SJ Watson regényíró pályafutása elindulása előtt egy londoni kórház orvosaként dolgozott. Nem véletlen, hogy több munkájának egy különös betegség a főszereplője. Saját bevallása szerint ehhez a könyvhöz egy gyászjelentés adta az ötletet, amit egy súlyosan amnéziás férfiról olvasott.
Volt már olyan a filmtörténelemben, hogy valaki minden nap újra éli az életét, mert a memóriája reszttel még alszik, na Christine (Nicole Kidman) is egy ilyen betegségbe szenvedő 40-es nő. Reggelente egy idegen férfi (Colin Firth) próbálja elmesélni eddigi életük romantikus történetét. De van ez bibi a történetben, ugyan is főhősnőnket egy pszichiáter (Mark Strong) kezeli egy ideje és a két történet nem mindenütt egyezik. Christine, hogy kiderítse az igazságot titokban videónapló kezd vezetni.
Hiába próbálták elvinni filmünket a thriller irányába, de az igazán ütős jelenetek és nagy fordulatok most elmaradtak. Annyiszor került már ki efféle gyengécske pszicho-mozi az álomgyárból, hogy már a cím után átsiklunk rajta. Színészek pocsékok, legalább is ebben a környezetben Firths se találja helyét, Kidman pedig nem volt soha nagy tragika. Hát nem egy Hitchkoki mű, az biztos!
