Black Hawk Down (2001)

A sólyom végveszélyben

A Pearl Habor óriási buktája után rizikós volt egy újabb háborús eposzt leforgatni, ezért Bruckheimerék a zöldhasúik elköltéséhez egy igazi nagyágyút szerződtettek, még pedig a Gladiátorral végképp bizonyító Ridley Scottot.

1993. október 3.-án a jenki hadseregnek nem sikerült elvakítani amerikai fényével a szomáliai gerillákat. Egy balul sikerült villámakcióban a profi katonák a mogadisui felkelők szorításába ádáz harcot folytattak. Így is nagy veszteségek árán sikerül őket egy 16 órás mészárlás után kiszabadítani. De hősök megint tonnaszámra születtek.

Ridley Scott háborús terepen is jól érzi magát. A 90-es évek klasszikus szisztémájára összeszedett egy pár zseniális színészt és terepszínű ruhát adott rájuk, majd berakta őket a vaktöltények viharába. A közönség a szakma is imádta, igaz hogy nem szól semmi újról, csak Istenről, családról, hazáról. A feszültség viszont annál több került mű be, a por és vérgőzös levegőben ott van az esendőség félelmetes érzése.

Hogy zseniális mű-e? Az biztos! Emlékezni fogsz e rá évek múlva? … sajnos nem.

Deliver Us from Evil (2014)

A film megtörtént esetet dolgoz fel. Júúúj, most aztán szarjál be, mert ezt valóban megtörtént. Az szóba sem jöhet, hogy így csinálnak reklámot a filmnek, mert sejtették, nem fognak vele bankot robbantani. Pedig Eric Bana is játszik benne.

Szal' a gonosz Irakból érkezik (egyszerű a szimbolika), mert három tengerészgyalogos betéved valami sírkamrába, vesztükre. 

Miután összeverik a tábori papot, hazatérnek New York-ba, hogy szobafestők legyenek és hogy terjesszék a gonoszt, gyilkolásznak, megigéznek anyákat, hogy dobálják be a tigrisketrecbe a kölyköket, stb.

Ralph Sarchie (Bana) és társa a tutiban felfigyel az egyre terjedő fura esetekre és nyomozni kezdenek. 

Segítségükre van az alsógatya modell testű, sármos abbé, Mendoza atya.

Adnak a gonosz pofájának.

A rendezőt is megszállta valami, méghozzá a hogyan ne csináljunk semmi újat egy filmben és mondjuk el ugyanazt a történetet századjára nevű démon. Veszélyes dög, mert akadályozza a kreativitást és biztonsági játékra törekszik. 

Minden megvan a moziban, ami megvolt már máshol is korábban. Régen mélyen hívő, de mára istentől elfordult zsaru, aki először szkeptikus a természetfelettivel szemben. Neeeeee, hát ez új. 

Akkor van a hipszter pap, aki már annyit harcolt a sátánnal, hogy az már csoda, mellesleg ő is megjárta a hadak útját, mert drogos volt, van egy pulya is valahol valamelyik volt csajánál. Szóval egy Jack Daniels a pohárba, kereszt a mellkason fényesre csiszolva és jöhet a mindent eldöntő csata. 

Folytatom. A rendőr felesége elhanyagolva érzi magát, sokat veszekednek az urával. Végül ők is veszélybe kerülnek. Micsoda fordulat!!!

A sötét pincében zseblámpával villognak, három percenként beszarós zenére megijesztgetnek. 

A tükörben még volt valaki, de mire Sarchie hátrafordul, már nincs ott SENKI. Apafej, ez valami egészen új.

A Doors áthallás egész eredeti volt és azért próbálkoztak feledtetni a hülyeségeket a képi világgal és a nyomozós szál túlsúlyával. Nem nagyon sikerült. 

Végigültem, szóval ha bejönnek a megszállós-démonos-ördögűzős filmek és már mindent láttál, ezt is túléled majd. Ha pedig nem kajolod a műfajt, messzire kerüld el.

Closed Circuit (2013)

Egy londoni piacon bomba robban. A fő gyanúsítottat elkapták és bíróság elé állítják. Mivel nemzetbiztonsági szempontból kényes információk is kiderülhetnének a tárgyalóteremben, ezért egy nyílt és egy zárt tárgyalást tartanak, két ügyvéddel. 

Martin Rose (Eric Bana), a nyílt tárgyalás védőügyvédje lesz, miután elődje öngyilkos lett. Claudia (Rebecca Hall) a zárt tárgyalás ügyvédje. Természetesen nem léphetnek kapcsolatba egymással, a két ügyet külön is tárgyalják. Annak ellenére sem beszélhetnek egymással, hogy szeretők voltak. Bonyolult? Cseppet sem, max első hallásra.

Egy bírósági thriller, ellenőrzés mániás titkosszolgákkal és egy kis politikával. Nemigazán jön át a film hangulata, pedig jól kezdődött és Bana-t is bírom. 

Sokkal-sokkal komorabb és paranoidabb hangulat kell egy ilyen filmhez és mondjuk egy Hall-nál kétszer jobb színésznő. És hogy a kémek ne legyenek sültbolondok. 

