A Manzoni család tanúvédelmi program alatt áll, most éppen Franciaországban bujkálnak. A családfő (De Niro) rájön a nagy semmittevésben, hogy megírja a visszaemlékezését, aminek az értük felelős ügynök (Tommy Lee Jones) nem nagyon örül. A család közben éli "hétköznapi" életét, kicsit amerikaiasan az embertelen Európában.
De Niro, ha olasz maffiózót kell alakítani, egyből rábólint a szerepre, legyen az akármilyen semmitmondó is.
De nem is ez a legnagyobb baj, ha szeret bűnözőt játszani, hát rajta, ő néha még meg is tölti élettel a szerepet.
A film viszont annyira nem szól semmiről, hogy az már fáj. Nem tudom eldönteni (szerintem Luc Besson, a rendező sem), milyen mozi akar ez lenni. Valamiféle vígjáték-családi dráma-akció mixtúra.
A végén mintha rájöttek volna, hogy vígjátékot akartunk, de nem lett túl vicces, így pakoljunk bele egy bazi nagy lövöldözést sok robbantással és akkor tuti lesz. Hát nem lett.
