Sorozatok 2013-ból II.




Under the Dome 

Stephen King horror nagymester története alapján készült sorozat, pár alig ismert epizódszínésszel a főszerepben. 
Bivalybasznád városára hirtelen egy bazi nagy, átlátszó félgömb borul, se ki, se be a kis koszfészekből. Vannak itt hatalommániás politikusok, idióták, őrültek, közemberek, rejtélyes idegenek (úgy értem, nem helyi arcok), akik vezényszóra egymásnak esnek. 
Azt hiszem, nálam 3 részt ért meg, már ekkor kezdett megmutatkozni, hogy a Búra alatt a Barátok közt amerikai, búra alatt játszódó változata. Sokkal többet ki lehet ebből a sztoriból hozni. Sokkal. 
King pedig, attól függetlenül, hogy jó könyveket ír (inkább írt), a filmekhez nem ért, ugyanis ez "végre tetszik neki", az összes valamire való regényfeldolgozás közül pont ez. Tényleg voltak szarok, de mondjuk a Ragyogás óriási klasszikus, de neki az sem tetszett, sőt, fel volt háborodva. Gyökér.


Luther

Óriási, megahiperszuper kedvenc Angliából. Baromi nagy meglepetés volt a kellemes fajtából. Erősítenek az angolok, nem is akárhogy. Úgy vannak vele, ha már nincs annyi pénzük, mint a nagy amerikai stúdióknak, olyan túlmajmolt sztárjaik sem, látványban is jobban kellene erőlködniük, inkább csinálnak egy rövid, baromi jó színészekkel telepakolt, erős történettel feltuningolt sorozatot. Ahol nincs megállás a lejtőn lefelé. 
DCI Luther nyomozó folyamatos zuhanását láthatjuk (jobbára, de nem kizárólag lelki és erkölcsi értelemben) ügyről-ügyre. Eléri a mélypontot. Többször is. És mindig azt hiszed, ennél már nem lehet lejjebb, már nem lehet rosszabb.
Sötét és tényleg kiborító (a néző számára is) ügyek megoldásával próbálkoznak több-kevesebb sikerrel. Van fő szála is a történetnek, nem süpped bele az egy ügy-egy rész unalmába. 
A famme fatale Alice (Ruth Wilson) a kacsaszájú sorozatgyilkos, akivel Luther semmilyen értelemben nem boldogul. Nem szép a csaj, de olyan érzéki és félelmetes, hogy az már vonzó.
Ráadásul abszolút fogyasztható a sorozatokat kevésbé kedvelőknek is. Hiszen csak 3 évad, azon belül is 14 rész.
DCI Luther (Idris Elba) a legjobb.


Whitechapel

Angolosan tálalt nyomozós sorozat, részeken átívelő, egyátalán nem egyszerű és könnyen emészthető gyilkossági ügyekkel. 
A Luther nyomdokain haladva inkább a depresszív és sötét vonulatú sorozatokhoz tartozik. 
Az elején még ügyetlenkedő, neurotikus felügyelő, DI Cahndler (Rupert Penry-Jones from Spooks) lassan beilleszkedik a csapatba és igazi vezetővé válik, miközben Whitechapel vérfüdővé válik minden részben.
Évadonként ez is csak 3-4 részes, de úgy vannak vele, ez legalább legyen tuti.
Csak ajánlani tudom.




Supernatural

Egyszer, az első évad vége felé abbahagytam, untam az egy sablon szörny/rész felállást. Utána gondolom a film és sorozat uborkaszezon miatt újrakezdtem és sokkal jobb lett. 
Persze a készítők tudták, hogy én már ne nézem és gyorsan léptek, hogy a 2.évad izgalmasabb legyen. 
A 3-5 évad baromi jó, minden benne volt, hogy a képernyő elé ragasszon. Izgalmas volt, csomószor vicces és jó karakterek voltak benne. Persze jött a többi évad is és beleestek abban a tipikus hibába, hogy már nem tudták hová fokozni a feszültséget. Nem volt már nagyobb főellenség. 
A sátánt helyre rakták, az angyalokat is visszapofozták a mennybe. Ki legyen még? -teszik fel a kérdést a producerek. A sorozatot zabálják, ki is találtak valamit. Legyen a keresztény hitvilágon kívüli gonosz, még amikor isten kezdő volt, nem csak embereket teremtett ám, hanem másokat is...ők meg nem szeretik az embert, mert isten már csak velük foglalkozik.
Na ne b*ssz. És elkezdődött újra az egy szörny/rész nyirbálás. Valahol a 6 és 7 évadnál hagytam abba. Addig viszont jó volt. Úgy-ahogy.


Ripper Street

Korabeli angolos-nyomozós sorozat. Viktória-korabeli, hogy pontos legyek. Vicces, kockás öltönyök, nagyítóval rohangáló nyomozók. A Hasfelmetsző utáni időszakban játszódik a történet, ahol minden gyilkosságra és rossz dologra azt gondolják, talán ez is Jack műve volt. 
Ez sem az a vidám hangulatú matiné. A főszereplő Matthew Macfayden (ugyancsak a Spooks-ból).
Pár rész után azt mondom, tetszik, majd látjuk.