Star Wars: Episode VII - The Force Awakens (2015)

Ébredő erő

A karácsony előtti forgatagban az ifjak és idősebbek mind átvehették régóta várt ajándékukat, hiszen a moziba kerül kedvenc űrmesén újabb epizódja. Kíváncsian vártuk jó néhány millió, rajongó társammal együtt, hogy vajon J. J. Abrams meg ugorja-e az előzmény trilógia színvonalat.

Na szóval a történet, meg próbálom spoiler mentesen:

Réges-rég egy messzi-messzi galaxisban, egy poros koszos kisbolygón él egy árva fiú lány, aki arról álmodik, hogy egyszer nagy pilóta lehessen. Minő véletlen, hogy pont az ölébe pottyan egy csipogó droid, a belerejtett fontos információkkal, amelyre a maréknyi ellenálló kívül a gonosz birodalmiaknak elsőrendnek is fáj a foga. Persze nem egyedül vág neki a kalandnak, hogy eljuttassa a robotot és tartalmát az avatott kezeknek, ha nem rég is új cimborák is mellé csapodnak. Persze egy csomó misztikumról is fény derül, lézerkardok és jedi-energiák szegélyezik főhősnőnk útját.

Kit érdekel, hogy a történet egy az egyben az első rész koppintása vagy, hogy a tele van tisztelgéssel. A rendezők ugyanazt a koszos, fém ízű látványvilágot tárta elénk, amit 77’ óta vártunk. A sztori vonalvezetése néhol meg inog, de egy-két jó helyen eleresztett poén visszahúz a filmbe. A régiek nagyon jól hozzák a kultikus figurákat, az újak pedig pont olyan tiszták és sallang mentesek, hogy szerethessük őket.

Rangsor: 3

Star Wars: Episode VI - Return of the Jedi (1983)

A jedi visszatér

„I am Jedi” – Luke Skywalker

Nincs már min spórolni, gondolták az alkotók, amikor belevágtak a projekten. De ha hinni lehet a pletykáknak, Lucas csak akkor kapta meg a filmre a zsét, amikor biztosította a vezetőket, hogy lesz benne egy pár aranyos, új karakter, amit rögtön piacra lehet dobni.

Miután Han-t lefagyizták, jégkoporsója a hírhedt Jabához kerül. Ide sietnek szép sorjában a társai, hogy kiszabadítsák a csempész barátjukat. Az immár jedivé érett Luke is a segítségükre siet és elbánik egy-két hatalmas és nem annyira gonosz szörnyeteggel. De ennél nagyobb feladat is várat a frissen szabadult csapatra: a rohamos léptekben épülő halálcsillag elpusztítása. Miközben a főhőseink az Endor nevű bolygó különös lakóival szövetkezve harcolnak a gonosz birodalmiak ellen, addig Luke az tervet eszeli ki, hogy megpróbálja áttéríteni apját a jó oldalra.

A jedi visszatérrel a kör bezárult Luke Skywalker kalandjai itt véget ért. A nagy drámáké volt ebben filmben a főszerep, még a cinikus kalandor, Han Solo is beállt egykét percre a tragikák közé. Még nem tudni, hogy karácsonykor honnan fog folytatódni a történetük, de egy-két cameonál többre már tutira nem futja az egykori ácsnak. Talán az utolsó (első) három rész közül ennek a filmnek fut a cselekménye legtöbb szálon, és digitális felújításnak köszönhetően itt a leglátványosabb a csata is.

Van egy jó hírem már csak pár hónapig kell kibírnunk „cséhá” őrület nélkül, hiszen Abraham homályban burkolt folytatása nem sokára a mozikba kerül és végre lehull a lepel a féltve őrzött titkokról. (Bocs, már vetítik!)

Rangsor: No.2

Star Wars: Episode V - The Empire Strikes Back (1980)

A Birodalom visszavág

Eme mozi érkezése után megváltozott a véleménye mindenkinek a Sci-fi-tündérmeséről. Végre hangsúlyos lett a rossz oldal és csúnyán rádöbbentünk, hogy nem csak a happyend létezik. Nem kétséges, hogy a szakértők és rajongók is eme művet tartják a legtöbbre a frencsájzból.