Nagy jóindulattal éri el a közepes szintet, uh csak egy nagyon unalmas délutánra javaslom.

Lone Survivor (2013)

Az Operation Red Wings célja, hogy Ahmad Shah talibán vezért elfogják illetve likvidálják. A Navy Seal különleges egység négy tagját dobják le ellenséges területre, hogy lecsekkoljanak egy falut, ahol Shah feltűnhet. 

Az akció azonban gallyra megy, megfigyelés közben pár afgán pásztorba botlanak. 

Mivel elengedik őket, visszavonuláskor kapnak is vagy félszáz tálib fegyverest a nyakukba.

Hiba az van tömkelegével, tagadni meddő próbálkozás lenne. A kritikák viszont - az ajnározók és a köpködők egyaránt - szerintem elvesznek a részletek között. 

Szar, mert milyen már a történet (ami persze megtörtént esemény, hát hogyne) és a karakterek is egysíkúak. Szar, mert bűzlik a Pentagon propagandájától és amúgy Marky Mark Wahlberg van benne. 

Jó, mert annyira érzékeny és naturális. Jók a színészek (Hirsch, Bana, Foster). És hősies. Stb.

Mint film, összességében szerintem oké. Ha tényleg így történt akár a fele is, hogy elengedték a kecskepásztorokat, akkor Darwin elmélete továbbra is helytálló, aki hülye....és meg is halnak. Nem mindenki, de nyugi, a túlélőt már az első 2 percben megmutatják. Erről ennyit, én hagytam volna a levegőben a végéig, izgalmasabb lett volna.

Kissé PR szagú, de annyira azért nem volt zavaró. 

Az afgánok persze agyaggalambként funkcionáltak az egész film alatt, a vége 15 percben pedig két mondatot (képet) odavágtak, hogy nem is minden afgán terrorista, naaa. 

És rendezőnk büszkén kihúzta magát a székében, "basszus, de rohadtul mélyrétegű és árnyalt ez a film".

A katonák hülyeségén kívül sok zavaró tényezőt én nem találtam, az akciójelenet baromi jó, a film legnagyobb és talán egyetlen erőssége. 

Egyszer simán nézhető, akinek meg nem tetszik az hősiesen harcolunk és szép, lassított képeken meghalunk stílus, ne nézze meg. Amúgy látva a rendező eddigi filmjeit, mégis mi mást várhattunk volna?

Deadfall (2012)

Egy testvérpár, Addison (Eric Bana) és Lisa (Olivia Wilde) a nagy rablás után egy kis gikszer miatt kénytelen gyalogosan menekülni az erdőben, irány Kanada! Jay ex-bunyós most szabadult a sittről, mielőtt elindulna a szüleihez, még lekever egyet a volt menedzserének, aki nem kel fel a földről, uh. "futva" teszi meg a távot hazáig.

Jay apja nem nagyon akarja látni a fiát, inkább a helyi seriff lányát látná szívesen a Hálaadás napi vacsorán...aki ugyancsak nem jön ki az apjával és állandóan belebotlik a menekülő Addisonba.

A végén pedig mind együtt ülnek majd az ünnepi vacsoránál, de az egyikük kezében egy nagy-nagy puska lesz.

Nem egy rossz film, Olivia Wilde meglepett, itt már nem az a helyes kis eye-candy, hanem meg is villant egy keveset a tehetségéből, már amennyi van neki. Eric Bana remek a rosszfiú szerepben, Jay (Charlie Hunnam) pedig egyből szimpi lett, olyan mint Tom Hardy depis kisöccse.

Kellemes csalódás.

Hanna (2011)

Gyilkos természet
A címe egy kicsit amolyan dokumentumfilmre terelés lenbe, legalább is szerintem.

A nyitó képkockák is ezt sugallják: hófödte táj, rénszarvas, eszkimólány. Aztán egy kis vérfürdő, kibelezés és megismerjük Hannát, a kis gyilkoló gépet. Olyan édes kis tini lány, mint bármely kortársa. Csak a nyüzsgő város helyett egy istenháta mögötti erdei lakban nőtt fel. Barbi és mesék nélkül cseperedett, viszont megtanult vadászni, verekedni, fegyvert használni és több nyelven beszélni. Míg nem egy szép napon eljött a főpróba.
Ezek után szépen halad előre történet, megtudjuk ki az ellenség és kik a jók. Hannánk is különféle kalandokba keveredik, mert ugye azért nem nyír ki rögtön mindenkit! Egy hippi család segítségével eljut Németországba, nyakába ott liheg három transzfeszti szkínhed arab (na ezen jót röhögtem). Ettől kezdve átmegy az egész amolyan német "újhullámos kapj el ha tudszba". Kapkodó kameramozgás, idegesítő techno aláfestés. A végére még egy mese birodalmat is kapunk a nyakunkba, megfűszerezve az egészet.

Nem rossz kis film. Azért jó, mert nem szokványos a történet. Viszont van benne egy-két idegesítő dolog, például: Eric Bana. Egyszer mindenképpen érdemes megnézni!