Cloud Atlas (2012)


Egy csodálatos, csodálatosan összetett, fantasy/sci-fi/dráma/antiutópiát nézhetsz meg, ha neki kezdesz ennek a megalomán filmnek. 
Vigyázz, 172 perc, azaz Százhetvenkettő perces. 

Belevágtunk, mert micsoda bemutatója van már, ráadásul Tom Hanks, Halle Berry és sok más jó színész...és tényleg jó színészek.
Harmincakárhány' percnél parkolópályára állítottuk, helyette megnéztünk egy River Cottage részt:). 
Nincs új a nap alatt, vagyis láttunk már olyan filmet, ami több idősíkon játszódik, de szervesen, kapcsolódnak egymáshoz az ott megismert történetek. 
Na, itt még lazán is csak alig-alig érintkeznek, a fele kapcsolódási pont teljesen szükségtelen a téma szempontjából. Értem én, milyen akart lenni, de így, hogy szinte minden 2 perecben egy másik jelenetben/idősíkban vagyunk, ez nem előnyére vált a filmnek, hanem éppen ellenkezőleg. 

Nagyon-nagyon unalmas lett, széttöredezett az egész és ezt még a gyönyörű képek és az egyedi történet mesélés sem feledteti el. 
Jó ötlet lenne, hogy ugyanaz a cirka hat színész játszik el minden "időben" egy szerepet, de mivel ennyire csapongós a film, ez inkább már zavaró és megtévesztő.

A feltuningolt látvány mellé kapunk egy kis buddhista konyhafilozófiát, pár begúglézott' Coelho idézetet és még néhány gáz nagyotmondást' egy kb. 30 éves aforizma gyűjteményből. Látszik, hogy a Wachowski testvérek munkája, egy az egyben a Mátrix-ra hasonlít. Tuti látvány, elsőre tetszetősnek hangzó, de totál közhelyes gondolatok.
Sz*r, díszcsomagolásban. De a közhely bombák miatt egy csomó embernek tetszeni fog. Így megy ez.