The Majestic (2001)

Mi lenne ha?

Jim Carrey-re nem éppen a drámai szerepei miatt emlékezünk. Bevallom, pedig én a drámai szerepeiért szeret a gumiarcú színészt és az a kedvenc filmem tőle.

Peter (Carrey) 50es évekbeli Hollywoodi álomgyárban szorgoskodik íróként, de minő véletlen az akkoriban oly divatos kommunista üldözés áldozatául esik. Ezután karrierestül elindul lefelé lejtőn, tetőpontként egy mámoros estén a folyóba zuhan. Felébredve amnéziát kapva egy idilli kisvárosba kerül, ahol főhősünket egy háborús hőssel azonosítják. A dolog működik is egy darabig, míg nem az emlékek és rendőrök meg nem jelenek.
Szerintem ez egy nagyon alul értékelt a mozi. Pedig Carey nem lehet panasz, karrierje legjobb alakítását nyújtja. Nagyon erős a drámai vonal, csodaszépen van fényképezve és iszonyú jó Jazz betétek csendülnek fel a filmben.

Aki utálja gumiarcú barátunkat annak azért, aki pedig szereti annak pedig azért lesz érdemes megnéznie.

The Descendants (2011)

Utódok (IMDB)
Úgy néz ki, tavaly minden második filmben George Clooney játszott. Itt Oscar jelölést érően.
Matt-nek (Clooney) a felesége hirtelen halála után nyakába szakad a két lánya nevelése. Nem olyan problémás kölykök csak azokkal szokásos gondokkal küzdenek, mint a cikizés vagy bulizás. Főhősünkre vár még egy nagy feladat is, hogy kinek adja el a nagy családi örökségnek számító földterületet. Ezt az egészet megfűszerezve, még egy titok is előbukkan a neje halálának körülményeit illetően . Egy tipikus életútkeresés mozi, melyben a bú és a bánat hangsúlyozzák a drámai részeket, a fiatalság és a coolság a filmünkben pedig a vígjátéki elem. A helyszín sem szokványos, a gyönyörű, romantikus Hawaii. Ezek az apró dolgok, amik élvezhetővé teszik a filmet.
Azoknak ajánlom, akik szeretik, hogy a főszereplők csak bámulnak a nagyvilágba és keresik a helyüket.

Safe (2012)

Hogy miért nézem az újabb és újabb Jason Statham túlpörgetett akciófilmeket, fel nem foghatom! Volt a Szállító,  meg a Mestergyilkos, a Crank című szörnyedényről ne is beszéljünk. Futószalagon gyártott, egy kaptafára készülő filmek.
Na, ez a mozi is olyan, de...élvezhető akciókkal, legalább.
A sztori itt is bugyuta, de látványos a bunyó (a metrós agyabugyálás tuti), jók az üldözési jelenetek, sőőőt, még vicces is néha.
Arra készültem, hogy nagyjából 4x sebességgel pörgetem a dvd lejátszóban, ehelyett majdnem tekerés nélkül végigültem...ez is valami.

Ils (2006)

Kemény és idegtépő film megtörtént esemény alapján (IMDB). Ha túlteszem magam azon, hogy Romániában játszódik, akkor egészen tetszik a film. Szerencsére igazából francia alkotás, ez meg is látszik rajta, igényes lett (az ilyen típusú filmekben még az angolok profik, bizonyíték itt és itt). A történetről nem mondok semmit, nézzétek meg az alábbi videót, utána a filmet és f*ssatok be!
ignem

American Reunion (2012)

Avagy az Amerikai Pite 4, vagy 5. része, mit'tudom én (IMDB)! Az első kettőt láttam, az biztos! Az esküvőset meg a másikat nem, de ezt igen.

Dögös csajok nagy dudákkal, pia, Stifler és a mamája...nosztalgiáztam kicsit, jó volt. A film annyira nem, de legalább eszembe jutott, hányszor néztük meg a haverokkal az első részt és hogy vártuk a másodikat (amit moziban néztünk meg, ami ugyancsak megért egy misét:))!

Ha nem fűznek ilyen élmények az első részekhez, ne nézd meg, unni fogod! Nekem azért párszor mosolyra torzult a képem, a fene egye meg, de öreg vagyok már!

ignem

Inglourious Bastards (2009)

Becstelen brigantyk (IMDB)

Quentin Tarantino nagyszabású háborús eposza ínyencségnek számít a rendező repertoárjában.

