Comme un chef (2012)

Gasztro-őrület...Ramsey, Jamie, Nigella, Hugh Fearnley...nézem, de nem csinálom. De ezeken bambulok el szívesebben mostanság. Kapóra jött ez a kis francia szösszenet. Kajáról szól, jó színészek és végre nem egy angol mondja meg, milyen a jó kaja és azt hogy kell elkészíteni.

Alexandre Lagarde (Jean Reno) sztárséf éppen válságban van. Már régen nincs új ötlete, sőt, úgy néz ki, a régieket is kezdi elfelejteni. Ha elveszít egy csillagot is az étterme, ő mehet az utcára és majd jönnek helyette a molekuláris biológus/tudós-szakácsok zselélevessel meg minden sz*rsággal.

Szerencséjére találkozik egy őstehetség fiatal szakáccsal, aki felfrissíti az öreget és az étlapot is. A furcsa páros párkapcsolati és szakmai hullámvölgyeken át, terhes barátnővel az oldalukon, vidéki fogadókon keresztül végül csak eljut a boldog befejezésig.

Igazából a történet leül a közepén és van benne pár idegesítő jelenet (az ellenség kikémlelése álruhában), de összességében egy simán nézhető kis francia vígjáték, egy esős délutánra...

The Best Exotic Marigold Hotel (2011)

Keleti nyugalom

Egy újabb film, amely harmadik világot hivatott népszerűsíteni, és ugye bár a Gettó Milliomos óta tudjuk, hogy ezzel akár Oscart is lehet nyerni.

Néhány megkeseredet, de még élni vágyó idősebb angol, úgy dönt szakítva a ködös Albionnal, helyette az egzotikus Indiát választja, még élni akarok címmel. Akad köztük férjét gyászoló, mint Evelyn, aki talán leggyorsabban alkalmazkodik az új helyzethez, de olyan is akad, aki dacol a változás ellen, például a vaskalapos Muriel (Maggie Smith). De hogy lesz ebből szívszorító mese, hisz nagy csoda már nem vár idős hőseinkre. Talán a hotelt üzemeltető Sonny küzdelme a szerelemmel, megfeleléssel, felnőtté vallással a legdrámaibb még is a filmben.

Egy digitális prospektus az ország szépségével és árnyoldalával.” India én így szeretlek!”

tás

The Princess Bride (1987)

A herceg menyasszonya

„Hello. My name is Inigo Montoya. You killed my father. Prepare to die.”

Valami alap fantasy mesének ígérkezett, vágjunk is akkor bele.

A nagyapa (Peter Falk) meséli kis unokájának ezt a régi történetet, először a fiút nem érdeklik a romantikus részek, aztán egyre jobban bele mélyednek. Maga a történet a paraszt fiú (Cary Elwes, gyermekkorom kedvenc színésze, a végén még visszatérek rá) és a nemes lány (a fiatal Robin Wright) között szövődő szerelmi románc. Westley egy szép napon elindul szerencsét próbálni, de nem tér vissza többé. Az idő múlásával a herceg kezd érdeklődni Boglárka iránt. A menyasszonyt meg idő közben elrabolja Vizzini bandája (Óriás, Bajvívó), de őket viszont követi a híres Roberts a rettegett kalóz, aki végzett Westleyvel is. Ha szereplők innen-onnan összelopkodását és gagyi trükköket levesszük, elég tűrhető mozit kapunk. Jó poénokkal, ötletes képi megoldásokkal és pofon egyszerű történettel.

Ha mindenképpen bele akarsz vágni, akkor nézd meg előtte a Robin Hood a fuszeklik fejedelmét és keress párhuzamot a két film között.

tás

Pandorum (2009)

Sci-fi, méghozzá a mutáns/űrzombi/predátorok elől egy eleve zárt térben (űrhajó) menekülős, mi vagyunk a Föld utolsó reménysége fajtából.
Bower tizedes (Ben Foster) arra ébred a hiperaltatásból, hogy nem is tudja, mi van...ez még nem nagy szám, mert a hiperaltatás után, mint ahogy az köztudott, átmeneti amnézia léphet fel.

