A szuper időügynök (Ethan Hawke) a híres bűnözőt, a sorozatgyilkos Sistergőt kergeti minden szabad percében időn és téren át. Az egyik küldetésen majdnem elkapja, de megsérül. A lábadozása és műtétei alatt teljes átalakuláson esik át, új fizimiskával várja a legutolsó küldetését.
Nálunk nem jutott el a mozivetítésig, dvd-n lehet kapni, azt hiszem.
Ezen nem is csodálkozom, ennek a filmnek a vetítése nem nagy vászonhoz kötött. Az első háromnegyed óra egy kocsmában játszódik, két személy beszélget, illetve az egyik meséli el az addigi életet. Hát nem egy Transformers-féle látványorgia.
A film, annak ellenére, hogy bukó, nagyon tetszett. Itt fokozottabban érvényesek a csúnya logika szabályai, úgy értem, az időutazós filmeknél. Már egy sima sztorit is nehéz buktató nélkül végigvinni az "időfolyosón", de ha csavargatnak rajta egyet-kettőt, végképp borul a már eleve lehetetlen helyzet.
Paradoxon ez mindenképpen, de itt a szót nagy betűvel kell írni, mert annyira kilóg a lóláb. Haver, ez így nagyon nem oké, rohadtul sántít.
Viszont úgy magával ragad a minimál képi világ és a nem az arcod közepébe tolt, ízléses sci-fi elemek, hogy szinte észre sem veszed, hogy katyvasz a sztori.
Még egy óvodás is kiszúrja a csavart, ám ez benne a szép, hogy továbbra is maradsz a képernyő előtt. Tetszik a minimál stílus és a kicsit kémfilmesre sikeredett hangulat.
Van stílusa a filmnek. Jobban ezt nem is lehetett volna megcsinálni, rosszabbul biztosan.
