Az előző részben bekövetkező „Vörös nász” után hatalmas űr
tátong a műben. Vajon kivel vagy mivel lehet pótolni a jó oldalt? Ilyen
kérdésekkel a fejemben vágtam neki az újabb Trónok harca adagomnak.
Királyvár erőviszonyai újrarajzolódni látszanak, de a balul
sikerül nász ellenére még mindig a Lanisterek a város igazi urai. Tommen
uralkodásával megint van remény a nyugodt valamire, persze miután kiderül, ki
lehetett Joffrey gyilkosa. Ezért is Tyrionnnak már megint egy tárgyaló teremben
kell bebizonyítania, hogy elegendő a ravaszsága a gödörből való kimászáshoz.
Kedvesének pedig rég-új hazájában kell bizonyítania, hogy egyedül is megáll a
talpán. Havas John pedig élete csatájára készül a falon, ahol helyet mostanra
már teljesen kilátástalan. Daenerys még mindig nem tudja milyen csaték várnak még rá, talán az ő sorsa a Kekeny-tengeren túl teljesedki be. Nagy harcok várnak Vesteros szereplői nagy részére és
az ellenséget pedig nem biztos, hogy a falon túl kell keresni.
Eme évad folyamán nem történnek világrengető dolgok, Martin
is inkább simogatja, kényezteti szereplőit. Bár nagyon izgultam kedvenc törpe szereplőm
miatt, de őt csak nem lehet úgy kiírni a sorozatból. Martelek belépésével újra van
hangsúlyos család a sorozatban, talán sikerül leváltani a másodhegedűs
szerepkörből a giccses rózsásokat. A fal pedig kap végre egy egész rész, hogy kitörjön az a régóta dédelgetett vulkán. Az évad befejeztével sok kérdésre választ kaptunk, Arya,
Bran és Stanis sorsa beteljesülni látszik, de ez nem jelenti azt, hogy ne várnánk a folytatást.