Egy réges-régi messzi galaxisban, nem ér véget hőseink kálváriája. A feloszlani látszó társaság egy kietlen hó bolygón állomásozik, de a birodalom űrszondái elől nincs menekvés. Leila, Han és Luke sikeresen elmenekül mielőtt Vader és csapat elfoglalja a lázadok bázisát, de a barátok sorsa külön utakon folytatódik. Az ifjú Skywalker a Dagoba rendszerben keresi meg Yodát, a nagy Jedimester, a többiek pedig kénytelenek Han egyok régi cimborájához beugrani a Bespinre némi segítségért.

Az bizonyos mondat után minden egyes nézőben valami megváltozik. A szuper látványvilághoz, még hozzá vesszük azt a sötét atmoszférát, amely a dzsungelbolygón csúcsosodik ki, nem vitás az a kijelentés, hogy az egyetemes filmgyártás egyik legnagyobb mozijával van dolguk.
Megkel még említeni a film zenéjét jegyző John Williamst, aki lenyomta a Beethovent a telefoncsengőhangokért folytatott versenyben. :)
Mindent egybe véve: Galaktikus!

Rangsor: abszolút 1.

Star Wars Episode IV: A New Hope (1977)

Új remény

1977-es vetítése után egy újfajta őrület vette kezdetét, ennyien még soha nem rajongtak egyetlen filémért sem és ekkora marketing orientált kütyü mizéria sem volt még galaxisban. Sőt a későbbi részek megjelenése után még átkellet keresztelni a művet, hogy a Star Wars felirat globális legyen és ne csak egyetlen filmet jelentsen.

Akkor fussunk neki a történetnek, ami néhol (teljesen?) ismerős lehet.:

A film elején egy hatalmas birodalmi űrhajó cikázik az űrben, valakit követ. A fedélzetén egy bátor lázadó (Leila) elrejt valami titkosat egy csipogó kis doridban (R2D2) és szélnek ereszti, aki egy sivatagbolygón landol. A poros, koszos bolygón épp egy árván maradt, álmodozó tini (Luke Skywalker) ölébe pottyan az utolsó reményét magába hordozó centrifuga. Persze főhősünk meglátja benne a saját sorsának reményt, hogy az unalmas napi meló helyett egyszer ő is igazi pilóta lehet majd. Tehát jöjjön a nagy kaland, a várva-várt hatalmas lehetőségekkel teli űr. A titkos küldetésről csipogó droiddal és az idős mentorral (Obi Van Kenobi) egy rozzant teherűrhajón elmenekül a bolygóról a gonosz birodalmiak elől.

Miután a kalandvágyó tinink véletlenül belekeveredik az ellenállók harcának legvakmerőbb katonai akciójába, neki és a barátainak (Ben, Szőrös majom, Han) előbb ki kell szabadítani egy vagány leányzót a birodalom karmai közül, majd el kell pusztítania egy új, bolygópusztító szuperfegyvert. Közben hall mindenféle humbugot valamiféle misztikus erőről egy olyan öregembertő, akit a szeme láttára öl meg a piros fénykardos, maszkos gonosz. De végül az X-szárnyú vadászok elpusztítják az ördögi fémbolygót, aztán lehet örülni, fellélegezhet mindenki, akik végig a hitt a lázadók sikerében.

A kőkori űreposz mérföldkő volt a Sci-fi filmkészítés az idáig íródó történelmébe. Minden kis srác Jedi akart lenni, minden tini csajszi Leila hercegnő, a maradékok pedig űrhajót csináltak mindenféle kacatból Én is az utóbbi generációhoz tartoztam. Egyszeriben lett egy hátborzogató főgonosz és könnyen lehetett azonosulni a lázadók bármely karakterével. Varázsa sosem kopott, sőt újra meg elő került a sufniból egy-egy feljavítás vagy könyvadaptáció. Cselekményét nem egy nagy rendező felhasználta vagy csak megpróbálta másolni, ez idáig senkinek sem sikerült, még megálmodójának se.

