De nagyon vártam már a
filmet. Megnéztem már 2010-ben is, de most újra, hogy írjak is róla pár sort. Gyerekkorom egyik meghatározó mozija volt a
Predator, persze a Kommandó mellett, szigorúan csak a
Svarci' filmek mellett maradva. Mit nekem Fanny és Alexander, vagy Rocco és fivérei...a Ragadozót kellett nézni a haverokkal még akkor is, ha tele volt a gatyánk.
Mellőzném a történet ismertetését, a kedves olvasó szinte biztos, hogy hallott már róla, akár jót, akár rosszat. Az Alien vs. Predator csapnivaló filmek után többek között
Robert Rodriguez és bandája úgy döntött, lát fantáziát egy Predator folytatásban. Hála az égnek, hogy nem egy remake-t erőltettek.
Mindent kihoztak a filmből, amit lehet, azt kell, hogy mondjam.
Jó ötlet a helyszín, logikusnak is mondhatnám, hogy a Predatotoknak van egy "játszóházuk". Miért menjenek el a Földre, ha ide is hozhatnak "vadakat". Ráadásul jól képzett vadakat, a keményebb, gyilkolászósabb fajtából. Van itt zsoldos, hazafi, törzsi harcos, yakuza, ami csak kell egy izgalmas történethez.
Kicsit fájlalom, hogy a szereplők nem voltak elég karakteresek. Vagyis kellett volna még egy kis idő, hogy jobban megismerjük őket, hogy utána keményebben pofáncsapjon a "bakker, hogy kinyírták már" tudat.
Nagyon tetszik a zene, egy az egyben az első részt idézi. Sokszor használatos szó a kritikákban a "tiszteletadás", ami közhelyes, de helytálló megállapítás. Pl ott a "nagypapa", aki feng shui módra rendezi a dzsungelt, hogy legyen elég hely, vagy a yakuza, aki most nem indián, de azért csak megmérkőzik az ellenféllel egy csupasz pengével. A sár, mint gyógyító hatású testfestés, ami megvéd a hirtelen és erőszakos haláltól és még sorolhatnám.
Nekem nagyon tetszett, persze lehetett volna még jobb, de ne legyünk telhetetlenek. Méltó folytatás.
