Ultimo tango a Parigi (1972)

Hogyan beszéljünk úgy a szexről, hogy az már művészi legyen.

A film központja egy lerobbant hotel padlásszobája, ahol találkozik két kóborló, szeretetre vágyó lélek. Jeanne a fiatal egyetemista lány a felnőtté válás küszöbén fut össze a nála jóval idősebb Paullal. A férfiről kiderül, hogy nemrég vesztette el feleségét és ezért jó mélyen bezárkózott a saját világába. Az első légyott után a lánynak imponál a Marlo által zseniálisan életre keltett vulgáris, kakasként viselkedő figura. Az egyre magabiztosabbá váló Paul pedig nem hagyja ki a ziccert, hogy ne élje ki perverz hajlamait egy huszonéves lányon. Ezek után peresze borítékolható a végső tragédia.

Bernardo Bertollucci utolsó mozielőadásában megidézi A vágyak villamosából megismert szexuális ösztön démont. Brando pedig az egyik legerősebb játékával szinte kilép vászonról és erőszakolja meg a figyelmünket.
Iszonyú nagy önuralmat igényel a film végignézése, de a korszak zsenije miatt megéri.
Az utolsó tangó Párizsban (1972) on IMDb