Never Let Me Go (2010)

Ne engedj el

Romantika nem éppen a megszokott környezetbe ágyazva.

Kathy (Carey Mulligan) és barátai egy a külvilágtól elzárt iskolában cseperednek fel. Minden gyerkőc hiszi még, hogy álmai valóra válnak. Van, aki lovakat szeretne tartani és akad olyan is, aki csak szimplán szerelmes szeretne lenni. Ahogy egyre tágul a nebulók látóköre, rá kell jönniük, hogy az ő sorsukat már előre megírták.
A történet szívszorító, a szürke látványvilág csak erősíti a szomorú hangulatot. Rachel Portman a dallamaival még meg is forgatja a tört a szívükben.

Megnézése után tutira elmegy az életkedved.

One Day (2011)

Egy nap

Anne Hathawayről még mindig nem tudom eldönteni, hogy jó nő e vagy csak túl van sztárolva. Ebben a filmben egyszer talán szép volt.

Szokványos sztori, amely azt boncolgatja, lehet e fiú és lány között tartós barátság. Emma (Hataway) a tipikus álmodozó, Dexter (Sturgess) igazi kalandor, a diplomaosztójuk estéjén találkoznak. A mozi a párocska megismerkedésük napjának évfordulóit tárja néző elé két évtizeden keresztüli. Hogy lesz a csúnya lányból csodaszép hattyú és a léha életű macsóból, lecsúszott alkoholista.

Néha ha már azt hittem, hogy a filmtől sírok, de ... csak erős ez a fény, attól könnyezem! Még egy lapáttal rá tesz Rachel Portman szívszorítóan fülbemászó dallama is. Nagyon rendben van minden a művel.

Talán életem legjobb romantikusát láttam, de elő kell vennem a Harry és Sallyt, hogy ezt a kérdést eldöntsem.