A nagy feszültségteremtő legmisztikusabb filmje megér egy leporolást a jó thrillerektől mentes időben.
Egy jóképű negyvenes férfi (James Stewart) a nyitó jelenetben ül egy fotelben és beszélget egy gyönyörű hölggyel. Ezek a képsorok lehetnének akár a Hátsó ablak kockái is. De nem, Johnny „Scottie” Ferguson egykoron ígéretes nyomozó pályafutás előtt állt, azonban egy tragikus baleset után kiderült, súlyos tériszonya van. Rendőri karrier kilőve, viszont egy régi barát felajánl neki egy magánnyomozói ügyet. Szépséges feleségét (Kim Novak) talán valami idegen lélek tartja befolyás alatt, ezért a hölgyemény lépten-nyomon öngyilkos akar lenni. Kibontakozik egy helyi legenda egy spanyol nőről, aki fiatalkorában elég nehéz dolgokon ment keresztül. Főhősünk és az áldozat között abszurd románc kezd kibontakozni, hogy a nézőt végképp összezavarja.Hitchcock technikai újításokkal teli mozijában zseniálisan oldotta meg a szereplő vízióit egy olyan korban, ahol még nem létezett számítógép. A feszültségkeltés a tökéletes operatőri munkával karöltve, kora egyik legnagyobb bravúrja volt. Ennek ellenére a nézőt mégis csak a közepétől ragadja el a mozi, akinek ekkor már fáj a feje a „szédüléstől”.
