Swing (2014)

A magyar romokom gyártást a mennyiség és nem minőség jellemzi már régóta. A Swing se jó előjellel indult nálam, de végül adtam neki egy esélyt.

Három megkeseredett lélek találkozik egy belvárosi étteremben tök véletlenül. Az itt éppen fellépő egykori díva, Emmi (Törőcsik Mari) úgy dönt, hogy valamiféle énekes csapatot farag a lányokból, akikkel az élet csúnyán elbánt. Jajj! Segítségül hívja az éjszakai élet transzvesztita királynőjét (Kulka János), aki sikeresen leszervez egy hakni sorozatot a Balcsi körül, az ekkor már Swing Angels néven futó csajbandának.

Összehasonlítva a kortárs, honi gyöngyszemekkel provokatívabb, humorosabb és néhol egészen szórakoztató. De sajnos még mindig túljátszott, elcsépel alakítások jellemzik a művet, hogy a marhára rosszul elsütött dalbetétekről már ne is beszéljek.

The Gift (2015)

A fiatal pár, Simon (Jason Bateman) és Robyn (Rebecca Hall) Los Angeles külvárosába költözik az új élet reményében. Simon karrierje felszálló ágban van, babát terveznek, kutya is van, a ház is szép, egyszóval minden happy!

Egy nap összefutnak Gordo-val, Simon régi gimis osztálytársával. Kicsit fura fazon, de az új környezetben ki nem az?! Gordo viszont nagyon szimpatikusan tartja őket, mert egyre többet tűnik fel a ház körül, kéretlenül is, ami kezd zavaróvá válni. Szólni kellene neki, hogy vegyen vissza, de ilyet nem szívesen közöl a másikkal az ember. 

Simon végül beszél Gordo fejével és úgy tűnik, minden rendben. Gordo vette a lapot. De utána eltűnik a kutya. A halak meg megdöglenek. Robyn meg kezd paranoiás lenne. Lehet, a srác mégiscsak zokon vette a kikosarazást.

Bateman megmutatja végre, hogy nem csak komédiázásból áll az élet. Nem is csinálja rosszul, kellően hiteles, szimpatikus, majd nagyon nem szimpatikus, de még mindig hiteles. 

A történet semmi újjal nem lep meg bennünket, a fent leírt sztori alapján húsz másik mozi is lehetne csak ebből az évtizedből. 

A karakterek közti viszony precíz ábrázolása, majd ennek a viszonynak a keverése a múltban történtek miatt teszi a filmet kellően érdekessé. 

Azért nem egy óriási "mindfuck" a csavar, de mindig jó látni egy olyan történetet, amiben a kép árnyaltabb, nem egyszerűen fekete-fehér.

Egyszer nézhető kategória, de semmi több.

Dazed and Confused (1993)

Tökéletlen idők

Valahol azt olvastam, hogy utazási, pornó és buli filmet nem nézni, hanem csinálni kell. Lehet benne igazság, de 80-as évek buli filmjei egy abban korban felnövő tininek még lehet nosztalgikus élmény, nem?

A kilencvenes évek második felében még nem volt veszélyes a szex és drogok, Még minőségi zene bömbölt a hatalmas amcsi autókból és fiataloknak se kellet sokat agyalniuk. Pink (Jason London), Mitch, és társaik éppen most fejezték be az iskolát ezért szeretnék egy kicsit élvezni a szünidőt.

Linklater karakterei itt még nem voltak annyira kiforrva vagy csúcsra járatva, mint később. Ha azt nézzük tulajdonképpen semmi különlegeset nem csinált első komolyabb rendezésében. Talán csak annyit, hogy egy pár hamvas színészóriás asszisztált a tini problémákat felvető filmjébe. Élvezhető, de semmi újat nem mondó művel van dolgunk, tényleg csak a kor szerelmeseinek való a múlt sebei feltépésére.

Kill the Messenger (2014)

Jobb, ha hallgatsz

Jeremy Renner a tucat akció mozik után vérbően igyekszik bebizonyítani, hogy ő még is csak színész. Ezért viszont nem válogathat a forgatókönyvek között.

