Jagten (2012)

A vadászat

Sokszor az élénk képzeletű gyerekek képesek arra, hogy szeretethiányuk miatt kitaláljanak olyan dolgokat, amivel a szüleik vagy környezetük figyelmét magukra vonják. Thomas Vinterberg pszichológiai drámájának főhőse is egy ilyen feltűnési viszketegség áldozatává válik.

Óvóbácsik nem csak nálunk, hanem Dániában is léteznek. Lucas (Mads Mikkelsen) is egy gyermek szerető flótás, aki tönkrement házassága ellenére igyekszik a jó apa látszatát kelteni, még ha fia éppen elhagyni készül is az exét. A szülők által kicsit elhanyagolt Klara-t is szárnyai alá veszi főhősünk, mert mégiscsak a legjobb barátjának lánya. Ő viszont egy nagyon valótlan dolgot kezd el terjeszteni az óvodában és a gyermeki hazugság visszafordíthatatlan károkat okozva forgatja fel a kisváros életét. De Lucas hisz még a „jó tett helyébe jót várj” ősi életszemléletben.

A skandi klasszikusokhoz hasonló, lassan hömpölygő néhol már túlságosan is fagyos mű. A film alaptörténete elrettentő, meghökkentő mégis egy nagy ősi tulajdonságot állít középpontba: a barátságot. A film zsenialitása a második etapban lezajló, a megaláztatás kálváriájának bemutatásában rejlik, avagy hogyan szabaduljunk meg a skarlát betűtől.

Time Lapse (2014)

Az alacsony költségvetés és a lelkesedés sem mindig garancia a sikerre. Kell a jó sztori és/vagy a jó színészek, az idővel babráló sci-fi sem mindig aranybánya.

Három fiatal tengeti napjait egy lakópark kis lakásában. Az éppen alkotói válságban lévő festő, aki mellesleg a karbantartó is, a pincérnő csaja és a link lakótárs. 

A szemben lévő lakásban az öregúr nem ad magáról életjelet, így bemennek megnézni, minden rendben van-e. A bácsi nincs meg, de találnak egy furcsa gépet és több száz képet, ami a nappalijukról készült. 

Lassan kiderül, a masina egy fényképezőgép, ami pontban este 8-kor (vagy 7-kor, már nem emlékszem), csinál egy képet a következő nap ugyanazon órájáról. Ami épp akkor történik a nappaliban. Kis vitatkozás, majd jöhet a szerencsejáték, ahogy az sejthető. 

Azonban ahogy dől a lé, egyre furcsább dolgok történnek a szereplőkkel. 

Az biztos, hogy van benne egy-két eredeti ötlet és váratlan csavar. Ez a fotós jövőbe pillantás egész jó. Csak azt nem értem, miért kellett a karaktereket ennyire ostobára írni. Annyira hülyék, hogy az már fáj és sajnos nemigen tudtam ettől elvonatkoztatni a film alatt. Mi a fenéért kell pl egy alvilági bukinál halomra nyerni magad? Nem gondoltad, hogy feltűnő lesz? Ha nem, nem, majd meglátod, ha bekopognak hozzád egy baseball ütővel, hogy megkérdezzék, honnan van a tuti tipp.

Egyszer azért nézhető, de lett volna még benne kraft, hálás a sztori.

It Follows (2014)

Jay (Maika Monroe) átlagos tini a kertvárosból. Amikor épp nem a barátaival lóg, egy új sráccal randizgat. A kapcsolat betetőzéseként jöhet a szex a kocsi hátsó ülésén. 

Az aktus utáni cirógatás viszont kloroformmal és székhez kötözéssel végződik, ugyanis a srác tartogat egy kis meglepetést Jay-nek. Nem fogja bántani, inkább megmutatja, ki fogja majd bántani, ha egyszer utoléri. Mivel a srácon lévő átkot most már Jay kapta meg. Az üldöző bármilyen alakot felvehet, szóval ha feléd cammog valaki, inkább kezdj el futni.

Nem egy szokványos sztori és nem egy szokványos horror film. Hamisítatlan nyolcvanas évek, mind hangulatban, mint a szinti-poppsos zenát illetően, akárcsak a rendező előző filmje.