A direktorunktól már megszokhattuk a több szálon futó cselekményt. Most nem kevergeti az idősíkokat, csak bemutatja a főszereplőket ámulatba ejtően gyönyörű képekkel megspékelve. Egyfelől az intellinges „zsidóvadász” Landát (Christoph Waltz lenyűgöző alakítása) nem éppen a könyörületes oldaláról ismerhetjük meg a nyitó képkockákon. A zsidó Aldo Raine (Brad Pit, legjobb játékait is hajazza) az ellentéte ellenségének, fennkölt és egyfolytában jár a szája. Ő és kis osztaga jó apacs módjára vadászik azokra, aki német egyenruhát viselnek. A film kap még egy francia szálat is, innentől kezdve egy kis mozi lesz az események központja. QT-nél már megszokhattuk, már hogy mellékszerepekben se kezdő aktorok serénykednek (csak egy pár név a teljeség kedvéért: Til Schweiger, Michael Fassbender, Diane Kruger). Na és akkor miről is szól a mozi? Biztos, hogy nem árulok el nagy titkokat, ha leírom: a II világháborúról. Viszont ehhez hozzávesszük Tarantino stílusát, meglepődve figyeljük, hogy ez nem az a történelem, amit töri órán hallottuk. Néhány momentum, ami kiemeli a filmet, hasonló társai közül:

- Aldo szájából elhangzó rengeteg gúnynév a friccekre'.

- Francia, német és egy kicsi olasz nyelvlecke a'la Waltz

- A német filmtörténelem bemutatás Mike Myers tolmácsolásában

És még reggelig sorolhatnám...

Minden filmkocka tökéletes kapcsolódik egymáshoz, nincsenek üres járatok, a feszültség végig érezhető a filmben, másodszori megnézés után is. Ez ritka dolog nálam legalábbis!

tás

The Cabin in the Woods (2011)

Öt barát (jócsaj, a kocka, a keménygyerek, az okos és a szende szűz) a hegyekben tölti a hétvégét, egy isten háta mögötti kunyhóban. És szokás szerint elkezdődik a rémálom:)!

De rohadtul unalmasnak hangzik, DE NEM AZ! Mi több, eredeti. Igen bezony'ám! Ez a kis felvezető rész, mint egy hagyományos horror kellék, csak tisztelgés a nagyok előtt (Evil Dead). Aztán belecsap a lecsóba, meglepetésből meglepetésbe esel és még jókat is nevethetsz, ha túlteszed magad a néha ijesztő jeleneteken!

Nem fosatós egyébként. Nem is horror, inkább egy rémes mese, mintha Tim Burton kisöccse rendezte volna.

A forgatókönyv írásánál ott sertepertélt Joss Whedon (Bosszúállók, Serenity, Buffy), ami nagyon meglátszik a filmen, egy az egyben az ő stílusa. Könnyen felismerhető (már csak az általa favorizált színészek miatt is).
A filmet már 2009-ben leforgatták, de csak most dobták piacra, valami marketinges gond volt vele (meg aztán most, hogy Whedon "sztárrendező" lett, meglovagolták a sikerét)

Régen láttam ennyire szórakoztató filmet. Nagyon tetszett, mert eredeti.

The Ides of March (2011)

A hatalom árnyékában

A rendező Clooney, a téma már megint a politika.

Mike Norris szenátor (Clooney) versenyben van az elnöki székért, csak egy pár körzet támogatására lenne szüksége. Segítője, az ifjú titán Stephen (az ügyeletes macsó Ryan Gosling), aki mindenre képes a siker érdekében.

A film atmoszférája nyomja a mellkasodat, mit egy infarktus. Sőt az élet nagy kérdéseire is igyekszik választ adni a mű. A hűség vagy pénz, szerelem vagy igazság. A szokásos jó fiú-rossz fiú séma, Gosling pedig tökéletesen hozza a „csendes amerikait”.

Hogy mégis miért érdemes megnézni? Talán a két főszereplő tökéletes játékáért, amit az ilyes fajta filmekben már megszokhattunk

The Hunger Games (2012)

Miután megnézem, megtudtam, hogy mostanság ez egy "kultfilm", óriási siker. A könyv, ami alapján készült, 510 ezer listát vezet minimum, a film pedig 700 millió dolláros bevételnél tart. A legmegdöbbentőbb, hogy az IMDB-n 7.5 az értékelése (10 a max). Vagy mindenki hülye, vagy 10-14 között lányok szavaztak csak és kizárólag.

A sztori lerágott csont. A színészek nem rosszak, de nem is jók. A vége befejezetlen, a harcjelenetek gyerekesek. Látványban nem bővelkedik, a CGI egyenesen nevetséges, de ez még nem is lenne hátrányára, ha helyette bármi említésre méltó lenne benne.
A szexbombának kikiáltott csaj meg úgy néz ki, mint egy jóllakott óvodás. Ez lenne a bombanő?

Helyette ajánlom: Battle Royal, Running Man (ebben a kategóriában tízszer jobbak)

Nézzétek meg, vagy legalábbis kezdjétek el és mondjátok, hogy igazam van.
És itt egy szuper trailer, ami pár percben elmondja a lényeget.

