Jesse felkerülése az A-listások közé, Woody
kimászása az ingoványból, + Kovács Lehel szinkron (Jesse).
Hogyan élj túl egy zombi-apokalipsztist? Colombusnak
(Eisenberg) megvan hozzá listája, ilyenek vannak rajta: jó kondi, ne légy hős és
maradj szűz. Megpróbál eljutni szüleihez, útközben összetalálkozik a Twinky
(sütemény) mániás Tallahassee-vel
(Harrelson) akinek a fő szakterülete a brutális zombi irtás. Vándorlásuk során még
két túlélővel találkoznak, Wichita (Emma Stone) és kis húgocskája sportot űznek
az erősebb nem szívatásából. Mondanom sem kell, hogy főhősünk rögtön szerelembe
esik. A kóborlásaik során igazi családdá növi ki magát a díszes társaság,
miközben a világot teljesen felégeti a vírus. Az elsőfilmes Fleischer olyan
terepre viszi a horror zsánert, amilyet még nem láttunk. Tini vígjátékot
csinál egy poszt-apuból' minimális szerelemmel, tökös beszólásokkal és fröcsögő
testnedvekkel. A főszereplők roadmovie'-szerűen próbálnak meg eljutni életük
következő szakaszához és közben a szörnyekkel és a kialakult helyzet
(az emberiség pusztulása) drámaiságával mit sem törődnek.
Életem
legjobb zombi filmje, amit nem kell komolyan venni.