Attól függetlenül barmi félelmetes, hogy nem repkednek benne a testrészek és egyéb belső szervek. A hangulat és a főszereplő gyerekbanda teszi egy félelmetes élménnyé. A néző már ugyanúgy lesi, ki van a képen, aki "nem odavaló", mint maga az áldozat. Hopp, ott a válla fölött mozog valami...nézz már hátra, he', ne a tengert bámuld, amikor tudod, hogy valaki követ. 

Ettől függetlenül a főszereplők nem kétdimenziósak, Jay pl nagyon is felfogja, ha átadja az átkot másnak (ahogy azt ő kapta), akkor annak a haláláért ő lesz a felelős. Szóval inkább felveszik a harcot. Ebben King "It" c. könyve ugrott be egyből, ahol a gyerkőcök maguk oldják meg a problémákat, a felnőttek ezt úgysem hinnék el.

Borzongatóan egyszerű és nagyszerű mozi, mindössze 2 millió dollárból. Ez ám a teljesítmény. Meg az, hogy már az első öt percben majdnem kikapcsoltam, annyira ijesztő volt a csaj a tengerparton...már ami maradt belőle. Persze én nem féltem, kemény vagyok, sose voltam ijedős. 

Az ellenkező állítások hazugságok mind, a biztonság kedvéért le is tiltottam a kommentelést:)!

Run All Night (2015)

Valahogy mindig hozzám kerülnek a Liam Neeson filmek. Így jártam.

Jimmy Conlon (Neeson) veterán maffiózó, aki a sok általa kiosztott halál és szenvedés miatt búslakodik a pia felett. A bandában már félhülyének nézik, a fia (Joel Kinnaman) nem áll vele szóba, szóval maradnak neki a múlt démonai.

Sajnos a gyerkőc bajba keveredik, gyilkosság szemtanúja lesz, az elkövető nem más, mint a maffiavezér (Ed Harris) fia. Jimmy akaratlanul is beszáll a buliba, és az egyik gyerek meghal. 

A két apa, a két régi barát egymásnak feszül és kifordítják New Yorkot a négy sarkából.

Régimódi üsd-vágd nem apád stílusú gengszter mozi, ami egy olyan világban játszódik, ahol a rosszfiú üldözi a menekülő rendőrt, mindenki megvehető, vagy kinyírható, akár a nyílt utcán is.

Neeson annyira laza alkesz senior gangsta', hogy Bruce Willis lassan felhívja a receptért, hogy a Die Hard sokadik részéhez még lerobbantabb tudjon lenni. 

És Ed Harrissel együtt a vásznon tökéletesek, az éttermi jelenet Harris nagy monológjával a barátságuk végéről nagyon el lett találva.

Hibája ugyan több tucat, pl a szuper bérgyilkos a nyomukban kicsit "idegen" a film stílusához képest, az apa-fiú viszony állandó arcunkba tolása sokszor unalmas, de bőven benne van a nézhető kategóriában. 

Kicsit direktebb, mint a Sírok között, ezért aki szereti az akciósabb mozikat, nem fog csalódni.

Terminator 3: Rise of the Machines (2003)

Terminátor 3 - A gépek lázadása

Következzék az utolsó felvonás, legalábbis egyelőre. Hamarosan a mozikban az új Terminátor, addig meg majd lesz valahogy.

Mióta John Connor végzett az előző részben aktuális ellenfelével, egy évtized telt el. A világvége nem következett be ezért nincs is "munkája", csak rója az utcákat és beszed mindent, ami lelkének ürességét csillapítja. De hát nem lenne a film főcíme az ami, ugyanis menetrend szerint meg is érkezik a két harci robot, az egyik egy TX-es, nőnek álcázott cyborg gyilkológép, a másik pedig régi ismerősünk a T100-as. A cselekmény folyamán az is kiderül, hogy most nem főhősünk a Skynet célpontja.

Sajnos, ahogy a projekt kikerült Cameron kezei közül, úgy lett önmaga paródiája. A sok erőltettet poént és logikai buktatót (letépik a terminátor fejét, ő meg visszarakja, na ne már!), már nem tudta űberelni Swarczi papa iszonyat kúl' megjelenése se.
A bájos, törékeny Claire Danes pedig nem tudta velem elhitetni, hogy igazi amazon. A mítosz egy akkora gödörbe került, hogy nem hinném, hogy valaha is képes lenne belőle kikecmeregni. Talán már csak Nolanban bízhatunk, hogy egyszer elgondolkodik rajta.

