Mad Max: Fury Road (2015)

Megnéztem végre a Mad Max legújabb részét és kiderült, hogy csak az csak nevében Mad Max. Még csak nem is Max a főszereplő. Nem az öt percenként részegen (józanul is ugyanolyan hülye) teli szájjal zsidózó Mel Gibson távolmaradására gondoltam, mert az talán még érthető is, hogy a vén trottyos miért nincs benne a negyedik részben. 
Hanem a Mad Max: Fury Road c. moziban Furiosa Imperator (Charlize Threon) viszi a prímet, Max (Tom Hardy) minden szempontból másodhegedűs. Meglepő, de semmiképpen sem rossz megközelítés.

Ismét kaptunk egy nem túlbonyolított sztorit, Max segít Immortan Joe ágyasainak és Fouriosának a szökésben.
Egy bazi nagy kamionnal döngetnek végig a sivatagon (csakúgy, mint a második részben). Joe és bandája (a legtöbb a saját gyereke), minden nemű és kinézetű, átépített verdával meg a nyomukban. 

Egy igazi hentelés a film az első perctől az utolsóig. Baromi látványos és nagy pozitívum, hogy végig fenntartotta a figyelmem, nem esett olyan hiába, mint a Bosszúállók második része, amint az állandó akció mellett is félig szunyáltam. 

Ennek az okát viszont nem tudom meghatározni, talán a sok kaszkadőrmunka és a kevés CGI tette hitelesé, ezáltal érdekessé is ezt a 120 perces grandiózus autósüldözést.

Max karaktere első ránézésre valahogy "ketyósabbbak" tűnik, főleg, hogy öt percenként hallucinál valamit a családjáról. Ez mondjuk egy teljesen felesleges motívum, de ez van. 
A kedvenc karakterem Nux (Nicholas Hoult), egy "war boy", aki segít a biodíszlet csajoknak a szökésben. Amikor Furiosa után belehajt a viharba, az eszméletlen. Van hangulata a mozinak és ebben Nux-nak nagy szerepe van. 
Theron pedig betonkemény félkarú amazon, acélosabb, mint az általa vezetett War Rig.

Érdekesség, hogy Immortan Joe-t ugyanaz a színész alakítja, mint aki a főellenséget (Toecutter) a Mad Max első részében (persze nem lehet felismerni).

Nagy menet a film, de azért közel sem kult gyanús, mint az első két rész. És úgy hallom, Hardy már aláírt a folytatásra. Ha legalább ilyen lesz, jöhet.

It Follows (2014)

Jay (Maika Monroe) átlagos tini a kertvárosból. Amikor épp nem a barátaival lóg, egy új sráccal randizgat. A kapcsolat betetőzéseként jöhet a szex a kocsi hátsó ülésén. 

Az aktus utáni cirógatás viszont kloroformmal és székhez kötözéssel végződik, ugyanis a srác tartogat egy kis meglepetést Jay-nek. Nem fogja bántani, inkább megmutatja, ki fogja majd bántani, ha egyszer utoléri. Mivel a srácon lévő átkot most már Jay kapta meg. Az üldöző bármilyen alakot felvehet, szóval ha feléd cammog valaki, inkább kezdj el futni.

Nem egy szokványos sztori és nem egy szokványos horror film. Hamisítatlan nyolcvanas évek, mind hangulatban, mint a szinti-poppsos zenát illetően, akárcsak a rendező előző filmje.

Attól függetlenül barmi félelmetes, hogy nem repkednek benne a testrészek és egyéb belső szervek. A hangulat és a főszereplő gyerekbanda teszi egy félelmetes élménnyé. A néző már ugyanúgy lesi, ki van a képen, aki "nem odavaló", mint maga az áldozat. Hopp, ott a válla fölött mozog valami...nézz már hátra, he', ne a tengert bámuld, amikor tudod, hogy valaki követ. 

Ettől függetlenül a főszereplők nem kétdimenziósak, Jay pl nagyon is felfogja, ha átadja az átkot másnak (ahogy azt ő kapta), akkor annak a haláláért ő lesz a felelős. Szóval inkább felveszik a harcot. Ebben King "It" c. könyve ugrott be egyből, ahol a gyerkőcök maguk oldják meg a problémákat, a felnőttek ezt úgysem hinnék el.

Borzongatóan egyszerű és nagyszerű mozi, mindössze 2 millió dollárból. Ez ám a teljesítmény. Meg az, hogy már az első öt percben majdnem kikapcsoltam, annyira ijesztő volt a csaj a tengerparton...már ami maradt belőle. Persze én nem féltem, kemény vagyok, sose voltam ijedős. 

Az ellenkező állítások hazugságok mind, a biztonság kedvéért le is tiltottam a kommentelést:)!