Gary Webb egy közepes újságíró egy sacramentói lapnál, de a szerencse rámosolyog, és véletlenül rábukkan egy igazi összeesküvés elméletre, amely felfelé íveltetheti karrierjét. Ebben a történetben a CIA is jócskán benne van, hisz a bizonyítékok igazolni látszik azt a tézist mi szerint a nemzetközi bűnüldözésszerv érdekelt volt a Nicaraguából az államokban drog csempészetben és lázadó seregek felfegyverkezésében. Miután megírja a történetet és nyilvánosságra hozza a bizonyítékokat, rögtön ezer veszély leselkedik az újságíróra és családjára egyaránt.

Egy kicsit katyvaszosra sikerült ez az igaz történet ihlette oknyomozós riportfilm. Nem igazán értettem ki kivel van, ki az ellenség és ki a segítő barát. Rég nem hollywoodi szuper latidus egy igazság mellé álló közemberből hőst csinálni, de néhol a klisék bombázása helyett jobban rákoncentrálhattak volna a dolgok emberi oldalára. Sebaj, a tucat mozik között elfér majd a polcon, az alkotok meg verhetik a mellüket mekkora hazafias tette hajtottak végre.

Banshee (2013-)

Lucas Hood a sittről szabadul, de máris a nyomában van a maffia. 15 évet húzott le fegyveres rablásért, a szajré sosem lett meg, ez kell az üldözőknek. Társa és egyben párja eltűnt. Ha megvan a csaj, megvan a cucc is.
A hely, amit keres, Banshee.
Az első éjszakán már balhéba keveredik a külvárosi kocsmában. Az új sheriffet a szeme előtt gyilkolják meg. Erre jön a szuper ötlet, ha ezt itt még nem ismerik, akár ő is lehetne az új közeg. Pár szívesség a régi havertól és meg is vannak a papírok. Rendőr mindenki tud lenni, főleg egy kisvárosban. Ha van elég fánk és kávé, a világ végéig is őrzi majd a rendet.
Banshee azonban nem egyszerű hely. Hood kemény gyerek, mondani sem kell, elég lazán kezeli a törvényeket, de van másik legény is a gáton. Kai Proctor (Ulrich Thomsen), a helyi kiskirály cseppet sem örül az új sheriffnek, uh. kettejük csatája nem sokáig várat magára.
Aztán ott van még a Hood nyomában loholó maffia, a régi asszonya, aki már tisztes családanya, meg az a sok csip-csup ügyecske, amivel rendőrként törődnie kell.
A nagyon badass' Hood remek karakter, külön élmény, hogy a jelvény ellenére sem igazán próbál rendőrnek látszani. Dühös és csalódott, mert más ölelgeti a csaját, a pénznek hűlt helye és rájön, Banshee nem az a képeslapon tündöklő nyugalmas kisváros.
Kemény bunyókat kapunk, a város nagyhangú tagjainak hamarosan beveri az orrát, a város asszonyait meg....hát na, csak tizenpár' évet ült a sitten.
Az első évadban, a szebbnél szebb nők és véres jelenetek ellenére, sőt, a nagy átívelős történetszál ellenére is a legjobb Proctor és Hood párosa. Thomsen a tőle megszokott profizmussal hozza a hatalmát építgető helyi gonoszt. Egyátalán nem egydimenziós karakterről van szó, egy idő után érthető, milyen motivációi vannak, így a végén már szinte drukkoltam neki.
Egy nagyon pörgős és látványos akciósorozat kidolgozott karakterekkel. Hamarosan kezdem a második évadot.

Game of Thrones Season 4 (2014)

Trónok harca 4. évad

Az előző részben bekövetkező „Vörös nász” után hatalmas űr tátong a műben. Vajon kivel vagy mivel lehet pótolni a jó oldalt? Ilyen kérdésekkel a fejemben vágtam neki az újabb Trónok harca adagomnak.

