On the Waterfront (1954)

Kazan és Brando neve garancia egy igazi dráma katarzishoz.

Terry (Brando) egy dokkmunkás a rakparton, a szakszervezetis bátyja révén kiváltságokban is részesül. Kicsit együgyű céltalan srác, akit még az sem érdekli, hogy legjobb barátját meggyilkolják. Egy nap arra kérik, szimatolgasson a helyi atya által életre keltett elégedetlenségi gyűlésen. Itt ismerkedik meg Eddivel a halott fiú húgával, aki rabul ejti a morconatróger szívét. Így nyitva fel Terry szemét mekkora a korrupt és igazságtalan világban is él. Ebben az időben a közönség imádta a tragikus sorsú hétköznapi hősöket, akiket Brando elementáris erővel keltett éltre. Kazan mesterien rendezte a naturális gengszterfilmeket, ebben a műben is érzékelhető egy szervezet felépítése és szerepvállalása. A New Yorki kikötő életetnek és a tárgyalóterem feszültségének bemutatása az egekbe emelte a rendezőt. Ezen kívül jó érzéke volt a kezeltetetlen aktorrokhoz, dolgozott: Deannal, Beattyvel és három közös filmet forgatott Marloval.

Kicsit vontatott és nehezen emészthető, de még is van ereje a színészi játékoknak, ami manapság már szinte kiveszett a szélesvásznú mozikból.