Nekem jutott a hálás feladat, hogy írjak a remekműről,
pedig akad nálam nagyobb Affleck Géza rajongó is a bloggerek között.
Kellemesen indít a film, ötletes történelemóra
Iránról, iszlámról, terrorizmusról. A polgárháború kirobbanása után a forrongó
tömeg elfoglalja Teherán amerikai nagykövetségét. A túszok közül hat embernek
sikerül megszökni és elrejtőzni a kanadai oldalon. Persze a megszállók hajtóvadászatot indítanak az eltűnt kis csapat után. Az amerikai CIA központban megy a diskura,
hogy lehetne kiszabadítani őket. A fiatal, ambiciózus „kimentés szakértő” Mendez
(Affleck) áll elő az örült tervel, mi lenne, ha egy sci-fi filmforgatás álcája
mögé bújva deportálná haza a bajba jutottakat. Dokumentarista, száraz tényeken
alapuló mű, minden kockáján meglátszik a gondos odafigyelés. Színészek jó
választásnak tűnnek, a jelmezek tökéletesen hozzák a korszak örült divatját. Ben
barátunk rendezésből megint ötösre vizsgázik, amit hozzá tud még tenni egy
közel-keletes filmhez az a plusz humor. A feszültség végigjárja a filmet, ha
hibát kellene keresni benne akkor azt mondanám, a vége egy kicsit közhelyes, de
melyik amerikai filmnek nem az!?
Minden benne van, ami egy drámában kell, kötelező
darab. Nem mellékesen a legjobb filmnek járó szobrocskát is megkapta.
tás