A Láthatatlan Madárfotós (2011)

Nem vagyok nagy dokumentumfilm rajongó, sőt, szinte semmit nem láttam még ebben a műfajban. De bele vágtam, megérte. Sokan ki fogják találni, hogy azért választottam ezt, mert egy faluban nőttünk fel, a főszereplő meg én.
Máté Bence, egy fiatal madárfotós élete tárul elénk és enged bepillantás a nézőnek, hogy milyen mennyiségű munka van abba, hogy valaki besöpörjön minden elismerést, amire egy természetfotós valaha áhított. Amellett megmutatja nekünk, milyen csodálatos ez a néha már lesajnált Alföld (délibáb meg gémeskút) vagy a nem olyan kis Kiskunság. A főszereplőt lehet dicsőíteni vagy lehet rosszalló megjegyzéseket tenni rá (sajnos ilyennel is találkoztam), de egyet nem lehet elvenni tőle, hogy egyvalamit azért nagyon tud, fényképezni. Nem él fényűző életet (zsiguli, konzerv), nem ül a babérjain (leseket, odúkat tervez), egyszóval azt csinálhatja, amit világ életébe szeretett volna. Na ez az, ami sokaknak nem adatik meg. Sikerült a stábnak nagyon jó kis hangulatot varázsolni, sokat köszönhetünk Rudolf Péter narrátori munkájának. Nagyon jól eltalálták a természetképek és a dokumentáció arányát is, talán Bence beszélhetne többet, de mi tudjuk, nem a szavak az ő szakterülete. Az operatőri munka teszi fel a pontot az íre, valami elképesztően szép világot kreáltak az alkotók és tele pakolták gyönyörű lassításokkal. Mestermunka! De a rosszmájúak erre biztos az mondanák: - "Kimegy, az ember az erdőbe kattogtat oszt' kész!"
Kinek ajánlom ezt a filmet?! Természetbarátoknak, madárrajongóknak, amatőr és profi fotósoknak, falubélinek, dokumentumfilm szeretőknek, egyszóval mindenkinek.
tás