Need for Speed (2014)

Aaron 'bitch' Paul egy vidéki keménycsávó, aki legalább annyira van otthon a kormány mögött, mint a kocsi motorterében. 

Egy versenyen azonban a gazdag és nagyon-nagyon gonosz Dino felülteti és Bitch barátja meghal, amiért ráadásul Bitch megy börtönbe. 

Amikor leüli a büntetést, benevez a nagy versenyre, hogy bosszút álljon a barátjáért. 

Sokat gondolkodni nem kell rajta, ne tessenek aggódni. Hátha még a kocsikat se szereted, akkor ez tényleg nem a te filmed. Ha szereted a kocsikat, de kellene azért egy jó sztori és értékelhető színészek, ugyancsak ne nézd meg. Szóval elég szűk rétegnek készült ez a mozi. 

A karakterek sablonosak, a szomszédlány' kinézetű lány, aki csak ott van, mert kell bele, ahogy a vicces karakter is, meg a néger haver. 

Jesszusom', egyszerű mint a faék. Ehhez képest a Halálos iramban egy-egy...nem is tudom, nem ugrik be semmi monumentális, ami kocsikkal kapcsolatos.

És hogy apááááááááám, nem használtak benne CGI-t. Na bumm, ahogy színészeket, forgatókönyvírót és eredeti kocsikat sem.

The Call (2013)

Jordan (Halle Berry) a 911-es mentőangyal a vonal végén, ha valaki rendőrt/mentőt/tűzoltót akar, vagy egyszerűen csak bajban van, tárcsázza is a számot és megy a segítség. Profi a szakmában, de egy betöréses segélyhívásnál hibázik és az ügy rosszul sül el. 

Persze Jordan önmagát hibáztatja és amikor évek múlva ugyanez megtörténik (itt is elrabolják a kiszemelt lányt, de a kocsi csomagtartójából hívja a 911-et), akkor Jordan összevakarja magát és ezúttal mindent belead, hogy megmentse a kiscsajt (Abigail Breslin).

A legjobb thriller, amint a nyáron láttam, ha kicsit lazán a szeptember elejét még a nyárhoz soroljuk. 

Onnantól, hogy az áldozat a csomagtartóba kerül, merő izgalom és körömrágás jön, a film lendülete csak az utolsó 15 percben feneklik meg, amiért kár, de még így is csak ajánlani tudom. 

Berry és Breslin remek, tucatkarakterekből a maximumot hozták ki, a gonosztevő meg klisékkel teli idióta, aki a végén szinte nevetségessé válik a közhelyes hibbantságával, de ettől még működik a film, tényleg izgultam a lányért. 

Nem is tudom, mikor ültem tűkön, mialatt filmet néztem. Nem mostanában volt, az tuti.

Mad Max (1979)

A poszt-apokaliptikus filmek alfája és omegája. Max (Mel Gibson) itt lesz csak igazán "mad", miután a barátait, majd a családját intézi el a motoros banda. Bepattan a kocsiba, felbőg a világ utolsó V8-as motorja és az ablaktörlő alig győzi pucolni a szélvédőt a sok ráfröccsenő motorostól. 

Félelmetes hangulat, minimalista látványvilág. 

Őszintén szólva nem ugrik be, mitől olyan ez a világ, amilyen, atomháború, vagy járvány okozta-e a pusztulást, fogalmam sincs (talán a 3. részben utalnak erre homályosan, de nem hagyott bennem mély nyomot), de itt nem is ez a lényeg. Megismerjük a főhőst, aki mindent elveszít, még az eszét is, és aki a 2. részben már komplett Mad Max-ként nyomul a pusztaságban, benzint hajkurászva.

Ideje leporolni a filmet és újra megnézni.

Drive - Gázt! (2011)

A film kábé úgy indul, mint a hasonlóképp gépolajba pácolt, 1971-es Vanishing Point: az autószerelő, ahelyett, hogy az ólommentest tukmálná, különböző agypörgetőkkel próbálja teletömni a valami sötét melóba induló sofőrünk pókerpofáját. A párhuzam tán nyilvánvaló (vagy nem), mindenesetre a konkrét idézgetésnek ezzel vége is: a rendező, Nicolas Winding Refn nem Tarantinoba hajt, a nézővel össze nem kacsint, vagy ha meg is teszi, rögvest utána akkora pofont ad, hogy a vigyorból szétkent muslinca lesz egy 300 lovas, ősamcsi erőgép golyóval repesztett szélvédőjén.

http://kulturport.hu/tart/cikk/f/0/108353/1/kultura/Adrenalinnal_fertozott_gepolajat_fecskendez__itt_az_ev_legjobb_filmje