A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jó és a rossz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jó és a rossz. Összes bejegyzés megjelenítése

Game of Thrones Season 2 (2012)

Spojler: Az első évadban lefejezték a Stark házat és meghalt Robert király, ja és oda az igazság. Van kit utálnunk hisz Cersei (Lena Headeyés a fattyú Joffrey él és virul, akik persze kínozzák a szegény-szegény északi lányokat. Kedvenc Ördögfiókánk (Peter Dinklage) hatalmat kap végre, viszont Mr. Szőke az ellenség tömlöcében csúnyul.

A Hét-tengeren innen és túl látszólag béke honol, de nem lenne a sorozat címe ez ha nem kezdene senki a trónra ácsingózni. Jogosultsága van Vesterosra a szépen lassan felnövő Sárkányos Daenerysnek (Emilia Clarkeaki keleti kereskedők között kénytelen fészkelődni. A Bartheon ház is egymásnak esik, hiszen a meleg Renly és az ördöggel paktáló Stenis is ácsingózik a vastrónra. Rob Stark viszont nem akar mást csak legyőzni a Lanistereket, de hiába az apróbb sikerek, ha serege lassan elvékonyodik akár a kevés vaj túl nagy kenyéren. Akkor ne is beszéljek az ebben az évadban nagyobb teret kapó kisebb házakról.

Sárkánykő új helyszínként belépésével fokozódik a mű fantasy jellege, még falon túl rettegünk addig az újoncok megkeverik a kártyalapokat és osztanak. Az eddig a hátérben lavírozgató karakterek Brien, Jamie, Baelish, Tywin és John főszereplőkké avanzsálódnak és újabb intrikák szövevényébe találja magát a néző.


Nagy pozitívum viszont, hogy előző részekben mellőzőt csatajelenetek után a Fekete-vízi ütközet, méltó lezárása az évadnak.

Trónok harca (2011– ) on IMDb

Game of Thrones Season 1 (2011)

A párom unszolására én is belevágtam fejszémet a manapság kultusszá emelt sorozat első évadjába. Anti-sorozatista lévén (no persze Jóbarátok, Al Bundy és az Alkesz Casanova botlásai nem maradt ki az életemből) nehéz volt rávennem magamat, hogy olyan sorozatot kezdjek nézni, amely világának (fantasy) csak egy koronázott királya(háza) létezik és hiába jönnek (a)Mások, szerintem jó darabig fog csücsülni a CGI-trónon. Persze, hogy Peter Jacksonra gondolok!

Szóval van ez Baratheon házból való Robert, ki első e néven, az andalok … aki régi barátját megy kíséretével meglátogatni messzi északra. Jövetelének persze hátsó szándéka is akad, hiszen Deres urában a királyság védelmezőjét látja. Ezért a jószívű Ned (Sean Been) kénytelen áttenni székhelyét királyvárba, ahol míg a király vadkanokkal hál és szajhákat űz (vagy fordítva ...) addig szembesül, hogy nem fenékig tejfel az élet a trón körül. És ugye bár Vesteroson is állja a régi a bölcsesség: aki korpa közé keveredik azt megeszik a disznók!

A készítők nem lacafacáztak már az első évadban felkavarták a lecsós fazék tartalmát. Van itt kérem minden ármány, intrika és vérfertőzés. Ha túltettük magunkat azon a tényen, hogy nem értjük a Nagyházak(Baratheon, Stark, Lanister,Targaryen) keszekusza kapcsolódási pontjait, rögtön át is adhatjuk magunkat a szappanopera filling’-nek.

De hogy mondjak valami jót is: a karakterek kidolgozása igazán ütősre sikerült, a néző rögtön tud azonosulni velük, legyen akár jó vagy gonosz. Néhány jelentéktelen figurán kívül mindenki teli találat a színészek közül és hatalmas meglepetés a Tyriont játszó törpe színész Peter Dinklage. Milyen meglepő, hogy apró termete ellenére néhány jelenetben szinte betölti a vásznat.

Ha nem rettentett el bennünket, hogy jó néhány szimpatikus karakterünk lebénult, száműzetésbe vonult vagy ne talán meghalt, akkor jöhet a következő epizód adag.

Trónok harca (2011– ) on IMDb

Maleficent (2014)

Angelina Jolie az ezredforduló óta bármit eljátszathat, és 10 évente fogy vagy 10 kilót. Kíváncsi vagyok, ha már megkeseredett nyuggereket fog játszani, mennyit mutat majd a mérleg.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy, vagyis két szerelemes, aki persze soha nem lehetnek egymásért, mert egy ellentétes ingerszegény környezetből származtak. Ez a mondat alapján lehetne filmünk egy trendi romokom is akár. De az alkotók inkább a Grimm-mesevilág és a Dark-fantasy határán egyensúlyozó környezetbe próbálták bele skatulyázni művüket. A történet szempontjából nem lényeg ki gonosz és ki a jó, hisz a kedves is bűnhődhet és az elvetemült is megváltozhat.

A Demóna nem attól rossz a film, mert nem egyedi vagy kicsit túl gyerekes. Inkább az baj vele hogy valahogy nem ál össze egésszé. Ha eltekintünk a számos logikai buktatótól (például ezek szerint akár a holló is lesmárolhatta volna Józsikát) akkor sem hagy bennünk egy fikarcnyi maradandó szikrát se, pláne nem azt, hogy újra nézzük. Mondjuk a mai tini társadalom ezek után biztos, hogy gonosz tündér akar lenni az emós farsangon.
Egyszer volt … jó is, de maradjunk inkább a klasszikus változatoknál.

