Chloe (2009)

A kilencvenes években a serdülő fiatalság még tobzódott az izgalmas erotikus thrillerekben (Elemi ösztön, Végzetes vonzerő). Manapság jó ha szökő évente van egy-egy nézhető darab.

Eben a remake-ben a középosztálybeli ötvenes Catheriné (Julianne Moore) főszerep. A charme-os egyetemi professzor férje (Liam Neeson) több nyomot hagy maga után, hogy apakomplexusban szenvedő tanítványival tilosban jár. Pont jókor jön a képbe Chloe (Amanda Seyfried) a callgirl, akit szenvedő feleségünk fel is bérel, hogy próbálja meg elcsavarni David (férj) fejét. Ezután a bonyodalmak tetőfokra hágnak és elszabadulnak a szerelmi négyszögek.

A filmünk a feléig extra lassan telik, majd a második felére megérkezik borzongós feszengés. Viszont a befejezés irtó kínosra sikeredett, az utolsó öt perce igazán a vágószobai szemetesbe landolhatott volna. A film operatőrének jár a dicséret, mert Seyfriedről tényleg elhittem, hogy egy igazi égi tünemény, pedig eddig idegesítettek a nagy szemei. Moore meg annyira belejött a leszbi szerepbe az utóbbi időben, hogy kezd most már gyanússá válni.
Hogy miért érdemes megnézni, hát a pajzán erotikus jelenetek miatt. Naná, hogy azé…

Chloe (2009) on IMDb