Rangsor: 5.

Star Wars: Episode III - Revenge of the Sith (2005)

A Sith-ek bosszúja

Három évnyi hánykolódás és álmatlan éjszaka után után egy messzi-messzi galaxisban pont került a történet végére. A pontszámok és kritikát igazolták, hogy rejt még a meggyalázott régimódi űr-odüsszeia marketing és egyéb bevételeket is majd a következő évtizedekben.

Anakin Skywalker (Hayden Christensen) rohan a sötét oldal felé, Doku és Buckalakók teteme fekszik az út mellet. Hiába Obi Van (Ewan McGregor) intelmei: "a sötét oldal könnyebb és simább", mi tudjuk az ifjú padavan nem kerülheti el sorsát. Az apokalipszis küszöbön!

A harmadik részre Lucas barátunknak nem marad más lehetősége, mint mindent egy lapra feltenni. Na ez többé kevésbé sikerült, ebben az epizódban elő kellet, hogy kerüljön főszereplőnk gonosz énje és mi megkaptuk végre Vadert. Sok érdekes és régi lény kap teret ebben az epizódban, de mindenki súlytalan. Az utolsó negyedóra, ami már morzsájában emlékeztet a 77-es folytatására. Az ősz hajú rendezőknek mindent fel lehet róni, de azt nem, hogy milyen elrontotta volna a kikacsingatós sztori végét.

Teljesen nem lett logikai buktatóktól mentes a "spin off" sorozat, nézzünk is egy párat.

-        Obi Van a Birodalom visszavágban többször Yodát emlegeti tanítómestereként (elitta az agyát! J)
-        Az új reményben Leia megkérdezi Luktól, hogy már törpéket is bevesznek rohamosztagosnak (lehet önkéntesnek is jelentkezni, nem csak a klónoké a világ!).
-        Leia emlékszik az anyjára, holott az már meghalt születése után pár perccel (jó memória!).

Rangsor: 4.

Star Wars: Episode II - Attack of the Clones (2002)

A klónok támadása

Hajalj, jöjjön a pattanás Lucas hátán, ami egy éltre meggyötri majd, hiszen eme mozi óta a giccsből és gejj-ből már nincs visszaút. Mindenki nyugodjon le a … még van egy epizód az ősz mester ámokfutásából.

Obi Van (Ewan McGregor) és tanítványa Anakain (Hayden Christensen) a hírhedt Doku gróf (Christopher Lee) után kutat, miközben belebotlanak egy őket kereső árnyba. Eközben Amidala (Natalie Portman) saját csatáit kénytelen megvívni a galaxisok szenátusában. Minő véletlen, hogy az ifjú tanítványt és az egykori hercegnőt összehozza sors kifürkészhetetlen fintora. Silány előjáték után egy szappanoperát megszégyenítő romantika bolygón elkezdi Ani pufogtatni a közhelyeket a pillákat rebegtető topless képviselőnek. („Itt viszont minden puha és sima”- azóta szállóigévé nőtte ki magát) Kedvenc Obi Van-nunk pedig egy távoli bolygón olyan titokra bukkan, aminek köze van Jango Fetthez (Boba apucija) és klónozáshoz.

Karthágó együttes legnagyobb slágere első versszaka sokkal jobban össze tudja foglalni az aktuális rész tartalmát:

"Volt egy fiú és volt egy lány
A fiú elindult az álmok útján
Volt egy fiú és volt egy lány
A lány még most is várja talán
Elindult a fiú az álmok útján
Elhitte az álmok furcsa hangját
Csalóka színét"

A fantom románca cím jobban illet volna ehhez az enyelgős délutáni matinéhoz. A film csirájában már néhol kezdett felnőni a feladathoz, de így is nagy része még mindig csak egy csöpögős katyvasz. Sajnos a 70-es Lee is sótlan és Yoada mester pedig a pattogó zöld labda szerepe iszonyúan visszadobta karaktere eredetiségét. Még mindig McGregor játéka az egyetlen stabil pont az új szériában, bár a többi Jedi sem lóg ki nagyon a sorból nagyon. De kár, hiszen ebből az alapanyagból valami sokkal jobb is kisülhetett volna.

