The Fault in Our Stars (2014)

Csillagainkban a hiba

Egy fiatalokról szóló, de nem tucat szerelemes filmnél mi lehet könnyfakasztóbb?

Ha a főszereplők gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és még is szomjazzák a valódi érzelmeket.

Miért ne lehetne boldog egy tizenhét éves, rákban szenvedő kamasz lány? Teszi fel a kérdést a kissé különc Hazel Grace (Shailene Woodley), aki a hátizsákjában egy méretes oxigénpalackkal éli a tinik szokásos életét. Az unalmas mindennapok után, mint egy villámcsapás, úgy csap le rá Gus, az életvidám, helyes srác.
A két szerelmes először csak kóstolgatja egymást, majd egy kalandos amszterdami utazás után beteljesül a két fiatal románca.
Csakhát betegségük réven életük nem oly egyszerű, mint az átlag kortársaiknak.

Az alkotók jól lovagolták meg és gondolták át a Now Is Good vagy 50/50 című filmek sikereit, de figyeltek arra is, hogy ne legyen főszereplő maga a betegség. De azt mondom, mégis filmjük fő erényét, Shailene Woodley-t teszi le elénk. Ahogyan az esendő karakterét éltre kelleti, szinte hátborzogató látni az egyszerű játékát. A forgatókönyv íróknak apró csetléseket-botlásokat fel lehetne hozni, még ha egy régi vágású romantikus mozit akartak is írni.

Amit viszont nem lehet elvenni tőle, hogy az év legjobb melodrámáját látjuk, hiszen senki nem fogta meg és ültette ennyire egyszerűen a szerelem fogalmát ilyen jól a vászonra.

The Art of the Steal (2013)

A lopás művészete

Újra meg újra megpróbál valaki kijönni egy „Nagy balhét” koppintó szélesvásznú alkotással. Ugyanis egy sablonos sztorival sem lehet akkorát hasalni a kaszánál, még ha forgatókönyv nem is annyira acélos. Csak egy pár nagyszerű színészt kell előkapni a szekrényből ... és jó leporolni.

A lopás művészeténél sem más a helyzet, a film az ismerős sablont követi. Több régi nagy svindler összegyűlik az utolsó nagy dobás lehetőségére. Egy kicsit keseregnek a régi sérelmeken, aztán a nagygázsi' úgy is minden sebet begyógyít.  A mostani célpont egy ősrégi biblia, amit pofon egyszerű elcsórni és még a megrendelő is jól jár. Crunch-t (Kurt Russel) egy korábbi balhénál Nicky (Matt Dillon) nevezetű öccse kakiba hagyta, ezért a bátyóka eltöltött egy kis időt a hűvösön. Tehát a mostani melónak ez adja meg a pikantériáját, meg hát nagy kísértés, hogy az eredeti könyvet inkább maguk dobnák több példányban a piacra.

Amúgy semmi virágrengető dolog nem történik a filmben, ugyanakkor a koros aktorrok jó hozzák a kőkemény profi svindlereket. De hát egy ilyen jellegű mozinál elvárható lenne, hogy ne csak alakításokon legyen a hangsúly. Hanem inkább a néző etetésén, amíg eljut a film a nagy trükkig.

A katarzis...na az nem volt meg, inkább maradt valami kevés iparos szájíz helyette.

The Book Thief (2013)

Könyvtolvaj

Amerikai színészekkel telített német fricska és téma mi lehetne más, mint a ...?

A 7 éves Liesel (Sophie Nélisse) nem érti a körülötte lévő világot, egyik percben még szeretett édesanyja karjai közt pihen, aztán pedig egy koszos kis faluban tengeti "ébred". Az elárvult leányka szépen lassan összebarátkozik nevelőapjával (Geoffrey Rush) és a sárga hajú szomszéd kisfiúval végül még zsörtölődő mostohája szívét is meglágyítja gyermeki pajkosságával. Egy szép napon új vendég érkezik a házban, Max a zsidó fiú, aki a háború borzalmai elöl a család pincéjébe menekül. A két fiatal itt köt életre szóló barátságot, miközben kint dúl a második világháború. Ők viszont a borzalmak helyet csak a szépirodalomra koncentrálnak.

A gyermekdráma fonalát felvevő filmen nagyon meglátszik a tökéletességre törekvés. Ügyesen és hatásvadászóan facsargatja szívünket rendezőnk egy 120 perces mesén keresztül.

De hiába a sok fondorlat és ügyeskedés, senki nem fogja elhinni, hogy ez csak egy mese lenne.