Több mint 70 év telt el, mióta Dorothy piros cipellőjében végiggyalogolt a sárga köves úton. Lássuk, hogy is kezdődött (folytatódott) a mese, avagy ki is az a titokzatos Óz.
A Nagyvarázsló (James Franco) történetünk elején, még csak cirkuszi szélhámos Kansasban. A nők és a közönség butításakor tudományos újításokat használ, ami ekkor még "misztikusnak" számított. De egy forgószél minden megváltoztatott, főhősünk egyszer csak Smaragdvárosba találja magát. Az itt élő csodaszép boszorkák (Kunis, Weisz, Williams) rögtön új királyukat látják a csélcsap illuzionistában. Óz gyorsan rájön, itt a földi trükkök nem úgy működnek és nem jó a csoroszlyák érzelmeivel szórakozni. Ezután jön is a bonyodalom, utána pedig a nagy csata, törpék és madárijesztők a gonosz majmok ellen. Leülünk nézni a filmet és csak lessük a varázslatot, az első félórában még jókat somolygunk a visszautalásokon. Egy idő után elkezdenek irritálni az új karakterek tanácstalan viselkedése és jön nagy mese-klisé: Vajon a főhős feltud-e nőni a feladathoz? Valahogy Dorothy édesebb volt, mert ő haza akart jutni és úgy keveredett bájos kalamajkákba.
A történet vizualitásán semmi kivetnivaló nincs, még a forgatókönyv butasága is megbocsájtható (mégis csak gyerekeknek szól). De azért titkon reméltünk egy leheletnyi dark-fantasy vonalat ala Raimi stílusban.
