Whiplash (2014)

A tavalyi (2015) legtöbb fórumon az évfilmjének megválasztott nem éppen bohókás zenei drámája vajon elég hangsúlyos-e ahhoz, hogy elvigye az évet?! Legalább is nálam…

Andrew (Miles Teller) nem az nyár polgár amerikai kezdő zenészt, aki megfélemlíthet a tanszék fura ura (J.K. Simmons). Véresre vert kezek és verejtékben úszó dob felszerelés is kevés ahhoz, hogy a jazztanárok atyaúristenét meghassa. Ha valaki a legjobb akar lenni, az haljon meg sikerélt és tartassa végi a ritmust!

Nehéz az élete annak aki Amerika leghíresebb zenetanszékét válassza ugródeszkává a világhírnév felé. Tök egyszerű, de még is átütő játékok és több a jazz, mint egy 50-60-as évekbeli musicalben. Életszagú frázisok, vér és verejték, avagy hogyan legyél a világ legjobb jazz dobosa. Hát ne a Hungáriba szülessél lehetőleg!

Begin Again (2013)

Szerelemre hangszerelve

John Carney hangos Sudance sikere után jó sokára kapta meg a lehetőséget, hogy végre ízig-vérig hollywoodi produkciót dirigáljon. A filmjéhez megkapta korunk két remek karakter színészét és mellé még a könnyűzenében igen csak tehetséges érzelmes rockert, Maroon 5 front emberét Adam Levine-t.

Van úgy, hogy az embernek minden össze jön egyszerre, na a film főhősei is ilyenek. Dan (Mark Ruffalo) egykoron ünnepelt kiadó vezető volt, de házassága tönkre ment és az alkohol problémái miatt ki csúszott a lábai alól a talaj. Láttunk már ilyet! (Ha ez most egy akció mozi lenne, akkor egy véres trikóba jól megbosszulná az asszony félre kettyintését). Great (Keira Knightley) a csöndes, angol kislány gimis szerelmével New Yorkba költözik, hogy zenészek siker felé vezető rögös útjain együtt induljanak el. De a srác (Levine), ahogy bekopogtat az ajtaján a hírnév már is dobja a sznob cicát. Gondolom már mindenki kitalálta, mi fog kisülni a két elfuserált lélek találkozásából.

Van valami megindító ebben a két elesett karakterben és valami iszonyúan jó fest alá a rendezőnk (Zeneszerzőnk) a megindító képek alá. Ezek a trackek bebújnak az emberbőre alá és a néző beleborzong abba, hogy mekkora tragédiák állnak a dolgok háttérben.
Persze lehet rajta bosszankodni, hogy néhány szituációt már lerágták a kutyát. De rég nincs már új a nap alatt …

The Doors (1991)

Oliver Stone rendezői karrierje kezdetén előszeretettel forgatott Vietnamról és annak hatásáról saját tapasztalataiból ihletet merítve igazi remekműket. Ehhez az életérzéshez remekül passzolt Jim Morrison életútja, aki egy olyan Amerikában szeretett volna élni, ahol lehet drogozni és szexelni, egy szóval szabadon élni.

Egy fiatal költő (Val Kilmer) bolyong céltalanul a kaliforniai tengerparton és itt találkozik a bájos Pamélával (Meg Ryan), akibe halálosan beleszeret. Ezzel képkockákkal indul el Jim Morrison a nagy sikereket rejtő ismeretlen felé. A barátokkal való közös zenélés öröme egy idő után átvált zsigeri élvhajhászásba és szépen robog a vonat a tragédia felé. Ahogy zenekar egyre populárisabbá válik, a főhősünk úgy kezd a drogok és az ital ingoványába egyre jobban elmerülni

Morrisonnál tipikusabb polgárpukkasztót nem hordott a hátán a földkerekség és ezt a motívumot rendkívüli módon aknázta ki Stone a filmjében. A rendező sajátos képi világa és lenyűgöző vizualitása a nézőt  visszarepíti a hatvanas években, ahol aki egy kicsit is különc  és tehetséges volt azt a hírnév rögtön felkapta. Kilmer hozta az elvárást játékával és „körítés” se lehet panasz.

Akkor miért is nem érte el csillagokat a mű? - Talán azért mert az alkotók sokszor irányíthatatlan tébolyultként ábrázolták Morrisont a filmben, ami azért nem teljesen reális.

Ettől függetlenül a film egy remekmű, mert dinamikusan és hatásosan mutatja be banda és énekes viszonyát, emelet azt is megtudjuk hogyan is születek azok a szuperslágerek amelyek ennyi év után még mindig hallhatóak.

Control (2007)

Miként lehetséges az, hogy meg annyi igényes zene és zenés születik a Brit-szigeteken?!

Mert szinte minden évtizednek meg voltak korszakos egyéniségei vagy éppen fenegyerekei. Sting és a Police, Freddie Mercury és a Queen, Bono és a U2 vagy napjainkban Robbie Williams igyekezett borzolni a kedélyeket. Mi közös ezekben az emberekben, hogy egytől egyig a popkultúra kiemelkedő alakjai, nagyfokú igényesség és némi keserv jellemzi a zenéjüket.

Ian Curtisben (Sam Riely) is megvolt a tehetség, hogy feliratkozzon a Brittek, akikre büszkék vagyunk névsorában. A 70-es évek Manchesterében lázadás és kitörni vágyás velejárója volt a zene. Punk, mint stílus felemelkedése, megint csak Angliából indult el, sok más társával együtt (pl. Heavy metal). A főszereplőnk azon korszakával kerül szemben a néző, amikor a siker után vágy összecsap túl gyorsan jött hírnévvel. Tegnap még egy kis manchesteri kocsmába zenéltem, ma meg már megörülnek értem Amerikában. Egyensúlyozni a drogok, az alkohol és a gyors szerelemek vagy a tisztán látás mezsgyéjén nem egyszerű dolog.

A brit melankolikus hangulatot nagyszerűen elkapó rendező, nem bonyolította túl a dolgokat. Minimál stílusban, feketén-fehéren kellő érzékenységgel tárja elénk a főszereplő által remekül éltre kelete lelkivilágot. Lehetne az alkotók küldetése az, hogy e tragédia után talán nem annyira vessük meg a depresszióval küzdő sorstársainkat.(imdb)

Annak ajánlanám, aki csípi az igényes, jó brit rockzenét és nem retten meg a dráma báránybőrbe bújtatott farkasától sem.

Almost Famous (2000)

Majd nem híres

Mikor még Cameron Crowe neve egyet jelentett minőségi szórakozással.

William amolyan dédelgetett kisöcsi a Miller családban. Nővére, Anita (Zooey Deschanel) lázadása és otthonról menekülése után, a hátrahagyott lemezek megváltoztatják főhősünk életét. A fiatal William újságírói ambíciója hozza össze Stillwater nevezetű Rock’n Roll bandával és múzsájukkal, Penny Lannel (Kate Hudson). Az érzékeny kisfiú a turnék során kőkemény firkásszá és férfivé érik.

A rock Forrest Gumpja és az ő Jennyje nem mindennapi kalandokat él át az együttes mellett. Részletes képet kapunk a kilencvenes évek bandáiról (Drog, csajok, hátország), az örömzenéléstől a súlyos pénzekig. Közben pedig baromi jó slágerek csendülnek fel.

Ez az igazi rock musical nem az a kikúrt Rock of Age!