Rangsor: 7.

Star Wars: Episode I - The Phantom Menace (1999)

Baljó szárnyak (!)

Kezdjük bele az egyetemes történelem legnagyobb film mítoszába, hogy megállapítsuk melyik a legjobb és legszörnyűbb rész. Kronologikus sorrendben kezdtem és az i-re pontot az Ébredő erő mozikba kerülése tette fel a pontot.

A film elején egy hatalmas birodalmi (kereskedelmi) űrhajóban járunk, ahol két bátor jedi (Obi-Wan Kenobi, Qui-Gon Jinn ) rájön, hogy valami titkos összeesküvésre bukkantak az aktuális bolygón. De sikerül a hercegnőt (Amidala) és kíséretét kimenekíteni egy sivatagbolygóra (Tatooine), mielőtt a fogságába kerülnének. Ezen a bolygón belefutnak egy félárván maradt, álmodozó kisfiúba (Anakin), aki itt tengeti mindennapjait, abban reménykedve, hogy az unalmas napi meló helyett egyszer ő is igazi pilóta lehet. A nagy kaland nem is várat magára sokáig, miután megnyeri a helyi űrfogatversenyt egy teherűrhajóval kell elmenekülnie a sivatagbolygóról egy Sith elől (Darth Maul).

Ezután a kalandvágyó kisfiú barátságot köt az ősz öregemberrel (Qin-Gon) és belekeveredik élete legnagyobb kalandjába. Neki és a barátainak egy vakmerőbb katonai akcióba kell megküzdenie a birodalmi (kereskedelmiek) űrhajó és csillagromboló századdal Sajnos ebben a csatában egy (két) piros fénykardos, maszkos gonosz megöli mindenki által bálványozott, mentorukat, de ez sem gátolja meg őket, hogy elpusztítsák az ördögi bádogblokádot. Nagy az öröm, fellélegezhet a hercegnő, barátai és droidjai (CRPO, R2), az utóbbiak kitartóan segítkeztek, mentették meg számos bajtól a főhőseinket és a szívük mélyén végig hittek a sikerben.

A legjobb része a fimnek!

Egy kiherélt Disney-féle móka, egy igazán fölösleges karakterrel (Jar-Jar), egy túlbonyolított biológia tézissel (midiklorianok) és az eddigi legütősebb fő gonosszal (Darth Maul). Mese nagyoknak, de nem rajongóknak. Kevesebb több lett volna kedves Lucas mester! Ekkor még azt hittük a hibákat a hibák javításra kerülnek.

Rangsor: 6.

Game of Thrones Season 4 (2014)

Trónok harca 4. évad

Az előző részben bekövetkező „Vörös nász” után hatalmas űr tátong a műben. Vajon kivel vagy mivel lehet pótolni a jó oldalt? Ilyen kérdésekkel a fejemben vágtam neki az újabb Trónok harca adagomnak.

Királyvár erőviszonyai újrarajzolódni látszanak, de a balul sikerül nász ellenére még mindig a Lanisterek a város igazi urai. Tommen uralkodásával megint van remény a nyugodt valamire, persze miután kiderül, ki lehetett Joffrey gyilkosa. Ezért is Tyrionnnak már megint egy tárgyaló teremben kell bebizonyítania, hogy elegendő a ravaszsága a gödörből való kimászáshoz. Kedvesének pedig rég-új hazájában kell bizonyítania, hogy egyedül is megáll a talpán. Havas John pedig élete csatájára készül a falon, ahol helyet mostanra már teljesen kilátástalan. Daenerys még mindig nem tudja milyen csaték várnak még rá, talán az ő sorsa a Kekeny-tengeren túl teljesedki be. Nagy harcok várnak Vesteros szereplői nagy részére és az ellenséget pedig nem biztos, hogy a falon túl kell keresni.

