Ultimo tango a Parigi (1972)

Utolsó tangó Párizsban

Hogyan beszéljünk úgy a szexről, hogy az már művészi legyen.

A film központja egy lerobbant hotel padlásszobája, ahol találkozik két kóborló, szeretetre vágyó lélek. Jeanne a fiatal egyetemista lány a felnőtté válás küszöbén fut össze a nála jóval idősebb Paullal. A férfiről kiderül, hogy nemrég vesztette el feleségét és ezért jó mélyen bezárkózott a saját világába. Az első légyott után a lánynak imponál a Marlo által zseniálisan életre keltett vulgáris, kakasként viselkedő figura. Az egyre magabiztosabbá váló Paul pedig nem hagyja ki a ziccert, hogy ne élje ki perverz hajlamait egy huszonéves lányon. Ezek után peresze borítékolható a végső tragédia.

Bernardo Bertollucci utolsó mozielőadásában megidézi A vágyak villamosából megismert szexuális ösztön démont. Brando pedig az egyik legerősebb játékával szinte kilép vászonról és erőszakolja meg a figyelmünket.

Iszonyú nagy önuralmat igényel a film végignézése, de a korszak zsenije miatt megéri.

Halálkeringő (2010)

Lassan tényleg igaz lesz „a rossz filmeket néző” jelző reám. Most is olyat választottam, amit porba, sárba tiportak a kritikusok. Biztos mazochista vagyok, csak eddig nem tudtam róla. A régóta mély hullámvölgyben lévő magyar filmgyártást ez a mozi sem fogja kihúzni a kátyuból.

Érdekes dolog kamaradrámát csinálni egy krimiből még külföldön is, pláne itthon. Egy lelakott lakásban játszódik a történet (az operatőrnek is van még mit tanulni), szinte csak két színésszel. Akik a maguk nemében, hozzák az elvárt szintet, Kern játéka néhol modoros, máskor Kardos Doktortoros, ha pedig behunynám szemem, biztos Woody Allent hallanám. Dobó Katának egy kicsit nehezebb a dolga, hisz annyi köze a drámához, mint medvének a mackósajthoz. Voltak jó pillanatai, de a film nagy részében nem hittem el, hogy egy drogos, alkoholista, ribanc. Gondolom a rendező inkább improvizálásra helyezte a hangsúlyt, mint hogy a forgatókönyvre támaszkodott volna, ahol ez nem működöt ott egy két vizuális effekttel próbálták feldobni a művet, sikertelenül. Egyetlen nagy pillanata a filmnek, amikor a három szereplő ül egy üveg asztalnál, kezükben fegyver, amolyan Tarantinósan akarták megoldani, na ez valamennyire sikerült is.

Mazochisták, mindenevők, magyar film örültek, ez a ti filmetek. A befejezést szülés előtt álló kismamáknak nem ajánlom.