A gond, hogy utána sem tudja, mi van, mivel sehol senki ezen a baromira nagy hajón. Összefut Payton-nal (Dennis Quaid) és együtt akarják kieszelni, hogy mi van...csak van valaki azon a hajón, ahol még szunya előtt vagy 60 ezren voltak!
Igen-igen, sokan, mert a Föld túlnépesedett és irány a Tanis nevű bolygó, a kánaán...mivel továbbra sem tudják, mi van, de azt sejtik, hogy a reaktor halódik. Így Bower elindul, hogy megnézze a reaktort és hogy mi van...útközben hozzácsapódik egy dögös-harcos tudós és egy földmíves kung-fu sztár. Együtt menekülnek a mutáns/űrzombi/predátorok elől.

Mint egy fantasy. Mint a Gyűrűk ura. Juss el a reaktorig, Frodó...ill Bower...már csak egy mágus hiányzik.

Egyszerű, mint a pofon, de ász a látvány, egy kicsit félelmetes is. Ha tetszett pl az Event Horizon, szerintem ez is bejön majd.

Jól szórakoztam rajta, nem is kell több egy ilyen sci-fi szegény évben.

Zodiac (2007)

Zodiákus

Nálam, ha thrillerről van szó az etalon a Hetedik, ezért (ugyan az a rendező) vártam kíváncsian ezt a filmet.

A film első felében egy San Francisco-i újság minden napjaiba pillanthatunk be. Megismerjük a nagyágyú Pault (Robert Downey Jr,) a sztár újságírót és a visszahúzódó karikaturistát, Robertet (Jake Gyllenhaal). A két ellentétes karakter között a kapocs, egy Zodiákus nevezetű sorozatgyilkos, aki leveket küld a lapnak minden egyes akciója után. A két férfi közt különös barátság alakul ki. Hozzájuk csapódik az ügyben nyomozó rendőr páros is.  Különösen Davidet (Mark Ruffalo) kavarja fel dolog és mindent elkövet, hogy elkapja az elkövetőt.

Izgalmas, lapos, izgalmas, lapos és hosszú, röviden a filmről. Korhűség kiváló, a filmkockái sötét tónusúak  és itt az eső is (a hetediknél jobban működött). Inkább dráma és történelem, mint izgalom és rejtély.

Nagy akaraterőt kíván a végignézése, cserébe kapunk kiváló színészi alakításokat és egy erős korrajzot.

After the Sunset (2004)

Max (Pierce Brosnan) és Lola (Salma Hayek) két, önmagát nyugdíjazó mestertolvaj. Gondtalanul éldegélnek egy trópusi szigeten, a legnagyobb bajuk - legalábbis Max baja - hogy ez az élet egy kicsit unalmas.

Mit ad isten, a közeli luxushajón éppen egy óriás gyémántot állítanak ki. Ráadásul feltűnik egy régi arc is a múltból, Stan (Woody Harrelson) FBI ügynök, aki biztos benne, hogy Max és Lola nem bír majd ellenállni egy ekkora csábításnak. 

Egy nagyon kellemes kis délutáni mozi, egy nem túl izgalmas történettel, de annál jobb színészekkel. Összebújós kis limonádé, ami annyira egyszerű, hogy az már magában megmosolyogtató.

An American Werewolf in London (1981)

Egy amerikai farkasember Londonban

Régi nagy klasszikus és hogyan lehet, hogy még nem láttam!?

David és Jack két amerikai turista egy szép napon elindul felfedezni a kies Anglia gyönyörűségeit.  Végül is egy kocsmába (tipikus brit helyszín) kötnek ki, melynek még a nevei is hátborzongató: „A lemészárolt bárányhoz”, hát még a csendes helyiek. A főhőseink rögtön rájönnek, hogy nem kívánatos vendégek, ezért tovább is állnak. Ez után senki ne csodálkozzon, hogy meg is támadja valami szörnyűség a kis társaságot. David három hét múlva egy fővárosi kórházban ébred egy szép ápolónő karjaiban (romantikus szál). De ahogy egyre közeledik a telihold, főhősünk kezd egyre furcsábban viselkedni.  A film nagyon jó képekkel indul, a ködös Albioni tájba szinte bele borzong az ember. Később átevődik a mozi London nyüzsgő belvárosába, de feszültség végig marad. Nem érződik rajta a technikai lemaradás. Az átváltozás egy igazi film klasszikus, mindenkinek látnia kell.

Rögtön a szívembe lopta magát. …. látni és meghalni! (Vagy valahogy így van)

tás