Eme évad folyamán nem történnek világrengető dolgok, Martin is inkább simogatja, kényezteti szereplőit. Bár nagyon izgultam kedvenc törpe szereplőm miatt, de őt csak nem lehet úgy kiírni a sorozatból. Martelek belépésével újra van hangsúlyos család a sorozatban, talán sikerül leváltani a másodhegedűs szerepkörből a giccses rózsásokat. A fal pedig kap végre egy egész rész, hogy kitörjön az a régóta dédelgetett vulkán. Az évad befejeztével sok kérdésre választ kaptunk, Arya, Bran és Stanis sorsa beteljesülni látszik, de ez nem jelenti azt, hogy ne várnánk a folytatást.

Game of Thrones Season 3 (2013)

Trónok harca 3. évad

"Everytime we deal with an enemy we create two more."
(Tyrion Lanister)

Vesterosban mostanra látszólag nincs új ellenség a nap alatt. A fő Stark farkas visszafelé baktat, Stannis sebeit pedig házi boszorkája nyalogatja. Beköszönt a boldog béke menyegzők ideje. Joffrey a dögös Tyrell lánnyal, a Félember a partner nélkül maradt szürke Sansával, Anyakirályné a piperkőc Lorassal, Rob egy keleti szépséggel, sárkányok anyja pedig, na ő most nem készül félre … izé frigyre lépni.

A falon túl küzdő, szenvedő és szerető Havas Johnról (Kit Harington) pedig kiderül, hogy nem tud semmit. De mi viszont tudjuk, hogy … az éj sötét és tele van iszonyattal!!!

Ebben az évadban igazán sok szereplőre oszlik szét a műsor idő. Nincs már idő nagyon kibontogatni a szálakat, az alkotók szabadjára is engedték szereplőiket. Jaminek, Vérebnek és Varysnak jó tettek a plusz percek, kicsit megismerhetjük az ő kálváriájukat. Viszont kaptunk egy újabb igazán ütős főgenyát Havas Ramsay személyében, akihez képest a fatytú király csak egy dedós a szadista oviból.

Game of Thrones Season 2 (2012)

Trónok harca 2. évad

Spojler: Az első évadban lefejezték a Stark házat és meghalt Robert király, ja és oda az igazság. Van kit utálnunk hisz Cersei (Lena Headey) és a fattyú Joffrey él és virul, akik persze kínozzák a szegény-szegény északi lányokat. Kedvenc Ördögfiókánk (Peter Dinklage) hatalmat kap végre, viszont Mr. Szőke az ellenség tömlöcében csúnyul.

A Hét-tengeren innen és túl látszólag béke honol, de nem lenne a sorozat címe ez ha nem kezdene senki a trónra ácsingózni. Jogosultsága van Vesterosra a szépen lassan felnövő Sárkányos Daenerysnek (Emilia Clarke) aki keleti kereskedők között kénytelen fészkelődni. A Bartheon ház is egymásnak esik, hiszen a meleg Renly és az ördöggel paktáló Stenis is ácsingózik a vastrónra. Rob Stark viszont nem akar mást csak legyőzni a Lanistereket, de hiába az apróbb sikerek, ha serege lassan elvékonyodik akár a kevés vaj túl nagy kenyéren. Akkor ne is beszéljek az ebben az évadban nagyobb teret kapó kisebb házakról.

Sárkánykő új helyszínként belépésével fokozódik a mű fantasy jellege, még falon túl rettegünk addig az újoncok megkeverik a kártyalapokat és osztanak. Az eddig a hátérben lavírozgató karakterek Brien, Jamie, Baelish, Tywin és John főszereplőkké avanzsálódnak és újabb intrikák szövevényébe találja magát a néző.

Nagy pozitívum viszont, hogy előző részekben mellőzőt csatajelenetek után a Fekete-vízi ütközet, méltó lezárása az évadnak.

