Interview with the Vampire (1994)

Interjú a vámpírral

A 2000-es évek elején megszületett egy olyan vámpír univerzum, ami szakított az addigi Drakulás klisékkel és felforgatott mindent, amit a vérszopókról eddig tudni lehetett.

Hihetetlen, de ez filling’ ma is állja a sarat az évtizedek Alkonyatában.

Történetünk elején Luis (Brad Pitt) a szomorú tekintetű férfi mesél egy riporternek, hogy ő valahol 18. század végén vesztette el emberi mivoltát és azóta élőholtként bolyong a világban. Valaha tehetős

mississippi-i aranyifjú volt, mígnem találkozott Lestattal (Tom Cruise) aki megismertette a vámpírléttel. Ezekután élete teljesen felfordult és kővé vált szívére csak a bájos gyermek, Claudia (Kirsten Dunst) hozott vigaszt.
Együtt eljutnak Franciaországba, ahol az "új élet" reményében kutatják közösen korcs történelmük eredetét.

Neil Jordan filmje mindenképpen korszakalkotó műnek számít, holott az alapanyag Anne Rice novellája már régóta sikoltozott a megfilmesítésért. Az alkotóknak a kiváló forgatókönyv mellé sikerült megnyerni a kor két tehetséges szépfiúját, akik, ha hinni lehet a pletykáknak, rühellték egymást a forgatások alatt. Mégis olyan parádésan hozták a maguk karakterét, hogy minden más eltörpül mellettük.
Dicsérjük meg a magyar fordítást is, mert szinte versszerűen beszélnek és mégsem hangzik Shakespeare bohózatnak.
A siker titkához még hozzájárult a gyönyörű reneszánsz díszlet és fülbemászó dallamvilág. No meg a dráma, mert egy olyan jellegű szenvedést ismerünk meg Luis karakterén keresztül, ami szinte lecsorog a vászonról.

The Virgin Suicides (1999)

Öngyilkos szüzek

Sofia Coppola filmjeinél már megszokhattuk, hogy biztos kapunk a nyakunkba egy nagy adag bús-komor hangulatot.

A Lisbon lányok különleges teremtmények, okosak, szépek és vaskalapos mamájuk szinte börtönben tartja őket. Matek tanár apjuk (James Woods) próbál lazítani a gyeplőn egy zsúrral, de ez is balul sül el. Pár szomszéd kölyök megpróbál beférkőzni a lányok lelkivilágába, naplót lopnak, távcsővel kukkolnak a misztikus fruskák után. Egy napon új fiú érkezik a suliba, a jóképű Trip (Josh Hartnett), aki hamar elcsavarja a hamvas Lux Lisbon (Kristen Dunst) fejét. Ezzel egy láthatatlan lavina indul el, ami nem sok jóval kecsegtet a békés kisváros számára.

Rendezőnőnk kellő hangsúly fektet a Lisbon ház mindennapjainak bemutatására, teszi ezt a tőle megszokott profi módon. A néző átérzi a főszereplők minden bánatát a hatásos közelik és lassú filmzene miatt. A főszereplők tökéletes választás, talán Hartnett egy kicsit túl tenyérbe mászó.

Keserédes romantikus dráma, borús esős napokra.

Jumanji (1995)

Robin Willams rengeteg közhelyes vígjátékkal próbálkozott fennmaradni a 90-es években, ez talán az egyik legjobban sikerült film a tarsolyából.

A nyápic Alant (még nem Williams) mindenki utálja a suliban, mart apucinak cipőgyára van. Iskolatársai mindennap jól helybenhagyják, persze ha nem bújik el előlük. Az egyik ilyen bújócska során akad rá egy régi társasjátékra, ami felkelti főhősünk érdeklődését. Alan egyetlen barátjával, Sarahval kezd neki a játéknak, a tábla kinyitása után beszippantja a játék a fiút. Csak 30 évvel később kerül elő a már felnőtt Allan (már Williams), amikor Peter és Judy (még nem kalácsképű Kristen Dunst) újra elkezdi a játékot. A társaság kiegészülve a felnőtt Sarahval egy igazi fergeteges kaland lavinát indít el játékukkal, amire kisvárosuk nem igazán van felkészülve. Ötletes történet, szédületes kivitelezés, főleg az, ahogy rászabadul a dzsungel a városra. Viszont egy idő után unalmassá válik a gyengére sikerült animáció dömping (Mondjuk a film majd húsz évvel ezelőtti) és a néző már nagyon várja mi is lesz a film vége. A mozi többször egy abszurd vicc határán egyensúlyoz, ezért a néző sokszor felteszi magában kérdést, hogy: "most mi van?"

Gyerekmesének túl fantasztikus, fantasztikusnak meg túl gyerekes.

Tás