Gasztro-bolondulás/street-food hullámlovaglás a Vasember rendezőjével és rendezőjéről (Jon Favreau), Vasemberes sztárok epizódszerepeivel.
Az öreg szakács már sokszor vén szakács, aki híján minden kreativitásnak, azt főzi, amit jól begyakorolt és zabál a nép.
Ezt várja a főnök, ezt várja a közönség és nem is sok meló van ezzel.
Carl Casper (Favreau) még érez magában valamit a fiatalság tüzéből - az estére, amikor is egy nagy sztárblogger/ételkritikus jön az étterembe - újítani akar.
A főnök (Dustin derohadtjólátniavásznonvégre' Hoffmann) viszont nem kér az újításból, ezért nagy lesz a gond, amit csak tetéz Casper közösségi hálózatok iránti hiányos tudása is.
Egy csapásra sztár lesz, mert felveszik az őrjöngését az étteremben. Nincs más hátra, újra kell kezdeni, de hol, hogyan és kivel?
Minden hibája ellenére, ami jócskán van, nagyon tetszett. Igazi, közhelyekben topogó vidám kis film ez, jó sok guszta kajával és nagyon eltalált betétdalokkal.
Robert Downey Jr. öt perce sokak szerint a film csúcspontja. Tényleg nem volt rossz, de nagyon felesleges rész, az biztos (gondolom, csak azért, hogy támogassa Favreau ismét függetlenné válását a nagy stúdióktól, ahogy Johannson is). Kellenek azért a nagy nevek, na.
A roadmovie' rész szuper, John Leguizamo mindig is a kedvenceim közé tartozott, remek a vicces sidekick szerepben, csakúgy, mint az apa-fiú történetszál kibontásáért felelős Casper Junior, vagyis Percy (Emjay Anthony). Nagyon bírom, ha egy gyerekszereplő nem töketlenkedik a vásznon és néz a kamera felett álladóan a rendezőt. Bár most is azt nézte, mert az játszotta az apját, de mindegy is. Ez a szál ugyan csak futólag lett érintve, mint ahogy a többi is őszintén szólva...de a hibákat elmossa a kubai fíling' és a lüktető déli ritmus. Na meg a kaja.
Nem a műfaj legjobb mozija, de bizony engem megfőztek rendesen.