Game of Thrones Season 1 (2011)

Trónok harca I. évad

A párom unszolására én is belevágtam fejszémet a manapság kultusszá emelt sorozat első évadjába. Anti-sorozatista lévén (no persze Jóbarátok, Al Bundy és az Alkesz Casanova botlásai nem maradt ki az életemből) nehéz volt rávennem magamat, hogy olyan sorozatot kezdjek nézni, amely világának (fantasy) csak egy koronázott királya(háza) létezik és hiába jönnek (a)Mások, szerintem jó darabig fog csücsülni a CGI-trónon. Persze, hogy Peter Jacksonra gondolok!

Szóval van ez Baratheon házból való Robert, ki első e néven, az andalok … aki régi barátját megy kíséretével meglátogatni messzi északra. Jövetelének persze hátsó szándéka is akad, hiszen Deres urában a királyság védelmezőjét látja. Ezért a jószívű Ned (Sean Been) kénytelen áttenni székhelyét királyvárba, ahol míg a király vadkanokkal hál és szajhákat űz (vagy fordítva ...) addig szembesül, hogy nem fenékig tejfel az élet a trón körül. És ugye bár Vesteroson is állja a régi a bölcsesség: aki korpa közé keveredik azt megeszik a disznók!

A készítők nem lacafacáztak már az első évadban felkavarták a lecsós fazék tartalmát. Van itt kérem minden ármány, intrika és vérfertőzés. Ha túltettük magunkat azon a tényen, hogy nem értjük a Nagyházak(Baratheon, Stark, Lanister,Targaryen) keszekusza kapcsolódási pontjait, rögtön át is adhatjuk magunkat a szappanopera filling’-nek.

De hogy mondjak valami jót is: a karakterek kidolgozása igazán ütősre sikerült, a néző rögtön tud azonosulni velük, legyen akár jó vagy gonosz. Néhány jelentéktelen figurán kívül mindenki teli találat a színészek közül és hatalmas meglepetés a Tyriont játszó törpe színész Peter Dinklage. Milyen meglepő, hogy apró termete ellenére néhány jelenetben szinte betölti a vásznat.

Ha nem rettentett el bennünket, hogy jó néhány szimpatikus karakterünk lebénult, száműzetésbe vonult vagy ne talán meghalt, akkor jöhet a következő epizód adag.

Seventh Son (2014)

A mesebeli legkisebb fiú megmenti a világot a gonosz boszitól (Julianne Moore) és a sárkányoktól (CGI). Először persze tanonckodnia kell egy alkesz lovagnál (Jeff Bridges), akinek a feladata a szörnyek üldözése, hogy a népek biztonságba legyenek.

Tehát közhelyesebb nem is lehet, alkesz mester, kisfiú, aki megmenti a világot, de az elején ez még nem biztos. 

Ennek ellenére lehetne jó film, de a forgatókönyvnek és a rendezésnek köszönhetően egy katyvasz az egész. Össze-vissza mendegélnek, néha felbukkan egy szörny, aki majdnem megöli a legkisebb fiút, olyankor azonban a vén Bridges felpörög mint Yoda mester Dooku gróf láttán és lenyomja az ellent, majd jön a hősies végső harc. 

Merő unalom, a felétől már újságot olvastam, valami nagy várban harcolnak, erre biztosan emlékszem. Hát ennyi.

Bridges és Moore nagyon meg lehet szorulva, hogy aláírtak erre a mozira. Kétségbeejtően rossz.

Maleficent (2014)

Demóna

Angelina Jolie az ezredforduló óta bármit eljátszathat, és 10 évente fogy vagy 10 kilót. Kíváncsi vagyok, ha már megkeseredett nyuggereket fog játszani, mennyit mutat majd a mérleg.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy, vagyis két szerelemes, aki persze soha nem lehetnek egymásért, mert egy ellentétes ingerszegény környezetből származtak. Ez a mondat alapján lehetne filmünk egy trendi romokom is akár. De az alkotók inkább a Grimm-mesevilág és a Dark-fantasy határán egyensúlyozó környezetbe próbálták bele skatulyázni művüket. A történet szempontjából nem lényeg ki gonosz és ki a jó, hisz a kedves is bűnhődhet és az elvetemült is megváltozhat.

