Life (2017)

Sci-fi/horror, Jake Gyllenhaal, Hiroyuki Sanada na és a csajok miatt Ryan Reynolds + egy xenomorf szörnyecske. A trailer is több volt, mint figyelemfelkeltő.

A történet szerint egy rakat tudós egy nemzetközi űrállomáson Marsról származó talajmintákban idegen életformák után kutat. Sikerrel, az egyik mintában egy élő organizmusra bukkannak. Clavin, mert persze el is nevezik, hát olyan cuki, gyorsan fejlődik (itt már azért a hétpróbás tudósokban is megszólalhatna a vészcsengő) és sokkal intelligensebb a vártnál.
Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, előbb-utóbb Calvin akarja kitölteni a rendelkezésre álló teret...de egyedül.

Sok helyen írják, Alien vidéki verziója, plusz egy kis Gravitáció. Az előbbi nem jutott eszembe filmnézés közben, az utóbbit meg nem is láttam. Visszagondolva egyértelmű a párhuzam az Aliennel, ebben nincs is vita. Az jobb, szebb, nagyobb, kultikusabb. 
Viszont ennek a vidéki verziónak is megvan a maga varázsa, noha tényleg felejthetőbb és másfél órás élmény után nem sokáig marad meg a fejünkben, ez tény. 
Egyszer nézhető kategória.

Szóval az előnye. Időben és térben is közelebb játszódik.
A nem is túl távoli jövőben, majdnem most. Itt fent, az égen, jó közel hozzánk. Szinte Calvin már a spájzban van és tök jó volt látni, hogy milyen vészprotokollok lépnek életbe pl, amikor az irányítóközpont elveszíti a kapcsolatot az űrállomással. 

Nem mentőcsapatot szállít a "mentő"hajó, csak azért jön, hogy az űrállomást kitolja a mélyűrbe, a picsába. Mindezt úgy, hogy "csak" megszakadt a kommunikáció. Ha idegen lényekkel bratyizol és nem jelentesz a központnak, viseld a következményeket is. 

Nincs egy robot pakológép, amivel megfogjuk az idegent, vagy savas vérrel dobálózva nyomjuk ki a xenomorfot a világűrbe. Ember vagy emberiség közelibb, ez nekem mindenképpen pozitív. És még az, hogy néhány ijesztőbb jelenettől majdnem lef*stam a bokámat. Erre azért nem számítottam (a kesztyűs kézfogós jelenet meg az űrben kolbászoló Calvin azért elég jól sikerült).

A karakterek tényleg gyengék, mármint rosszul lettek megírva, csak Gyllenhaal kapott kicsit több hátteret, így az ő élete talán többet nyom a latban a mozinézőnek. Hát ha nincs érzelmi kapocs, miért érdekeljen, ha meghal valaki. Vagy nem?

Moziban is megnéztem volna, széles vásznon biztos ijesztőbb. Nem kell ezt túlragozni, másfél órára kellemes kikapcsolódás.

The Lazarus Effect (2015)

Egyből a Bakterház piócása jutott eszembe és a film után is inkább az fog majd beugrani, nem Olivia Wilde és a csoszogó halottak. 

A tudálékos tudóscsapat felfedezett egy tuti szérumot, ami akkor is ad még egy kis kakaót az agynak, amikor a test már igencsak hullamerev. 

Kutyákon egész bejött. 

Amikor a támogató kizárja őket a laborból, visszaszöknek az eredményekért, de baleset történik és Tizenhármast agyoncsapja az áram. Élete párja telepumpálja a csodaszerrel, így a csajszi fel is kel, de úgy, hogy utána nem is akar egykönnyen lefeküdni. Ilyenek ezek a halottak, csak mászkálnak össze-vissza, meg ijesztgetnek.

Ennek a mozinak a B kategóriába tartozni baromi nagy megtiszteltetés lenne. Olcsó ijesztgetés, amikor történik valami, gyorsan lekacsolják a villanyt, kis villódzás, majd a fekete szemű killer (valahogy mutatni kell, hogy gonosz), már ott áll mögötted és jól besz*rsz! Értem én, hogy nem volt sok pénz, de ötlet sem, az tuti. 

Csak attól ijedtem meg, hogy másfél órát elvett az életemből.

2001: A Space Odyssey (1968)

2001: Űrodüsszeia

Stanley Kubrick Oscar-díjas kultfilmje minden Sci-fi ősatyja.

