Side Effects (2013)

Mellékhatások

Sodergergh megint egy kényes témával döngeti a kapukat.

Emily (Rooney Mara) egyszerű lánynak tűnik, hitves ura távollétében is fen tartotta az otthon melegét. A frissen szabadult Martin (bamba Tatum) a régi üzelmeit akarja folytatni főhősnőnk legnagyobb bánatára. Ezek után nem csoda, hogy depresszió eluralkodik rajta és jóképű Johnatan (JudeLaw) rendelőjének kanapéján találja magát. Kezdődhet a kísérletezés a gyógyszerekkel, aminek nem várt mellék hatásai lesznek. Kedvenc rendezőm már megint beletenyerel a lecsóba, ismert gyógyszergyártókról próbálkozik némi lepel lerántással. Thrilleri effektusokkal operál, de közben nagy hangsúlyt fektet a drámai hatásokra is. Mara tökéletesen azonosul a szereppel, de a bájgúnár Tatum elég rosszul passzol hozzá.

Érdekes film, de nem estem tőle hasra.

Magic Mike (2012)

Ugyan, Soderbergh már megint mibe tenyerelt bele?!

Mike (Channing „ügyeleteszsépfiú” Tatum) élete nem szól másról, mint a végeláthatatlan bulikról és csajozásról. Ugye mi is cserélnék vele?! Egy sztriptíz bárban dolgozik keményen, de közben régi álma (bútorasztalos) valóra váltására spórol. Összeismerkedik a szinte még kölyök Adammel, aki belecsöppen a vetkőző férfiak álomszerű világába. Persze ő nem az a jó fiú, mint főhősünk. Hamar a rossz nők és színes tabletták csapdájába kerül. Ezt a hullámvölgyet igyekszik meglovagolni kedvenc rendezők, a mozi ebből a szemszögből teljesen profi. Viszont a forgatókönyv már dadog egy kicsit, néhol érthetetlen főszereplőink viselkedése és tök fölöslegesen van benne egy gejl' szerelmi szál is. Talán, hogy így legalább egy okos nő is legyen a buliban (nem tudom)? Most felesleges nem szapulom Tatumot, nem élete szerepe az biztos, inkább kiemelném Matthew McConaughey -t, aki szinte tökéletes a bártulajdonos szerepében.

Kedves férfi társaim megnyugtatására közlöm, hogy a temérdek kanfar ellensúlyozása miatt elég meztelen nő is helyet a kapott a filmben.

tás

The Informant! (2009)

Matt Damon „oneman-show”, na mondom, hogy lesz ebből film? 

Mark (Damon) egy agráripari multinacionális cégnél dolgozik. Mindene megvan, jó állás, szép ház, nyugodt családi háttér. Semmi oka nem lenne, hogy kitaláljon egy olyan történetet, ami árbefagyasztásról, japánokról, sikkasztásról szól. De főhősünk mégis megteszi és persze erre aztán az FBI rögtön ráharap és tökéletes kémet faragnak egykori aktakukacból. 

A film eléggé hullámzó! Néhol olyan érzésünk van, mintha egy burleszket látnánk. Máskor meg olyan, mint amikor főhősünknek több személyisége van, de ezeket a szerepeket kitűnően hozza az ezerarcú színész. Nem csalódtam benne!

Nem olyan zseniális, mint amit már megszoktunk a rendezőnktől (Soderbergh), de lehet, hogy még egyszer azért megnézném.

The Girlfriend Experience (2009)

Barátnő rendelésre

Egyik kedvenc rendezőm Steve Soderbergh tolmácsolásába pillanthatunk be egy call girl életébe, ezt a lányt nem más játssza, mint Sasha Grey.

Chelsea olyan, mintha átlagos nő lenne, fiatal, szeret vásárolni és persze szereti a pasik társaságát, csak hogy az utóbbiért ő pénzt is kér. Mellette állandó párkapcsolata is van egy fitnesz edzővel, de eléggé nyitottan élnek. Néha kialakul valami érzelem is kuncsaftjaival, ez teszi a karakterét emberivé. Tipikus Soderbergh mozi több idősíkon fut a cselekmény és tele van közeli, szépen fényképezett jelenetekkel. Néhol eléggé lagymatag a mozi és olyan érzése van a nézőnek, mint ha direkt nyújtanák a cselekményt. Grey kezdőként meglepően érett alakítást nyújt és ez meg is menti a filmet.

Ha kíváncsi vagy a főszereplőre ruhában, akkor leülhetsz elé, de ne várj a filmtől túl sokat, nem ez a direktor legjobb filmje.

tás

Contagion (2011)

Fertőzés

Ha választanom kéne egy rendezőt, aki szinte mindig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt, az holt biztos, hogy Mr Soderbergh lenne. Íme, a legújabb filmje.

Egy vírus fertőzés terjedésének útját mutatja be és az ellenszerének a kifejlesztését. Sok minden hátráltatja főszereplőinket, a bizonytalanság, a sajtó, na meg az idő. A szereplők gyarlók, kiszolgáltatottak, egyszóval olyanok, mint mi. Persze, hogy temérdek „a listás” színész állt a rendező rendelkezésére gondolom potom pénzért, csak pár név a teljesség kedvéért: Paltrow, Damon, Law, Fishburn, Cotillard, Winslet. Soderbergh nem komplikál, nyersen, tisztán, valósághűen mutatja be a nézőnek azt a borzalmat, amit egy ilyen kórokozó tudna csinálni, ha nem sikerül időben megállítani. 

Nagyon hasonlít a film levezénylése a Traffichoz, de azért annyira nem zseniális.

Az utóbbi évek legjobb vírusos filmje (ha nem az egyetlen)! Megnézése után garantáltan más szemmel nézel majd a H1N1-re.

tás