A Demóna nem attól rossz a film, mert nem egyedi vagy kicsit túl gyerekes. Inkább az baj vele hogy valahogy nem ál össze egésszé. Ha eltekintünk a számos logikai buktatótól (például ezek szerint akár a holló is lesmárolhatta volna Józsikát) akkor sem hagy bennünk egy fikarcnyi maradandó szikrát se, pláne nem azt, hogy újra nézzük. Mondjuk a mai tini társadalom ezek után biztos, hogy gonosz tündér akar lenni az emós farsangon.

Egyszer volt … jó is, de maradjunk inkább a klasszikus változatoknál.

Guardians of the Galaxy (2014)

A galaxis őrzői

Néha lehet kispézből is nagyot alkotni, tökéletes példa erre a kevés hírverést kapó, de szintén Marvel elemekből építkező James Gunn film.

A történet főhőse a földről elrabolt Peter, aki az űrtársadalomba beépülve közönséges tolvajjá nőtte ki magát. Egyik megbízása során egy különös kő kerül a birtokába, amire több humanoidnak is fája az egyik érzékszerve. Pár bevezető kaland után a tolvaj társakat is kap maga mellé, Groot az „entember”, Rocket Raccoon a „Mekgájver ’” mosómedve és Gamora a takonyszínű amazon. A nem mindennapi szedett-vedett csapatra az univerzum megmentésének feladata hárul.

A galaxis őrzői tipikusan az a sci-fi, amely inkább a jól begyakorolt komédia elemeket próbálja meglovagolni. Mondhatnám tipikus példának az Ötödik elemet, de én inkább az Ürgólyhók-féle katasztrófa csapatot említeném meg. Sablonos panelekkel operál, de a szerethető karakterek és überkemény főgonosz olyan kis aranyossá varázsolja a filmet. Saldana pedig nem is olyan jó csaj, csak ha kékre vagy zöldre van mázolva.

Simán kultusz gyanús filmmel van dolgunk, szóval „Én vagyok Groot!”

3 Days to Kill (2014)

Ethan Renner (Kevin Costner) szuperügynök, sikertelen bevetése és halálos betegsége miatt otthagyja a CIA-t. Párizsba utazik, hogy volt feleségével és lányával töltse utolsó napjait.

A meló azonban közben szól, Vivi Delay (Amber Heard) ugyancsak szuperügynök munkát ajánl, cserébe Renner kipróbálhat egy kísérleti gyógyszert, amivel kicsit tovább szenvedhet a földön. 

Nagyon kemény történet, annyi szent. Luc Besson és a forgatókönyvíró sokat agyalt rajta, de hogy bírták ki röhögés nélkül, gőzöm sincs.

Besson elvárása mostanában a családi vonal (pl The Family), biztosan azért, mert öregszik és kezd kissé szentimentális lenni. De azért rakjunk bele ügynököket, robbanást és sok verekedés autósüldözéssel, ez lesz ám a meglepetés. Olyan Besson-féle.

Annyira fájdalmasan közhelyparádé, hogy az már fogalom. Apa szuperkém, de a család (mondjuk a lánya) nem tudja. Bringázni tanítja a kiscsajt, előtte-utána lever pár fegyvercsempészt és közben azon kesereg, miért nem lehetett eleget a családjával.

Ezt már sokszor láttuk, jobb kivételben.

Heard nevetséges kellék, amikor nem volt mit mondania, kitette valamelyik testrészét. De ennyi nem elég a boldogsághoz.

Costner miatt - és tényleg csak miatta - egyszer nézhető, ha szereted a apa-lánya-kém-terrorista konfliktusokat agyatlan kivitelben.

After Earth (2013)

Kitai (a valahanyadik' Smith gyerek) és a faterja, aki tényleg az apja (Will Smith) igazából is (húú, de durva:)) kényszerzuhanást' hajt végre és ahol landolnak, az éppen a Föld, amit az emberiség vagy ezer éve elhagyott. Mert ott rossz volt nekik.