The Zero Theorem (2013)

A zéró elmélet

Az egykori Monty Python tag filmjeiben már megszokott a groteszk világ részletekbe nyúló bemutatása és az élet értelmének keresése. Évről-évre rendezőnk kiváló színészeket nyer meg filmjeihez és jelen esetben is ezen a múlt, hogy a film nem laposodott unalomba.

Qohen Leth (Waltz) egy zárkózott számítógépes guru aki cégétől azt a feladatot kapja, hogy fejtse meg az élet értelmét egy bonyolult program segítségével. A magányos hősünk egy elhagyatott templomba éli rögeszmés életét, amikor betoppan hozzá a szerelem a kacér Bainsley (Melanie Thierry) személyében. Persze a vezetőség ott liheg Qohen nyomába és paranoiás víziók kezdik gyötörni. No meg a nagy kérdés megfejtése is ott lobog a feje fölött, mint Damoklész kardja.

Terry Gilliam filmjeiről mindig is nehéz volt eldönteni, hogy a főszerepet kapó illúziót hogyan is lehetne értelmezni (Freud, Kafka és kortársai mind hatással voltak a rendezőre). Jelent esetben is ez a helyzet, a korábbi műveiből itt-ott néhány jelenet visszaköszön és most sem rest kimozdul a realitás talajáról. Christoph Waltz pedig megteszi nekünk azt a szívességet, hogy játékával még egy nagyot varázsol a történeten.

Megoldás nincs, a valóság elhomályosul és mi pedig elveszünk egy víziókkal teli jövőben.

Sorozatok - 2015

Fortitude (2015- )

Extra helyszínen, a Spitzbergákon játszódó, Twin Peaks/Lost/Columbo stílusú, kis helyen, kis közösségben játszódó krimi. 

A városban gyilkosság történik, amiért is a szárazföldről küldenek egy sztárnyomozót (DCI Morton, alias Stanley Tucci), hogy a nyomozást vezesse. 

Természetesen a helyi sheriffnek ez nem nagyon tetszik, főleg, hogy első pillantásra neki is köze van a halálesethez. Sőt, úgy tűnik a végén már mindenkinek a városban köze van hozzá.

Természetesen nem csak a nyomozós szál lesz a lényeg, minden szereplő kap jópár percet a kamera előtt, hogy megmutassa, miért kötött ki ott, a világvégén. Megismerjük a város lakosait, ki mi elől menekült ide, ki kivel hányszor csinálja, ki ölt és ki tervez ölni a közeljövőben. 

Csak 12 rész az első évad, gyönyörű képekkel, érdekes történettel és a nagyszerű Stanley Tucci-val. Nekem jobban ínyemre lett volna, ha "nyomozósabb" a sorozat, egy sarkkörön túli Tíz kicsi indián azért odavágna. Azért így sem lett rossz.

Daredevil (2015- )

Matt Murdock a Pokol Konyhájának védelmezője, mind a tárgyalóteremben ügyvédként, mind pedig önjelölt igazságosztóként éjszaka New York sikátoraiban. 

Na, nekem ő nagyon kimaradt a képregényes korszakból. 

Szerintem abban az időben nem is jelent meg magyarul egyátalán. Vagy csak a Pókembert vettem észre és kész.

Szóval Daredevil, a vak szuperhős. Merthogy vak, mint a denevér, de olyan szuper érzékei vannak van és ezzel együtt annyira jól bunyózik, hogy szinte kötelező esténként jól elkalapálni a Vezér (Kingpin) embereit. 

Ha már itt tartunk, jók a verekedős jelenetek, élmény nézni a bunyókat. 

Külön pont a készítőknek, hogy Daredevil emberségét emelik ki, nem csak morális, hanem fizikai értelemben is. Nem igazi szuperhős, inkább egy nagy igazságérzettel megáldott fickó, aki tenni is akar valami a gyengékért. Stílusban sokan a Batman Begins-hez hasonlították, nem véletlenül.

Szuper noir hangulat, egy igazán jól megírt főhős-főgonosz páros és máris kész a Pokol Konyhájának főfogása. Végig is néztem pár nap alatt. Nagyon jó.