Sokszor az élénk képzeletű gyerekek képesek arra, hogy szeretethiányuk miatt kitaláljanak olyan dolgokat, amivel a szüleik vagy környezetük figyelmét magukra vonják. Thomas Vinterberg pszichológiai drámájának főhőse is egy ilyen feltűnési viszketegség áldozatává válik.
Óvóbácsik nem csak nálunk, hanem Dániában is léteznek. Lucas (Mads Mikkelsen) is egy gyermek szerető flótás, aki tönkrement házassága ellenére igyekszik a jó apa látszatát kelteni, még ha fia éppen elhagyni készül is az exét. A szülők által kicsit elhanyagolt Klara-t is szárnyai alá veszi főhősünk, mert mégiscsak a legjobb barátjának lánya. Ő viszont egy nagyon valótlan dolgot kezd el terjeszteni az óvodában és a gyermeki hazugság visszafordíthatatlan károkat okozva forgatja fel a kisváros életét. De Lucas hisz még a „jó tett helyébe jót várj” ősi életszemléletben.
A skandi klasszikusokhoz hasonló, lassan hömpölygő néhol már túlságosan is fagyos mű. A film alaptörténete elrettentő, meghökkentő mégis egy nagy ősi tulajdonságot állít középpontba: a barátságot. A film zsenialitása a második etapban lezajló, a megaláztatás kálváriájának bemutatásában rejlik, avagy hogyan szabaduljunk meg a skarlát betűtől.