Maleficent (2014) on IMDb

Beautiful Creatures (2013)

Én már abban a hitben éltem az alkonyatos nyúlós tészta után végre megtisztulnak a mozik a tizenévesen „olyan akarok leni, mint Bella” jelmondatú tiniktől. De tévedtem sajnos az általam eddig komoly rendezőnek tartott Richard LaGravenese (P.S. I love you) valamilyen megmagyarázhatatlan késztetést érzett, hogy rendezzen egyet Margaret Stohl négykötetes varázslós rettenetéből.

Gaitlin városa egy dög unalmas helynek tűnik első ránézésre, még is az itt felcseperedő fiút különös álmok gyötrik. Ethan viszont csak akkor lepődik meg igazán amikor a sulijába érkezik a fantáziálásnak élethű mása, Léna. A lány viszont nem az elkényeztettet fruska, aki beáll jópofizni a helyi sületlen társadalomba. Sajnos a családjának híre is annyira irritálja a helyieket, mint ha az Antikrisztus öltött volna alakot a birtokon. Sőt miután Ethan rájön, hogy a prűd társadalom feltevése nem is alaptalan el is szabadul a pokol rögtön.

Eltúlzóan klisés misztikus szirupot sikerült az alkotóknak varázsolni az üres alapanyagból. De még is remény teli próbálkozásnak tűnik, hogy a nagy öregek (Irons, Thompson) némi színészkedéssel töltik meg a vásznat és ehhez alkotók kitűnően adagolják a különleges effekteket aláfestésnek.
Ha nem lenne, ennyire erőltet és mélyenszántó dialógusokkal megspékelve a történet, még elég kellemes mozi is lehetne belőle. De hát elődei már lefektették a kijelölt utat.

Beautiful Creatures (2013) on IMDb

Winter's Tale (2014)

A Téli mese az az a film, amiben csodák mégis lehetnek.

Egyszer volt, hol nem volt, egy csavargó, Peter Lake (Colin Farrell) aki nem tudta, hogy kiemelt szerep vár rá a jó és rossz mindent eldöntő harcában. Híres tolvajként állandó meneküléssel telik az élete, míg nem egy szép nap egy csodás ló megmenti a kerületi rendfenntartó (Russell Crowe) és serege karmaiból. Ezután az árva fiú sorsa meglepő fordulatot vesz, összeismerkedik a gyönyörű Beverly Pennel, aki mellesleg halálos tüdőbajban szenved. De ki tudja, segíthet-e még valamilyen misztikum a két szerelmesen?!

Az alkotók nem akartak nagyszabású romantikus mozit csinálni, inkább a jó és a rossz harcát akarták nekünk bemutatni korunk legjobb férfi színészei tolmácsolásban. Tehát felejtsük el azt, hogy a film forgalmazói ezt az alkotást becsomagolták egy színes, csillogó papírba és betették a karácsonyfa alá.
A Téli mese az az a film, amelyben csodák még is léteznek.

Winter's Tale (2014) on IMDb

Midnight in the Garden of Good and Evil (1997)

Éjfél a jó és a rossz kertjében
Egyik nagy kedvencem Mr. Eastwoodtól, most megnéztem megint, sokadszorra.

John Kleso (Joh Cusack) Szavana-ba érkezik, hogy egy karácsonyi partiról tudósítson lapjának. A város legnagyobb estéjét, amit az új gazdag Jim Williams (Kevin Spacey) rendez, mondhatni hatalmas érdeklődés övezi. Főhősünk szépen lassan ráébred, a hely ahová csöppent, az maga a paradicsom, itt az élet szinte állandó bulizásból áll. A város szépen magába szippantja és a nagy sztori is megtalálja közben. Azt forgatja a fejében, hogy Jim felemelkedéséről ír egy könyvet és pont kapóra jön, hogy az estélyen egy gyilkosság is történik. Az ügy felgöngyölítése közben megismerkedik a woodoo-mágiával és összebarátkozik a különc milliárdossal.

Clint papa jól ötvözi a thrillert, a füledet sötét misztikummal és az egészet megspékeli egy kis Mississippi menti jazzel. Cusack többször bizonyította, hogy a lelki válságban lévő írót remekül tudja hozni, Spacey pedig bármit el tudott hitelesen játszani ekkortájt. Figyelemre méltó még a forróvérű ifjonc szerepében a fiatal Jude Law.
Igazi a krimi élmény a kilencvenes évekből.

Midnight in the Garden of Good and Evil (1997) on IMDb

A Sunset Limited (2011)

Kétszereplős kamaradráma, az „ördögi” Tommy Lee Jones munkásságából (IMDB). Partnere az „isteni” Samuel L. Jackson.

Helyszín egy lerobbant lakás valahol New Yorkban, itt esnek egymásnak a főszereplők. Jackson karaktere az istenhívő a sittet is megjárt, de most drogosoknak segítő prédikátor (lehetne akár az idősebb Jules is a Ponyvaregényből). Jones a hitetlen, magányra vágyó professzor (még a nevüket sem említik).

A film szinte mint egy bokszmeccs, az elején csak kóstolgatják egymást, utána viszont belecsapnak a lecsóba, oda –visszaadják a kemény szavakat.
Nem kell sokat várni a filmtől (már a stílus miatt is adott), de aki veszi a bátorságot, hogy belekezd, az nézze végig, mert megéri.

A Sunset Limited (TV Movie 2011) on IMDb