Nekem az eredeti film egy olyan sci-fi volt, ami beleégett a tudatomba. A felejthető Burtonos próbálkozás után jól esett Rupert Wyatt filmjének újszerű állat-drámás kísérlete. Ezért kíváncsian vártam folytatást, mert általában a középső részekre szokott maradni a nagy csavarok és az igazi giga hirig'.

Az intelligensé váló majmok viszont igen jól átvészelik az erdőben az odakint tomboló influenzát.
A maroknyi túlélő társadalom, élükön Dreyfusszal (Gary Oldman) szemet vet az erdőben lévő erőműre, amely megoldaná a humanoid faj fennmaradását. Cézár törzsfőnök hajlandó segíteni, ha békén hagyják őket. De gyorsan kiderül, hogy az ember egy megbízhatatlan jószág.
Az ütős kezdésből sajnos kimaradt a dicső harc, viszont a közepe felé beindul, de addigra már késő. A túl sok érzelgősség és az idétlenül jelbeszéddel kommunikáló majmok meddő társadalmi harcai már annyira fárasztóak, hogy nem sok hiányzott, hogy befejezzem a mozi délutánt. Nagyon hiányoltam a filmből a high-tech technológiát, hiszen mégis csak egy sci-fi alaptörténet ugyebár.
Ha A majmok bolygója előtag nélkül került volna a mozikba, akkor szerintem biztos nem kapott volna ilyen jó pontokat. Inkább egy jócskán túlértékel fércművel van dolgunk, amelyből hiányzik az eredetiség apró szikrája is.