The Imitation Game (2014)

Kódjátszma

Az egyetemes világtörténelemnek mindig is lesznek vakfoltjai, de évről-évre kiderül valami meg döbbentő dolog, ami felforgatja eddigi teóriánkat. Alan Turning II világháborúban betöltött szerepét a brit kormány 50 évig titkolta. De ez már maga történelem!

Anglia egyik tragikus hőséről szól eme történet, aki megváltoztatta második világháború állását. Alan Turing amellett, hogy kiváló matematikus, megfejtette a németek megfejthetetlen kódját, az enigmát. Viszont eme tettét sosem hozhatták nyilvánosságra, ezért nem is kiáltották ki hőssé, inkább mássága miatt kínozták évekig. Ugyan is ezen időszakban királyságilag támogatott volt a homofóbia.

Ez a film után Benedict Cumberbatch csuklóból eljátssza majd azokat a csodabogarakat amelyeket Selymour már sajnos nem játszhat el. Felettébb érdekes maga a történet, amellett, hogy egy rögeszmés, különc és egysíkú matematikus életéről szól a játékidő nagy része. Sajnos a mellékszereplőkre ez nem igaz, talán túlságosan is nagy teret hagynak a jutalomjátékot összehozó főszereplőnek. De ez persze nem vesz el a film nagyszerűségéből semmit.

Cinderella Man (2005)

A remény bajnoka (A hamupipőke ember)

Ron Horward, miután mindenféle stílusban kipróbálta magát, rendezett egy sportfilmet is. Sőt a kedvenc színészét is magával hozhatta a stábba, hiszen Russel Crowe mackós alkata pont megfelelt a szegények bajnokának, azaz Jim Braddock életre keltésére.

Az első világháború utáni gazdasági válság padlóra küldte szinte az egész nemzetet, köztük a Braddock családot is. A fényes jövő előtt álló bokszoló sajnos minden vagyonát elvesztette és a meccsein is elhagyta a szerencse. Míg nem egy szép napon csak tető alá hoznak a főhősünknek egy olyan mérkőzést, amit nem nyerhet meg. De ezen az estén a ringben valami elemi erejű váratlan történik, ami reményt adhat a megkeseredett elszegényedett nép számára.

Ez a film egy az egyben a brutális küzdelmekről és a végletekig kitartásról szól, na meg egy picit a szerencséről. A legkönnyfakasztóbb drámai elemekkel teletűzdelt alkotás lett belőle egy olyan ember történetéről, aki a mérhetetlen szegénységből és kilátástalanságból merített erőt.

Horward miután belelendült, nem cicózott, elővette a legalapabb hatásvadász elemeket (gyerekek, ennivaló, becsületesség) és ott verte vele gyomron a nézőt, ahol csak lehet. Hibaként fel lehet róni, hogy néhol pont a felsorolt klisék miatt egy kis történelemferdítésre került sor. Például Baer nem volt ennyire kegyetlen, mint ahogy ábrázolták a moziba, minden ellenfelétől bocsánatot kért, akit megalázott vagy megbántott. Jimet mérhetetlenül tisztelte és tartott tőle, mindent megtett, hogy elkerülje az összecsapást. Sőt a korabeli újságírók többször fejtegették, hogy szándékosan adta át a címet közös mérkőzésükön. De ez már csak tényleg szőrözés.
Többször nézhető boksz-mitológia, ami megkönnyezteti még a keményszívű férfiakat is.

Hitchcock (2012)

Alfred Hitchcock bemutatja: Hogyan készült a Psycho.

Zseniális rendezőnk (Anthony Hopkins) újabb nagy dobáson töri a fejét. Kezében akad egy könyv, ami egy sorozatgyilkos nem egyszerű történetét meséli el. Hitch érdeklődését az is ösztönzi, hogy minden stúdió visszavágta a megfilmesítés lehetősségét. Rendezőnk kiadja parancsot, hogy vásárolják fel az összes példányt az országba és neki kezd élete legádázabb küzdelmének. A filmre a pénzt saját magának kell előteremteni, néha maga csinálja meg jelenetet (késes) és végül a felesége (Helen Miren) vasszigora kell a mű befejezéséhez.
Mozi nagyszerűségét egy ember adja az pedig maga Hitchcock életre keltése, a rögeszmés faarcú embert manír nélkül elővarázsolja nekünk Hopkins. Igazán ütős drámai atomszférát teremt már maga történet, ezért a néző már tényleg elhiszi, hogy dokumentumfilmet lát. De lehet izgulni a főhős házaspárunkért is, pedig tudjuk mi lesz a végkifejlet.

Rajongói szemmel tényleg érdekes film, viszont aki nem kedveli, a két fentebb említett urat az ne vágjon bele.

Machine Gun Preacher (2011)

Sam Childers (Gerard Butler) helyi keménygyerek, drogdíler. iután kiszabadul a börtönből, pár bunyó és gyilkosság után hirtelen megtalálja istent és felhagy erkölcstelen/züllött:) életmódjával. 

Először csak Amerikában segédkezik a rászorulókon, majd Afrikáig megy, hogy ott építsen templomot, játszóteret, mentsen gyereket, stb. + szétlője az ellent, mert a békéért harcolni kell.

Később jöttem rá, hogy ez egy életrazi ihletésű film, a főszereplő egy ma is Arfikában ügyködő önkéntes. Nem állhatom az életrazi jellegű, fél-doksi fimeket. Az tuti, hogy nem úgy történt, de azért úgy próbálják eladni! Amúgy meg vontatott és sokszor unalmas.

Szájbarágósan adja elő, Afrikában milyen rossz a helyzet. Biztosan.

Én a magam részéről nem szeretek gyerek tetemekkel tele filmet bámulni.

Nem ajánlom!

ignem