John Carney hangos Sudance sikere után jó sokára kapta meg a lehetőséget, hogy végre ízig-vérig hollywoodi produkciót dirigáljon. A filmjéhez megkapta korunk két remek karakter színészét és mellé még a könnyűzenében igen csak tehetséges érzelmes rockert, Maroon 5 front emberét Adam Levine-t.
Van úgy, hogy az embernek minden össze jön egyszerre, na a film főhősei is ilyenek. Dan (Mark Ruffalo) egykoron ünnepelt kiadó vezető volt, de házassága tönkre ment és az alkohol problémái miatt ki csúszott a lábai alól a talaj. Láttunk már ilyet! (Ha ez most egy akció mozi lenne, akkor egy véres trikóba jól megbosszulná az asszony félre kettyintését). Great (Keira Knightley) a csöndes, angol kislány gimis szerelmével New Yorkba költözik, hogy zenészek siker felé vezető rögös útjain együtt induljanak el. De a srác (Levine), ahogy bekopogtat az ajtaján a hírnév már is dobja a sznob cicát. Gondolom már mindenki kitalálta, mi fog kisülni a két elfuserált lélek találkozásából.
Van valami megindító ebben a két elesett karakterben és valami iszonyúan jó fest alá a rendezőnk (Zeneszerzőnk) a megindító képek alá. Ezek a trackek bebújnak az emberbőre alá és a néző beleborzong abba, hogy mekkora tragédiák állnak a dolgok háttérben.
Persze lehet rajta bosszankodni, hogy néhány szituációt már lerágták a kutyát. De rég nincs már új a nap alatt …
Persze lehet rajta bosszankodni, hogy néhány szituációt már lerágták a kutyát. De rég nincs már új a nap alatt …
