van, ami egy jó Fichner filmben.

Akik már látták az eredeti: Az eredeti jobb! Nincs meg az nyomasztó hangulat, túl van szűrőzve, bántó bakik (a svédek miért angolul leveleznek???).

Dream House (2011)

Álmok otthona
Egy kis bulvár: A két sztár (Craig és Weisz) a film forgatásán habarodott egymásba.
Will Altelton (Daniel Craig) felmond a munkahelyén, hogy csak is családjával és megírandó könyvével foglalkozzon. Két szép kislányával és a gyönyörű feleségével (Rachel Weisz) egy ódon házban lakik. Nem rég költöztek ide és az ingatlanos elfelejtette közölni, hogy itt egy családi gyilkosság történt egy pár éve. Ezek után senki ne csodálkozzon, hogy éjjeli látogatók gyötrik az idilli családot. De ki is lehet az, aki ebbe a szép tündérmesébe belepiszkol?! Valamire való thrillerrajongó két perc alatt levágja, hogy mi a szitu, de ebben a filmben most nem ez a lényeg. A-listás szereplők nagyon jól teljesítenek, kiemelkedő Naomi Wats a szomszéd szerepében. Félelmetesen indult, aztán kiszámítható, majd izgalmas, a vége meg nagyon gagyi.
Egy hajszál hiányzik, hogy igazán jó film legyen! Nem szeretem önmagam ismételni, de most megteszem: „Nézhető film, jó misztikus thrillertől mentes időszakban.”
tás

Layer Cake (2004)

Mr X (Daniel Craig)  kábszerrel' üzletel és elég sikeres! A nagy dobást várja, utána kiszáll a buliból és tisztes foglalkozást keres. Legalábbis szeretne, de persze a kaki ilyenkor csapódik a ventilátorba. Szerb hadurak, idióta kispályás seftesek, kemény maffiózók között próbál túlélni...

Szerintem egy méltatlanul elfelejtett film a Ravasz, az Agy... és a Blöff producerétől. Kevésbé vicces, de így is méltó párja az előbbieknek.

Azon filmek egyike, amit simán egy hónapon belül akár 2x is meg tudok nézni + a barátnőm is szereti...és még az orromat is tisztíccsa'

Ne hagyd ki!