A rendezőnk filmjét három fiktív történtre bontja, hogy a Tér-idő-halál triumvirátusát bemutassa nekünk, egyszerű halandóknak. A háromszor 45 perc alatt a néző az ősembertől eljut az űrutazásig és e közben filmtörténelmi jelentőségű szcénákat lát a vásznon, amelyek nagy része más filmekből vissza-visszakacsint. Most nem mennék bele, hogy a film főszereplői, a fekete monolit vagy az utolsó szürreális álom minek lehet a metaforája, mert mindenkinek más-más az elképzelése ezekről a szimbólumokról.

A mű érdekessége, hogy forgatókönyvíró a neves Arthur C. Clarke a filmkészítése közben megírta a hasonló című regényét is, amely ugyebár a megint csak a műfaj alapkódexének számít.

Lassú és szívszorító végignézni, de csak annyit mondok: a Kék Duna keringő dallamára dokkoló űrhajó!

Europa Report (2013)

Alapmű, a szó nem kultfilm' értelmében. vagyis vissza a sci-fi alapjaihoz, igazi tudományos-fantasztikus vonal. Semmi űrlény, űrharc, időugrás, vagy hasonló amerikaiasságok, Alien helyett leáll a kommunikáció a központtal, ami legalább annyira veszélyes, benzin kerül a szkafanderre űrséta közben, szóval idegen offenzíva nélkül is lehet veszélyes és izgalmas a világűr. 

Követjük a tudósokat a Jupiter Európa holdjára, hogy a feltárt jégmező alatti vízben az élet jeleit kutassák. Ha nem is hangzik túl izgalmasnak, attól még az, uh. nyugodtan nézd meg.

Open Grave (2013)

Kicsit B kategória-szagú, kicsit kicsi költségvetésű és kicsit a miénk...legalábbis Magyarországon forgatták és magyarok is szerepelnek benne. 

Jonah (Sharlto Copley) egy hullákkal teli gödörben ébred. Semmire nem emlékszik, arra sem, hogy ő Jonah. Kezdetnek nem rossz! Botorkálása közben eljut egy házba (természetesen egy erdő közepén), ahol pár ugyancsak hirtelen amnéziás embert talál. Nem igazán vannak kisegítve egymással, de mindenki gyanakszik mindenkikre és ez már ad egy jófajta feszültséget a filmnek. 

Hol vannak egyátalán? Mi az a sok hulla a ház környékén? Valami történni fog 18-án, de nem tudják mi. Csak azt, hogy nem sok idejük maradt addig.

Kellemesen adagolja a film a feszültséget, a kis adagokban visszatérő emlékek és a talált információ morzsák miatt odaragadsz a képernyőre. A véres jelenetekből keveset kapunk, de az legalább jól kivitelezett és megrázó, tehát pipa. 

Én pl Copley miatt néztem meg, illetve találtam rá a filmre, de aki nem ismeri, annak is jó szórakozás lesz. Friss vér a sokszor önismétlő horror palettán.

Összességében egy tisztes iparosmunka, de semmi extra.

The Thing (2011)

Még anno azzal kezdtem a blogot, hogy gyorsan írok erről a filmről, mivel mindjárt jön a remake. 

Csak részeben volt igazam, vagyis legalább írtam róla, mielőtt moziba került volna, de abban nem, hogy feldolgozás. Előzmény ez kérem szépen, ami azért egy fokkal jobb.

Persze azért nincs olyan jó, mint az "erdeti", de kellemesen csalódtam. Eléggé fosatós, a CGI-nek köszönhetően élethű és félelmetes az a "Dolog"!

A film tempójával van egy kis bajom, persze csak a Carpenter-féle verzióhoz képest.
Ott több az elzártságból adódó feszültség és annak fokozása...oké, oké, mert ő meg 82-ben nem tudott a látványban kiteljesedni.
Muszáj volt inkább a pszichológiára rámennie (mondhatnánk, ha akarnánk).

Nekem az előzményben hiányzott ez a fajta para...amikor együtt vagyunk a társalgóban, bárkiben benne lehet az idegen, egymást gyanúsítjuk, feszültség van a levegőben, ami után a gyilok is nagyobbat szól.
Itt nem használja ki a rendező, hogy egyedül vannak a világ végén, itt a vihar és be vannak szarva egymástól. 

Amúgy meg tényleg nem rossz, a mostani horror felhozatalban ez egy jó választás lehet estére.