Dave, a felkapott énekes/dalszerző és párja, Greta (Keira Knightley) New York-ba telepednek le, ahol a Dave-t le is szerződteti egy nagy kiadó. Lemezek, fellépések, kecó, minden. Dave idővel egyre nagyobb sikereket ér el, hamarosan ki sem lát a csajok és a koncertek tengeréből. Greta lelép és már készülőben van hazafelé, amikor egy barátja koncertjén belefut egy munkanélküli zenei menedzserbe, aki totál részegen esküdözik neki, ha rábízza magát, sztárt farag a lányból.
Dan (Mark Ruffalo), miután a saját maga által alapított kiadóból kihajítják és a főnökének/haverjának (Mos Def) nem jön át az irodában előadott dalocska, elhatározza, hogy nem egy demót, hanem egy komplett albumot hoz össze a csajjal. Stúdió ugyan nincs, de New York elég nagy, egy csomó háztető és sikátor van, meg csónakázótó, ráadásul rengeteg unatkozó zenészt ismer, akik szívesen besegítenek.
Nem nagy történet, de amilyen egyszerű, olyan nagyszerű is. Ruffalonak majdnem olyan jól áll az alkes/borostás/lerobbant csóka szerep, mint Bruce Willis-nek. Már csak egy nagy torony és egy véres fehér trikó kellene és ikrek is lehetnének. Knightley-t meg ki szereti, ki nem, vagy egy stílusa, de nem olyan idegesítő a filmben és kicsit még énekelni is tud.
Most leleplezem ám a baromi nagy titkot, nem fognak egymásba habarodni. És ez pont így van jól. Két kiábrándult embert látunk, akit csak a zene kapcsol össze és hirtelen nagyon örülnek egymásnak, mert már szinte semmijük sincs a másikon kívül. Mialatt összehozzák a lemezt, sok kellemes dalt kapunk, kellemes helyeken. New York baromi látványos, több helyszínen is lehetett volna "stúdiózni", talán csak ebben tudok belekötni.
Nagyon kellemes csalódás, a Szerelemre hangszerelve magyar cím senkit ne riasszon el a megnézésétől, aki ezt kitalálta, egy idióta, a film meg tuti jó.