Apu megsérül, így a gyereknek kell elmennie az elhagyott bázisig, hogy leadja a mentőcsapatnak a jelet. Nyomában van egy B kategóriás alien, amit sosem mutatnak, csak apát és fiát, uh pár perc és unalomba fullad a film.

Rossz emlékek által leterhelt apa-fiú kapcsolat, megtoldva egy kis kergetőzéssel és futkározással.

Az első fél órában megijedtem, hogy véletlenül az Űrgammákat nézem, olyan béna volt a díszlet...tisztelt rendező és producer, a minimál stílus nem egyenlő az igénytelenséggel.

Shyalaman visszatérése az A kategóriába ezúttal is elmaradt. 
Ugyanaz a séma, mint a Faluban, de ott ez még működött...ebben már nem volt kraft, így a maradékot átemelték az Outlander-ből. Az sem bonyolult film, de nem is akar több lenni, szóval inkább azt nézzétek meg, ezzel ne húzzátok az időt. Mire ordíthatnál, hogy "ott van a szörnyeteg a ganyénál", már régen alszol, annyira de annyira nem történik benne semmi említésre méltó.

The Book of Eli (2010)

Poszt-apokaliptikus mozi, amiben Eli (Denzel Washington) Nyugatnak tart egy nagyon fontos és értékes könyvvel a hóna alatt. Útjába akad egy kisváros, ahol feltölti a készletet és ahol akaratán kívül tengelyt akaszt a könyvet nagyon-nagyon kereső Carnegie-vel (Gary Oldman). Kiderül, hogy Eli attól, hogy kerüli a harcot, eléggé ért hozzá, szóval elindul a hajsza.

Western hangulat, egy kis Mad Max körítéssel (a kritikusok a Mad Max-en kívül több filmet is felsorolnak, ahonnan khöm...a film merítette az ötleteket:)). Szerintem egyszer simán nézhető film, a képi világ tetszik, még a sztoriban is van egy kis fantázia, csak a vallásos közhelyek zavaróak, de hát ez van, ha olyan filmet nézel, ahol világ utolsó bibliájáért (direkt írtam kis betűvel na) folyik a harc.

Gary Oldman és Denzel Washington volt már jobb is, de profik, csípőből tüzelnek és/vagy szórakoztatnak. 

Egyszer, világvége hangulatban, pár sörrel oké.

13 Assassins

"No mercy! There's no samurai code or fair play in battle! No sword? Use a stick. No stick? Use a rock. No rock? Use your fists and feet! Lose your life, but make the enemy pay!"

És most jöjjön egy igazi ínyencség azok számára, akik szeretik a japán filmeket, teletömve szamurájokkal.

A történet nem bonyolult, a sógun testvére egy vérengző szadista őrült, aki egyre nagyobb hatalomra tesz szert a császári palotában. Mivel az uralkodó rokona, a nagyurak nyíltan nem léphetnek fel ellene, így egy régivágású szamurájra bízzák a dolgot, magyarán kerítsen pár tucat embert és ölje meg a mindig nagy katonai kísérettel vonuló nagyurat. Össze is jön 13 sokat próbált kardforgató, hogy egy kis faluban útját állják és csapdába csalják a főgonoszt és csatlósait.

Ahogy Zé barátomnak megfogalmaztam: " Miután megnéztem a filmet, vagy egy hétig úgy rántottam elő a bérletem reggel a buszon, mintha szamuráj kard lenne..." a sofőrnek majd leszakadt a feje:)!

Mivel rajongója vagyok a műfajnak, nálam az évtized top 5-ben bizony benne van! Elég csak annyit mondanom, hogy a végső csata 45 perc!!!! Brrrr, de jó belegondolni!
Mellé kapunk egy kis szamuráj kultúrát, japán történelmet, megcifrázva egy pazar képi világgal és színészi teljesítménnyel.

Masterpiece, persze én elfogult vagyok!