Királyvár erőviszonyai újrarajzolódni látszanak, de a balul sikerül nász ellenére még mindig a Lanisterek a város igazi urai. Tommen uralkodásával megint van remény a nyugodt valamire, persze miután kiderül, ki lehetett Joffrey gyilkosa. Ezért is Tyrionnnak már megint egy tárgyaló teremben kell bebizonyítania, hogy elegendő a ravaszsága a gödörből való kimászáshoz. Kedvesének pedig rég-új hazájában kell bizonyítania, hogy egyedül is megáll a talpán. Havas John pedig élete csatájára készül a falon, ahol helyet mostanra már teljesen kilátástalan. Daenerys még mindig nem tudja milyen csaték várnak még rá, talán az ő sorsa a Kekeny-tengeren túl teljesedki be. Nagy harcok várnak Vesteros szereplői nagy részére és az ellenséget pedig nem biztos, hogy a falon túl kell keresni.

Eme évad folyamán nem történnek világrengető dolgok, Martin is inkább simogatja, kényezteti szereplőit. Bár nagyon izgultam kedvenc törpe szereplőm miatt, de őt csak nem lehet úgy kiírni a sorozatból. Martelek belépésével újra van hangsúlyos család a sorozatban, talán sikerül leváltani a másodhegedűs szerepkörből a giccses rózsásokat. A fal pedig kap végre egy egész rész, hogy kitörjön az a régóta dédelgetett vulkán. Az évad befejeztével sok kérdésre választ kaptunk, Arya, Bran és Stanis sorsa beteljesülni látszik, de ez nem jelenti azt, hogy ne várnánk a folytatást.

Begin Again (2013)

Dave, a felkapott énekes/dalszerző és párja, Greta (Keira Knightley) New York-ba telepednek le, ahol a Dave-t le is szerződteti egy nagy kiadó. Lemezek, fellépések, kecó, minden. Dave idővel egyre nagyobb sikereket ér el, hamarosan ki sem lát a csajok és a koncertek tengeréből. Greta lelép és már készülőben van hazafelé, amikor egy barátja koncertjén belefut egy munkanélküli zenei menedzserbe, aki totál részegen esküdözik neki, ha rábízza magát, sztárt farag a lányból.

Dan (Mark Ruffalo), miután a saját maga által alapított kiadóból kihajítják és a főnökének/haverjának (Mos Def) nem jön át az irodában előadott dalocska, elhatározza, hogy nem egy demót, hanem egy komplett albumot hoz össze a csajjal. Stúdió ugyan nincs, de New York elég nagy, egy csomó háztető és sikátor van, meg csónakázótó, ráadásul rengeteg unatkozó zenészt ismer, akik szívesen besegítenek.

Nem nagy történet, de amilyen egyszerű, olyan nagyszerű is. Ruffalonak majdnem olyan jól áll az alkes/borostás/lerobbant csóka szerep, mint Bruce Willis-nek. Már csak egy nagy torony és egy véres fehér trikó kellene és ikrek is lehetnének. Knightley-t meg ki szereti, ki nem, vagy egy stílusa, de nem olyan idegesítő a filmben és kicsit még énekelni is tud.

Most leleplezem ám a baromi nagy titkot, nem fognak egymásba habarodni. És ez pont így van jól. Két kiábrándult embert látunk, akit csak a zene kapcsol össze és hirtelen nagyon örülnek egymásnak, mert már szinte semmijük sincs a másikon kívül. Mialatt összehozzák a lemezt, sok kellemes dalt kapunk, kellemes helyeken. New York baromi látványos, több helyszínen is lehetett volna "stúdiózni", talán csak ebben tudok belekötni.

Nagyon kellemes csalódás, a Szerelemre hangszerelve magyar cím senkit ne riasszon el a megnézésétől, aki ezt kitalálta, egy idióta, a film meg tuti jó.

Ballada o soldate (1959)

Ballada a katonáról

Ami Magyarországnak A tizedes meg a többiek, az Oroszországnak a Ballada a katonáról.

Egy fiatal ijedt katona kilő két német tankot valahol az orosz frontot ezért tíz nap szabadságot kap. Sietne haza szülői házat rendbe hozni, de háborús időkben nem úgy járnak a vonatok se. A sors útjai kifürkészhetetlenek, Aljosa a főhősünk pedig mindent megtesz boci szemei segítségével, hogy tele sírjuk a vörös zsebkendőket.

A háború borzalmai láthatatlanul is meg borzongatják a nézőt, a szerelemnek meg ítéletidőben sem lehet parancsolni a maga 6-os karikás módján. De hát ezek a régi filmek már csak ilyenek, még a nyírfából készült balalajka vidékén is.