Intruders (2011)

Clive Owentől rég láthattunk minőségi darabot, hát ha ezen segíthet a 28 héttel később rendezője.

Bevezetőben látszik, hogy nem gyerek matiné lesz a film. Csak erős idegzetűeknek!(Ez igaz a film többi részére is.) Aztán szépen lassan meg ismerjük a Farrow családot Anyuci, egy átlagos tinédzser és a családfő (Owen). Megszokott külvárosi életet élnek, szülinapoznak és sokat bolondoznak. Mind addig még egy kis ládikó nem kerül a lányka keze ügyébe, aminek a kinyitása után felborul az idilli és valami iszonyat kerül elő a múltból. Nagyon rémisztő a film, de történet elég lapos és kiszámítható.

Senki ne várjon katartikus élmény, csak az nézze, meg aki egy jót akar borzongani!

tás

Intouchables (2011)

Életrevalók

Már megnézése előtt is tudtam, hogy nehéz lesz erről a filmről írnom.

A két főszereplőnk két teljesen ellentétes karakter. Philippie gazdag középkorú úr a felső tízezerből, aki egy baleset folytán tolószékben kénytelen élni. Driss a nagydumás fekete céltalan srác a gettóból. A sorsuk egy ponton összekapcsolódik, mikor is beáll a nagydumásunk ápolónak gazdagékhoz. Persze innentől jönnek a klisés és a szokásos poénok, de ezek jelent estben ülnek és jó pofák. És hogy mi a fűszer? Hogy ez az ízig-vérig amerikai történet, egy francia filmben kap helyet.

Rég láttam már ilyen szép összhangot dráma és humor közt.

Blackthorn (2011)

"There are only two significant events in a man's life: when you leave home and when you go back. Everything else is just the middle."

Butch Cassidy (álneve: James Blackthorn) Bolíviában éli nyugdíjas mindennapjait (IMDB). Már nem sok minden tudja lázba hozni, fiatalsága odalett, a barátai halottak. Honvágy gyötri és még egyetlen élő rokonával szeretne találkozni így hazaindul egy bajba jutott mérnökkel és az azt üldöző csapattal az oldalán. 

Egy minden sallangtól és közhelytől mentes, igazán remek és megnyugtató western filmet néztem meg! Nagyon meg vagyok elégedve vele. Nagyon.

Body of Lies (2008)

"Ain't nobody likes the Middle East, buddy. There's nothing here to like."

Egy fedett CIA ügynök, Roger Ferris (Leonardo DiCaprio) vesszőfutása a Közel-Keleten, terroristák és a saját főnökei között (IMDB). A cél, hogy elkapják az egyik nagy terrorista sejt vezetőjét. A gond, hogy ahány ember, annyiképpen képzelik el a megvalósítást.

Jó film, DiCaprio remek, Mark Strong (Hani) egész egyszerűen félelmetes, mint a helyi titkosszolgálat vezetője, de jó, hogy nem vagyok az útjában.

Összességében  tényleg jó mozi, kiváló szereplőkkel és jó történettel. Ridley Scott rendezte és mindezek ellenére is egyszer nézhető, de attól félek, egy hét múlva nem nagyon fogok rá emlékezni.

Mirror Mirror (2012)

Tükröm, tükröm

Ha egy klasszikus mesét megpróbáltak élőszereplőkkel vászonra vinni Hollywoodban, abból még nem sült ki soha semmi jó!

Hófehérke (Audrey Hepburn hasonmás) elnyomottan él egy kastélyban, apja eltűnése után a gonosz mostoha (a ripacs Julia Roberts) nyomorgatja az udvart és a népet. Feltűnik aztán a gazdag spanyol herceg és mindketten rástartolnak. Féltékenységből főhősnőnket kihajítja a palotából mostohája. A zord rémségekkel teli erdő elnyeli a kislányt. Disney-szerű, unásig elcsépelt, gagyi poénokkal teletűzdelt vígjáték. Csak kínomban röhögtem rajta.

Végén a szokásos dalra fakadás, ami odavonzza az állatokat (jelen esetben az én vagyok, hogy leültem elé) Annyira gej' és édes, hogy tutkóra megfekszi a gyomrod!

tás

Battleship (2012)

Vajon miért is néztem meg? Rohadtul látványos, de nagyjából ennyi is (imdb itt). Kicsit Függetlenség napja mai kiadásban. Az összes közhelyet elsütik benne, amit csak lehet és még rá is dobnak egy lapáttal. Van itt hősiesség, bátorság, szerelem, önfeláldozás, hajóval nyomott kézifékes fordulás, heroikus harc és megérdemelt jutalom. Már elmúltam 10 éves, így annyira nem jött be.

Óóó, hogy miért is nem győztek az idegenek...:)

ignem