Star Wars: Episode V - The Empire Strikes Back (1980)

A Birodalom visszavág

Eme mozi érkezése után megváltozott a véleménye mindenkinek a Sci-fi-tündérmeséről. Végre hangsúlyos lett a rossz oldal és csúnyán rádöbbentünk, hogy nem csak a happyend létezik. Nem kétséges, hogy a szakértők és rajongók is eme művet tartják a legtöbbre a frencsájzból.

Egy réges-régi messzi galaxisban, nem ér véget hőseink kálváriája. A feloszlani látszó társaság egy kietlen hó bolygón állomásozik, de a birodalom űrszondái elől nincs menekvés. Leila, Han és Luke sikeresen elmenekül mielőtt Vader és csapat elfoglalja a lázadok bázisát, de a barátok sorsa külön utakon folytatódik. Az ifjú Skywalker a Dagoba rendszerben keresi meg Yodát, a nagy Jedimester, a többiek pedig kénytelenek Han egyok régi cimborájához beugrani a Bespinre némi segítségért.

Az bizonyos mondat után minden egyes nézőben valami megváltozik. A szuper látványvilághoz, még hozzá vesszük azt a sötét atmoszférát, amely a dzsungelbolygón csúcsosodik ki, nem vitás az a kijelentés, hogy az egyetemes filmgyártás egyik legnagyobb mozijával van dolguk.
Megkel még említeni a film zenéjét jegyző John Williamst, aki lenyomta a Beethovent a telefoncsengőhangokért folytatott versenyben. :)
Mindent egybe véve: Galaktikus!

Rangsor: abszolút 1.

Platoon (1986)

A Szakasz

Ezzel a művel Oliver Stone bebizonyította, hogy piszkos jó rendező és elindult a halhatatlanok felé vezető úton. Ezzel a művel Charlie Sheen-ből kihozták a színészt, aki ezek után még megmászott egy hegycsúcsot és elindul lefelé a lejtőn.

Egy csomó perifériára szorult önkéntes katona a vietnami borzalmak között találja magát. Ezek közül a megélhetési hazafiak közül erősen kilóg az ifjú Chris Taylor (Sheen) akiről rögtön lerí, hogy másfajta miliőből jön, mint szegényebb társai. A különc értelmiség srác nagyfokú bizonyítási kényszerrel küzd és a nagymamájának dokumentálja a vele történt eseményeket. Az ők kis háborújukban amúgy két teljesen más személyiségű felettese játssza főszerepet. Elias (Willem Dafoe) egy nyugodtabb típusú realista tiszt, aki nem rest betartani az előírásokat. Barnes (Tom Berenger) viszont egy tipikus tökéletes katona, aki szereti piszkosan játszani talpnyalóval a saját háborúját.

A mű gyönyörűsége az emberi borzalmak hatásit túlélő (viselő) katonák megfestésében rejlik. Mindegyik karakter remekül ki van dolgozva és a sok jó színész pedig remekül passzol a Stone-féle atmoszférához.
A dzsungel mögötti borzalom életre keltése igazi mestermű és így az egymásba olvadó két faktor(alakítás és hangulat) fim történelmi pillanatokat tár elénk.
Sheen az egész alkotás meglepetés embere, hiszen ahogy elmeséli a háború borzalmait és belső vívódásait amolyan „balladásan” az valami zseniális.

Aki még nem látta annak mindenképpen érdemes megnéznie, mert az újkori háborús filmek között alapalkotásnak számít, hatásos dráma és szépen megkomponált akció tökéletes elegye.